Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-11-14 / 43. szám
Thursday, Nov. 14. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. A MIRANDA ÜGY REJTELMEI Phoenix, Arizona, 1963. március 2. éjjel 11 óra 15 perc. The Longest Day c. film befejező része is lepergett a mozi filmvásznán. Az utcára kitóduló nézőközönség nagy része mar szétoszlott a meleg éjszakában. A 18 éves Lois Ann Jamieson (fedőnév), aki a belvárosban lévő Paramount moziban a frissítőket kezelte, befejezte munkáját. Leült néhány percre a mozi elötermében egy fiatalember munkatársával, aki ugyanazt az autóbuszt szokta venni, mint Ó. 11 óra 30 perckor elhagyták a mozit, gyalog mentek két blokkot a Seventh és Monroe Street sarkán lévő autóbuszmegállóhoz. 11.45-kor mindketten felszálltak a megérkező autóbuszra. Lois Ann kb. 25 percnyi utazás után a Seventh és Mariette Street sarkán leszállt az autóbuszról a város észak-keleti részében és elindult keleti irányban a Mariette Streeten, otthona felé, amely a közeli Citrus Way-n volt. Egyszer csak egy kocsi robogott' ki előtte egy garázs bejárójánál, oly gyorsan, hogy vissza kellett ugrania, nehogy elüsse őt. Az autó ugyanolyan irányban haladt mint , és nemsokára megállt egy háztömb előtt. Egy ember szállt ki az autóból és követni kezdte. Máskor is előfordult már, hogy találkozott emberekkel ebben az utcában és igy nem lett nyugtalan. Amikor az ember utólérte, megragadta egyik kezével, a másik kezét a lány szájára tette és halkan figyelmeztette: "Ne kiálts fel, és akkor nem lesz semmi bajod." Reginald H. Smith, a kiváló jogász irta ezt 1919-ben: "Az amerikai igazságszolgáltatás nem pártatlan: a gazdagok és a szegények nem egyenlöek a törvény előtt. A hagyományos jogrendszer egyszerűen bezárta a törvényszék ajtaját a szegények előtt." (Idézet Robert Lefcourt: "A törvény a szegények ellen" című müvének 128. és 139. oldalain.) Egy évszázadba telt, amig lehetővé tették a szegénysorsu vádlottaknak a jogi tanácsadást. A Legfelsőbb Törvényszék az 1963-as úgynevezett "Gideon" döntésében jogi tanácsadót biztosított minden bűnözőnek (felony), akikre elitélés esetén több, mint egy évi fegyház vár. Az 1966-os ugyancsak hires "Miranda" döntés az előzetes rendőri kihallgatásokra is kiterjesztette a jogi tanácsnyájtást. A Reagan kormány most ezt a döntést szeretné hatálytalanítani, vagyis, hogy egy vádolt személy jogi tanács nélkül legyen kitéve rendőrségi kihallgatásnak. Ezért tartjuk időszerűnek ismertetni olvasóinkkal a Miranda úgy hátteret es jelentőségét. "Engedj^ el, engedj el" - kiáltotta a lány, de hangját elfojtotta a férfi keze, aki a közelben parkolt autójához vonszolta, beta- szitotta, megkötözte a kezeit, lefektette a hátsó ülésre úgy, hogy az arca a kocsi hátsó fele irányába volt fordítva. Azután a bokáit is Összekötözte. Még egyszer figyelmeztette, hogy maradjon csendben, különben baja lesz. Valami hideg tárgyat nyomott a tarkójára. A leány nem tudta, mi volt az. Azután az ember a kormánykerék mögé ült, elindította az autót, kelet felé a Mariette Streeten egészen a Tenth Streetig, ahol dél felé fordult, majd megint kelet fele a Rose Lane-en, miközben a megkötözött leány könyörgött, hogy engedje szabadon. Az ember csak megismételte, hogy ha csendben marad, nem lesz bántódása. 20 percnyi utazás után kiértek a városból. A környező sivatagban voltak. A Phoenix várost körülvevő vidék holdvilági tájhoz hasonlitj csodálatosan szép, különösen éjnek idejen. Lois Ann most már láthatta a hegyek körvonalait, itt-ott hatalmas kaktuszok meredtek a magasba. Elrablója ekkor visszament a kocsi hátsó üléséhez, kioldotta a leány lábán lévő kötelet és ráparancsolt, hogy vesse le a ruháit. A leány a későbbi kihallgatásokon két különböző verzióval jött elő arra vonatkozóan, hogy mi történt azután. Az első verzió: levetette kabátját és blúzát, a rabló pedig lehúzta a szoknyáját, melltartóját. Amikor a rendőrségen megkérdezték, hogyan tudta levetni a ruháját a megkötözött kezével, igy válaszolt: a férfi tépte le minden ruháját, az alsoin- gét és elszakította a melltartóját. (folytatjuk) Ne szólj szám, nem fáj fejem Jósé Caballero mexicói legény átszökött az amerikai határon. Pénzt akart keresni, hogy segítse szüleit és nyolc testvérét Mexicóban. Kapott is murtkát heti 200 dollár fizetéssel. Abból a fizetésből egy dollárért vett egy sorsjegyet és megnyerte vele a californiai főnyereményt, egy millió dollárt. Meg is kapta volna az esedékes kb. 30.000 dollár évi törlesztést, ha nem járt volna el a szája. Eldicsekedett fűnek, fának, hogy Ő bizony "törvénytelenül" van Amerikában. Eljutott ez a bevándorlási hatóságok füléhez, és a következmény az lett, hogy fülön csípték Jósét. Megmondták neki, hogy vagy hazamegy ónként azonnal, vagy kihallgatást tartanak ügyében. Jósé a kihallgatás mellett döntött. Le is tett 5.000 dollárnyi biztosítékot, amit barátaitól, rokonaitól kölcsönzött, mert a nyereményt még nem kapta meg. A kihallgatásra vagy_ hat hónap múlva kerülhet sor. Addig Jose továbbra is dolgozik a bútorüzletben. Kijelentette, hogy ha megkapja a pénzt, hazamegy ő magától és nemcsak bútorüzletet, de bútorgyárat nyit Mexicóban, ahol mind a nyolc testvére annyit dolgozh és kereshet, amennyit akar. MOSZKVA. A 24 éves Gary Kasparov nyerte el a sakk világbajnokságot Anatoly Karpov- tól a 24. játszma után. Kasparov a legfiatalabb sakkozó, aki valaha is ilyen eredményt ért el. BOGOTA, COLOMBIA. 109-en vesztették eletűket, amikor az M-19 gerilla csoport betört az Igazságügyi Palotába, ahol túszul ejtették az ott lévő bírókat és alkalmazót- i takat. A gerilláknak két követelésük volt: 1./ Belisario Betancur elnök tegye közzé a közte es a gerillák között létrejött egyezményt; 2./ Betancur elnök álljon a törvényszék elé es feleljen a nép ellen elkövetett bűneiért, az egyezmény pontjainak megszegéséért. Miután a gerillák elfoglalták az épületet, Alfonso Reyes, a Legfelsőbb Bíróság elnöke telefonon kérte Betancur elnököt, tárgyaljon a gerillákkal. Reyes biró magatartását támogatta a többi biró is. Betancur megtagadta kérésüket. Kirendelte a katonaságot, mely tankokkal és ágyúkkal ostromolta az épületet. Két napi harc folyamán 109-en vesztették életüket, köztük Reyes főbíró, számos biró társa, több alkalmazott és az összes gerilla. HA ELŐFIZETÉSI LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $......................................................... Név:...................................................................... Cim:...................................................................... j i Varos:............................Állam:........................ Zip Code:................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,N.Y.10003 “Nem a fegyverek... emberek ölnek” A nagy befolyású National Rifle Association még mindig azzal érvel a revolver betiltása ellen, hogy "nem a fegyverek ölik az embereket, hanem az emberek." Ez hamis és tarthatatlan mellébeszélés. A National Rifle Association példának hozza fel Svájcot, ahol állítólag majdnem minden polgárnak van lőfegyvere. Igen ám, de Svájcban szigorúan kivizsgálják a fegyverért folyamodót,“ azután vásárlási engedélyt kell szereznie és regisztrálnia az illetékes hivatalban. Ugyanilyen rendelkezés van érvényben a lőfegyverek kérdéseben Angliában, Kanadában és Izraelben is. Ezekben az államokban 1980-ban csak 67 esetben volt végzetes kimenetelű revolverhasználat, mig az Egyesült Államokban 11.500 személyt Öltek meg revolverrel. Ugyanilyen gyászos a statisztika 1983-ról is, amikor 20.000 embert lőttek agyon revolverrel az USA-ban.
