Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-11-28 / 45. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 28. 1985. PAUL VENTA 79 éves korában elhunyt New Yorkban Paul Venta, litván testvérlapunk, a Laisve szerkesztője, a litván munkás- betegsegélyző igazgatósági tagja. Venta egész felnőtt életét a dolgozó emberiség szolgálatában töltötte el. 16 eves korában kezdett el dolgozni, mint rakparti munkás a litvániai Klapeida kikötőjében. A munkások érdekében folytatott tevékenységéért az akkori fasiszta litván kormány többször bebórtonöztette. 27 éves korában önként ment el Spanyolországba a fenyegetett spanyol demokrácia védelmére. A harcban megsérült. A háború befejeztevel Franciaországba menekült, ahol internálták. 1940-ben Amerikába jött és azonnal bekapcsolódott a haladószellem ü litvan- amerikaiak mozgalmába. A II. világháborúban Önként jelentkezett az amerikai hadi i ii.. seregbe es resztvett a csendes-oceani szigetek körüli harcokban. Visszatérte után a Laisve szerkesztőségében dolgozott, mint munkatárs és szerkesztő. Halála nagy vesztesége az amerikai munkásmozgalomnak. “TITKOS” HULLÁMSÁVOK Ez év szeptember 13-án a kábítószerek terjesztését gátló közegek behatoltak a Miamitól északra eső Broward megyeben lévő raktarba, ahol gépfegyvereket, revolvereket, pisztolyokat, muníciót es egy 62 oldalas füzetet találtak. A főzet a szövetségi kormány közegei által használt rádió hullámsávokat sorolta fel. E közegek között találjuk a Vámhivatalt, a Central Intelligence Agencyt (CIA), a Defense Investigating Service-t (Védelmi Vizsgáló Szolgálat), a Titkos Rendőrséget (Secret Service), a hadsereg és a légierő különböző egysegeit. Glenn English, Oklahoma demokrata képviselője es Dennis DeConcini Arizona republikánus szenátora hozta nyilvánosságra azt a szinte hihetetlen tényt, hogy mindezek a rádió hullámsávok a kábítószer- csempészek kezébe kerültek. Ki kell hangsúlyozni^ hogy a raktárba való behatolás alkalmából csupán fegyverekre es a rádió hullámsávokat tartalmazó füzetre bukkantak, de senkit nem tartóztattak le. Ha a közegek tudtak a raktárról, akkor tudniok kellett azt is, hogy e raktárba a csempészek időközönként ellátogatnak. Akkor kellett volna razziát tartani, amikor ott is vannak. Maga ez a tény arra enged következtetni, hogy titkos kapcsolat van a csempészeket "üldözők1' és a csempészek kozott. Most nagy az aggodalom a Fehér Ház, a Pentagon, a CIA berkeiben és számos más kormányközegnél, hogy rádióbeszél- geteseiket kihallgatják a kábitószercsem- pészek, és ki tudja, még ki más? A genfi tárgyalásokat követően létrejött enyhült légkör egyik megnyilvánulása: a Chicago Morgan Guaranty, Bankers Trust és Irving Trust 400 millió dollár kölcsönt folyósított a Szovjetuniónak, melyet amerikai gabona vásárlására fordítanak. Az alkotmány megcsúfolása Kevesen emlékeznek arra, hogy a Bevándorlási Hivatal 1952-ben megakadályozta Charlie Chaplint abban, hogy egy angliai útja után visszatérhessen az Egyesült Államokba, abba az országba, ahol 1912 óta élt, amelynek filmiparát és filmművészetét szinte utolérhetetlen magasságba emelte, amelynek érdekében fáradhatatlanul ( dolgozott mindkét világháború idejen. "Kommunista üzelmek" volt a vád ellene. A vád a Walter-McCarran törvényen alapult, amelyet a mccarthysta hisztéria csúcspontján szavaztak meg, Truman elnök vétója ellenére. Most ezzel a törvénnyel akarják megakadályozni egy neves Írónőnek, Margaret Randallnak, a University of New Mexico professzorának, hogy ( mexicoi látogatása/ után visszatérhessen az Egyesült Államokba. Margaret Randall feladta amerikai állampolgárságát a vietnámi háború idején. A hatóságok azon az alapon tagadják meg visszatérésének engedélyezéset, hogy "ellenezte a vietnámi háborút és tiltakozott a négy amerikai diák lelövése ellen", akiket a Kent Egyetem területén öltek meg 1970-ben. A vietnámi háború ellen nemcsak Prof. Randall tiltakozott, hanem az amerikai nép százezrei is mindaddig, amig lemondásra kényszeri- tettek Johnson elnököt és idővel véget vetettek a vietnámi háborúnak. Most New Yorkban egy bizottság alakult olyan kiváló amerikai irók részvételével, mint Norman Mailer, Kurt Vonnegut, William Styron, Arthur Miller, Alice Walker. Bíróság elé viszik a Walter-McCarran törvény alkotmányosságát. 1964-ben irt Öneletrajzaban Chaplin igy irt az Amerikából való kizárásáról: "Az volt a búnőm, hogy nem sorakoztam fel a többség mellett. Bár nem vagyok kommunista, nem voltam hajlandó csatlakozni a kommunistákat gyűlölőkhöz. Azt is bűnnek rótták fel, hogy nem lettem amerikai polgár, megmaradtam angolnak." A Walter-McCarran törvény alapjan olyan embereket akadályoztak meg idejövetelükben, mint Nino Pásti, olasz tábornok, Farley Mowat, kanadai iró, Jorge Amado, Nobel-dijas columbiai iro. Nem engedték be kétszeri kérvényezés után sem a meggyilkolt chilei elnök, Allende özvegyét. A Walter-McCarran törvény megcsúfolása az alkotmánynak, kigünyolasa a Szabadság Szobornak. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról . idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $..................................................... Név:................................................................... 4 Cím:................................................................... j I Varos:.........................Állam:........................ Zip Code:................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,N.Y.10M3 KORUNK Dicséret vagy birálat Feltehetően vannak olvasóim között akik kifogásolják, hogy "örökösen" "sza- pulom" Amerikát. Ha azt akarom, hogy ez a hatalmas, csodálatos, gazdag ország megtegye mind azt a jót polgárai részére, amire képes, ki kell mutatnom a hibákat és hiányokat. Csak igy lesz jobb, nem pedig a jó dicséretével, amit amúgy is élvezünk. Nem éri dicséret a gazdag embert, amiért pénzével jót tesz, hiszen ez erkölcsi kötelessége. Az utolsó 10 év folyamán Alaszka több száz millió dollárt költött egy oktatási rendszerre távol fekvő falvak bennszülött lakosai részére, Írja a New York Times (10/27/85.). "Csúfos kudarcot vallottunk" - mondta John Sackett, állami szenátor az Alaska Federation of Natives, eszkimók, aleutok és indiánok szervezetének 19. kongresszusán. Sok alaszkai bennszülött osztja Mr. Sackett véleményét, aki maga is Atha- bascha indián törzsfő. "Ezek a tanulok elvégeztek a 12 osztályt, és nem tudnak irni-olvasni" - mondja Charley Kairaiuak, a Kuskokwim folyó deltájából származó eszkimó. Harold Raynolds, Alaszka oktatásügyi Biztosa, egyetért Mr. Sackettal, hogy az eredmény nem kielégitö. Az a veszély, hogy a tanulókat kioktatják írni, olvasni és számtanra. De ez nem mindaz, amire szükség van. Ki kell szélesíteni a tudást es az eletre tanítani, ez lenne a célja az iskolának. Az éhezés még mindig súlyos probléma középső Appalachia legszegényebb járásaiban, mondta Appalachia lakosainak egy csoportja az alsóház bizottsága előtt. Robert E. Leard, a Food and Nutrition Service adminisztrátora kijelentette a bizottság előtt, hogy "nincs sok lehetőség a helyzet javítására" az élelmiszerjegy es iskola-lunch programban. Ez vonatkozik a nők, csecse- m &k és gyermekek táplálkozási programjára is, amely kiegészítő táplálást nyújt kis jovedelmú terhes nőknek, csecsemőiknek és öt éven aluli gyermekeiknek. Leard és társai elmentek, mielőtt az Appalachia- beli nők tanúskodtak a bizottság előtt. Néhány közülük elmondta, hogy ők és gyermekeik krumplin, kenyéren és babon élnek, amikor elfogyott a havi élelmiszerjegy. Egyikük, Letta Casey, Roses Creek, Tenn.- bŐl, 9 és 13 éves mellette ülő két fiával, elmondta, hogy augusztus óta minden jövedelme $153.- volt havonként, élelmiszerjegyekben. "Mit szoktak enni?" - kérdezte Mickey Leland (D.Tex.) a bizottság elnöke, az idősebb fiútól. t "Krumplit és kenyeret." "Isztok tejet?" "ügy egyszer egy heten. Két pohárral" (N.Y.T. 10/27/85) Csökken a kisebbségiek beiratkozása az egyetemeken. A számadatok azt is mutatják, hogy a helyzet rosszabbodik. "Elmúlt a 60-as, 70-es evek nyomása" - mondja Rev. Timothy Healy, a Georgetown University rektora. "Növelni a kisebbségiek bejutását többé nem égető kérdés". Egyetemi tisztségviselők különböző tényezőket látnak ebben: rohamosan emelkedő tandijak, megváltozott szövetségi tanulmányi segély, politika, megszorított felvételi követelmények. Sok pedagógus aggódik, hogy a felsŐrendú oktatás növekedőén elitista lesz, (hoqy az irányzat elveti komoly gazdasági es társadalmi problémák magvait. vágó Oszkár TERJESSZE LAPUNKAT
