Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-12-05 / 46. szám
Thursday, Dec. 5. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Beregi 'fivadar (Párizs) Tolsztoj vaov a szellem forradalma Oroszország népe a cári önkényuralom alatt szenvedett, amikor Tolsztoj Leo föltűnt az orosz irodalomban. Arisztokrata volt, de hitének minden erejével a nincstelen nép felé fordult, hogy megmutassa az embert és a társadalmi megújhodás útját. Résztvett az orosz-torok háborúban és tálán ennek a hatása alatt szakított azzal a réteggel, amelyből származott, hogy életét a szeretet, a béke, a szabadság és az igazság eszméinek szentelje. Amikor később a feudális cári Oroszországnak kérlelhetetlen kritikáját adta és megírta "Kell-e sok fold egy embernek" cimü művét, akkor már az emberi társadalom ujjáteremtésére is gondolt. A jövő társadalmi rend alapját a szocialisztikus vagyonközösségben látta. Ezt a változást azonban a jóság es a szeretet erejenek győzelmétől remélte, valamint a szenvedő emberiség megváltását. A XIX. század orosz irodalmának szellemét a realizmus jellemzi. A gazdasági, politikai és szociális forrongás, a gyakori felkelések, a parasztzendülések és osztály- villongások az élet valésaga fele fordították az irodalom figyelmet. Goncsarov, Nyekraszov, Gogol, Dosztojevszkij és Tur- genyev zsenije a lázadó élet irodalmi összefüggéseit keresi. Az emberi élet .miatt való gyötrődés jellemezte Tolsztojt is, amikor a Háború és béke című műve megjelent. Mint Gogol és Dosztojevszkij müvei, Tolsztoj munkái is az élet alkotó realizmusából fakadnak. Romain Rolland mondja a nagy orosz regényíróról irt biográfiájában: "Talán senkinél sem kapcsolódott a művészet és az élet olyan harmonikus teljességgel, mint Tolsztoj müveiben." Valóban, Tolsztoj minden regényében hangot ad humanista életszemléletenek és munkáinak homlokterében mindig a szociológiai meggondolásokat találjuk. Ö azonban nemcsak az élet művészi értékelését adja, hanem etikájának erejevel az élet problémáira feleletet, kikerülhetetlen megoldást is keres. Kétségtelen, hogy számunkra e^yik legnagyszerűbb mesteralkotasa a Háború es béke cimÜ munkája. Forradalmi tiltakozás ez a háború ellen es bátor, vissza nem torpanó hitvallás az örök bekeszeretet mellett. De ugyanakkor megmutatja a kapitalista civilizáció hazugságai ellen irányuló engesztelhetetlen gyűlöletet. Tolsztoj meg akarja láttatni az emberiséggel, hogy minden háborúnak a kizsákmányolásra alapozott civilizáció az (oka; ha nem akarjuk a háborút, ezt a társadalmi rendet meg kell semmisíteni. ’ Erkölcsi eszméinek egyik kiemelkedő illusztrációja a Karenina Anna. Ez a regeny tág pszichológia lehetőséget adott Tolsztojnak arra, hogy a falu egyszerű, romlatlan, mesterkéletlen, s az‘ emberszeretet- bén föloldódó sorsát szembeállítsa a káprázatos, "elbűvölő" városi élettel, amelynek mélységeiben a bűnözés és az erkölcsi fertő húzódik meg. A Karenina Anna-ban kimutatható Tolsztoj evangéliumi életfelfogása, amely csak a természettel együtt HALALANAK 75. ÉVFORDULÓJÁRA élő, szegény muzsikokkal érez emberközösséget, ezek szeretetéhez tud csak megtérni. Természetkultuszában fellelhető Jean- Jacques Rousseau hatása, amelyet egyébként maga a nagy orosz iró is hangsúlyozott a francia forradalmár Íróról tett vallomásaiban. A Feltámadás lebilincselő és megrázó drámaisága felejthetetlen. Amit a szeretet akar cimú munkája evangéliumi humanizmusának alapköve. Az emberszeretetnek ebben a megtisztult víziójában, amely nem ismer mást, csak az üldözött nepek egyetemes boldogságát és békéjét, latja Tolsztoj az élet értelmét. Luzern, Hóvihar és a Vallomások című alkotásai abszolút elbeszélő művészetének, a belső tartalom és a kifejezési forma szintézisében van igazi jelentősége. Szocialisztikus gazdaság- es társadalompolitikai eszméinek a Földbirtokos reggele, a Sötétség hatalma, Korunk rabszolgasága című gyönyörű müveiben adott hangsúlyt. Kimondott világnézeti és művészeti célja, hogy feltárja a despotikus társadalom lelkét, cinizmusát, barbárságát: a néppel szemben megnyilvánuló hitvány és önző közömbösségét. Bírálja az emberi jogtalanság rendszerét és arra az eredményre jut, hogy a kapitalista-feudalis társadalom igazságtalansága tarthatatlan, Őe a nép csak úgy harcolhat ellene, ha lerázza magáról az elnyomás és a megaláztatás béklyóit. íme, látható, hogy Tolsztoj nem elégedett meg azzal, hogy II. Sándor cár 1860- ban eltörölte a jobbágyságot, mert bár a szegény muzsik nem volt testileg es lelkileg kiszolgáltatva a földbirtokos szeszélyeinek, már nem volt többé alattvalója, de a hűbéri rendszer továbbra is kiszipolyozta, és a fennálló zsarnoki társadalmi rendszer elnyomta azáltal, hogy polgári jogai nem voltak. Tolsztoj a vak tudatlanság és az analfabetizmus ellen is irtóhadjáratot indított, mert a tömegek kulturálatlanságát a cárizmus egyik hatalmi eszközének tartotta. Ezért lépett fel a csodák, a babonák, az emberi butaság, a hiszékenység kezdetleges bárdolatlan képzethagyományai ellen. A nép művelése cimü tanulmányában már irányt mutatott a tömegek kultúrára való nevelésének. Tolsztoj világosságot lobbant i a tudatlanság ködös éjszakájában, hogy útjára induljon az emberi tudás a felszabadulás felé. S ha humanista világelképzelése részletvonatkozásaiban, eszközeiben el is tér a modern demokrácia, harci módszertanától, lehetetlen megtagadni tóle, hogy a leigazott es a cári önkénynek kiszolgáltatott nép- tomegeknek ó volt a forradalmi lelkiismerete, aki az üldözött muzsik és elnyomott proletariátus szebb es tökéletesebb világrendjéről álmodott. Ma is nagyon érdekes és tanulságos megtudni, hogyan Ítélték meg Tolsztoj alkotó iröi géniuszát kortarsai és az utana következő idők kritikusai. Dosztojevszkij szerint "Tolsztoj ahhoz az orosz szellemiséghez tartozott, amely mindig szigorúan őszinte marad." Lenin úgy velte, hogy "Tolsztoj egyedülálló zseni; hasonlót egy nemzet sem mondhat magáénak." A francia kritikus Charles du Bos azt irta egy helyen, hogy Tolsztojnál a próza es a költészet egy egeszet alkot, amely nem más, mint a valóság belső átér- zése. Julien Benda, Az Írástudók árulása cimü fűzet hires szerzője pedig igy határozta meg a nagy orosz iró jelentőségét: "A tolsztojizmus az erkölcsi értékek fölé helyezi az élet féktelen gyarlóságát a szeretet formájában." 1985-ben Tolsztoj világirodalmi nagyszerűsége sértetlen marad a korviszonyok alakulásai folyamán is. Olyan iró ő, aki mély erkölcsi és esztétikai hatással volt az egyetemes szellemi mozgalmak fejlődéstörténetére. HATALMAS HALADAS AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN Egy olyan módszert fedeztek fel, melynek segitségével az orvosok be tudnak tekinteni az agy rekeszeibe, a gerincoszlopba es a medencebe. A módszert "magnetic resonance imagers" néven ismerik. Ez egy patkó alakú készülék, .amelyet héliummal hütenek és egy rézfalakkal borított teremben tartanak. A készülék 1,5-2,5 millió dollárba kerül és a vállalatok, amelyek gyártják, pár éven belül 3 billió dollar értékű "imager"-t számítanak eladni. Ezekben a gépekben a mágnes megmozgatja a molekulákat, melyek egy bizonyos rádiójelzest adnak le; amit a komputer képpé alakit. Ez lehetővé teszi, hogy az orvosok megállapítsák a szervezetben lévő rendellenességeket. Nemrég 25 amerikai vállalat kiállította Chicagóban a gépeket, melyeket eddig a General Electric, Siemens, Johnson and Johnson Technicare, és Dia- sonics vállalát gyárt, de számos más vállalat is tervbe vette a módszer előállítását. Jelenleg, egy-egy vizsgálat 750 dollárba kerül, de vannak kórházak, ahol 900, illetve 1.000 dollárt kell fizetni a betegnek. A Medicare hajlandó fedezni a költségek egy részét, de a Blue Cross, Blue Shield csupán az agy és a gerinc felső részének vizsgálatáért fizet. NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról . idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $...................................................... Név:................................................................ « Cim:.............;.................................................... Varos:...........................Állam:....................... Zip Code................ AMERIKAI MAGYAR SZÓ ISO East 16th Street, New York,N.Y.10M3
