Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-04 / 27. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 4. 1985 Szükségintézkedések Izraelben Az izraeli kormány azonnali szükségintézkedéseket léptet életbe, melyet ^ az ország gazdasági helyzete, az infláció évi 260 százalékos emelkedése tett szükségessé- A kormány elrendelte: 1. / A shekel 18.8 százalékos leértékelését. 2. / Az állami költségvetés csökkentését 750 millió dollárral. 3. / Az ország dolgozói bérének befagyasztását három hónapra. 4. / A közszükségleti cikkek árának befagyasztását három hónapra. 5. / 9.000 közalkalmazott elbocsátását. 6. / A kenyér, a tejtermékek és fűtőanyagok szubvenciójának megszüntetését. 7. / Megszüntetik a jövőben azokat a takarékbetéteket, amelyek a shekel értékét a dollár értékéhez viszonyitják. Ez nem vonatkozik már meglevő takarékbetétekre. A kormány abban a reményben hozza ezeket az intézkedéseket, hogy ezzel megoldják az ország gazdasági válságát. Újságírók megkérdezték Yitzhak Modai pénzügyminisztert, hogyan fogadja majd ezeket az intézkedéseket a Reagan kormány? "Nagy örömmel" - volt a valasz. Izrael dolgozoi azonban ellenzik a kormány e lépését. Yisrael Kessar, a Histadrut (Izrael Szakszervezeti Központja) első titkára ezt mondja: "A kormány intézkedései tórvenytelenek. Direkt tamadas ez a munkások legelemibb érdekei ellen. E- zek az intézkedések gazdagabbá( teszik a gazdagokat, szegényebbé a szegényeket. Tiltakozunk a kormány e lépése ellen f és kedden az ország dolgozói általános sztrájkkal válaszolnak a kormány döntésére." Kessar kijelentése nem akadályozta meg Shimon Peres miniszterelnököt, hogy rádión, az ország népéhez intézett beszédében bejelentse a szükségintézkedéseket, hogy megmentse az országot a gazdasági összeomlástól. iV/vaácinA■ rtjáfc KORUNK A közelmúltban közzétett közvéleménykutatási eredmények szerint az újságolvasó nagyközönség túlnyomó részének kevés bizalma van az üzleti élet vezetői és különösen azok felső rétegei iránt. Egy kimutatást láttunk a közelmúltban, mely szerint a megkérdezettek 63 százaléka bizalmatlan a "nagyok" iránt. Olvasva a közgazdasági rovat híreit, egyet kell értenem a nagy többséggel. Vegyük csak a mai újságban megjelent hirt: A Wickes Co., egy sánta monicai cég, nem kevesebb, mint egy billió dollárt ajánlott fel egy másik nagy cégért, a Gulf and Western-ért. Nem jelentene újdonságot ez a hir, ha a vevőként jelentkező cég rövid négy hónappal ezelőtt nem kapálózott volna ki egy csődöt követő átszervezési folyamatból. Felvetődik a kérdés: tényleg fizetéskep- telen volt-e a cég és miből, magyarán szólva kinek a pénzéből fogja kifizetni az általa felajánlott egyezer millió dollárt? Mi nem tudunk választ adni e kérdésre, de azt tudjuk, hogy a repülőtársaságok hatalmas arányú bérletöréseket hajtanak végre saját dolgozóik kárára, de nem az utazóközönség hasznára. Azt is tudjuk, hogy például a dél-kaliforniai Ralph cég tömegesen bocsátja el olyan alkalmazottait, akik érvényes kollektiv szerződésük szerint több, mint 11 dollárt kerestek óránként és azonnal felajánlja nekik, hogy tovább dolgozhatnak hat vagy nyolc dolláros órabérért, mint "uj alkalmazottak." Keresem és kutatom, hol a morál a módszerekben. Kérdezem Önmagamat és másokat is: Hát nincsen igaza a megkérdezettek kétharmadának, ha kételyeik vannak? Koós Zoltán Nagyon élveztem Nagy Kázmér "A kis tarisznya" c közleményét (ápr.4.1985.) Köszönöm. Volna-e néha hely egy-egy szép vers közlésére? (Arany János, Szabó LÓrinc, József Attila stb.) Pl. József Attila Osztás után * Reménytelenül * Mióta el- méütel * Fiatal asszonyok éneke * Paraszt- anyóka *A bánat. Ez csak néhány a kedvenceimből. , Szívélyes üdvözlettel Tawab Vera Kedvenceiből közöljük az alábbit: A Kereskedelmi és Áruházi Munkások Szakszervezete /RWDSU/ kezdeményezésere Lansing, Mich.-ben konferenciát tartottak a szervezett munkásság ellen egyre hevesebbé váló támadások visszaverésére. A konferencián résztvett az RWDSU 1064. osztályának főtitkára, DÖmény Pál, lapunk olvasója /balról a második/ és Alvin Heaps, a szakszervezet elnöke /jobbszélen/. A Közös Piac 10 államának képviselői képtelenek voltak _ egységes álláspontra helyezkedni a Milanóban tartott konferencián az. országok közti vámkérdésben és abban, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsenek az európai, országpk. kpzÖtt. *** József Attila; REMÉNYTELENÜL Lassan, tűnődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem reméL En is igy próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, koréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. A Chrysler Autógyár felvásárolta az E.F.( Hutton tözsdevállalatot 125 millió dollárért. _TEKJESSZE lapunkat; PUSZTÍTÁS VIETNAMBAN Egy nemzetközi erdészeti és természet- védelmi bizottság jelenti, hogy Vietnam, három évtizedig dűlő háborúk után, környezeti katasztrófának néz elébe. A vietnami kórmány, független nemzetközi természet- védelmi csoportokkal együtt folytatja a küzdelmet a háborús pusztításnak még továbbterjedő kóvetkezmenyei ellen. A természeti kincseket és a természetet védő nemzetközi szervezet, amelynek Svájcban van a központja, jelenti, hogy a jelenlegi irányzatok következtében az erdőségek majdnem teljesen kipusztulnának a 2000. évben Vietnamban és ez súlyos árvizeket idézne elŐ az ipari es mezögaz- dasagi területeken, ami az egész országban élelem- és energiahiányt okozna. A tanulmány ismerteti a pusztulást Vietnámban, amit az 1945 óta tartó folytonos háborúk okoztak, először Franciaországgal, majd az Egyesült Államokkal, mig végül a háború 1975-ben a népi erők győzelmével végződött. A 97 oldalas tanulmányi okmány lefesti az alapjában agrárállamban a környezetnek, hadi-taktikakénti szándékos elpusztítását olyan mértékben, amit eddig még soha nem láttak a háborúk történelmében és aminek utóhatását még most is szenvedik. Az élelem kérdésé okozza a legnagyobb aggodalmat. "Az ország nem lesz többé képes lakosságát élelmezni és aligha lesz más árucikke, amit élelemért eladhat a nemzetközi piacon, ahol szintén élelmiszerhiányok vannak". i A jelentés megállapítja: a háború Vietnamnak 26 millió köbjárd kereskedelmi fúrészfa anyagát pusztította el és több, mint 365 akker gumiültetvénye vált hasznavehetetlenné, részben a bombázásoktól, részben a bulldózerezésektől, vagya fairtó vegyszerek permetezésétől. A távlati károk még súlyosabbak. Több, mint 12 évvel a permetezések után az erdőségek még mindig nem álltak helyre, a haltenyészdék meg most is kevesebb halfajtát termelnek, a vadak még mindig hiányoznak, a földek még mindig kevesebbet teremnek a mérgezés okozta rák- és más betegségek elszaporodtak. A 25 millió bomba kráterje által okozott óriási sérülések, melyek egy milliárd kób- lab földet toltak ki a helyükről, egészségi veszedelmet jelentenek es megzavarjak a vizek folyását, azonkívül az élő fákba beágyazódott srapnelszilánkok a fát elérték- telenitik. Még további kárt okozott, hogy nagy erdöségi és földművelési területeket, sÖt meg falvakat és temetőket is az amerikai csapatok bulldózerekkel lelapitottak, miközben Vietcong- gerillák után vadásztak és nagy erdősegeket napalm-bombázassal felgyújtottak. A U.S. haderői elpusztítottak védőgátakat, földcsuszamlást idéztek elő lejtők bombázásával és mészkőre savak permetezésével. Elefántokat és bikákat fegyverrel, bombával és napalmmal pusztítottak el, hogy ne lehessen Őket szállításra használni. Nagy területeket szonyegbombázas- sal pusztítottak el, mondja a jelentés. A környezet helyreállítása és a háborús sérülések megjavítása a kormány nagyméretű programját képezi, de ezt a problémát Vietnám elégtelen technikai és anyagi erejével segítség nélkül, nem lehet megoldani. ( ............. ..... Vágó Oszkár
