Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-11-14 / 43. szám
3. Thursday, Nov. 14. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO ELŐKÉSZÜLETEK Szamos csúcstalálkozó volt a múltban az USA és a USSR vezetői között, de egyiket sem előzte meg olyan tüzetes előkészület, mint a november 19-20-án Genf- ben tartandót, ahol Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár találkozik. Az előkészületek egyik mozzanatát képezte Reagan elnök interjúja négy szovjet újságíróval. A New York Times közölte az interjú szövegét kivonatosan. Mi a sok kérdés és felelet közül csupán egyet ragadunk ki. Az egyik szovjet újságíró megkérdezte, hajlandó-e az Egyesült Államok a SALT II. Egyezményt és annak ötödik pontját betartani, amely szerint egyik fél sem készít, gyárt, kipróbál, vagy készenlétbe helyez rakétaellenes rendszereket sem a tenger fenekén, sem a hadirepülökón, sem az úrben. Ezt írja elő a SALT II. Egyezmény. Egyesek az Ón kormányzatában úgy értelmezik ezt az Egyezményt, hogy mindez megengedhető. Mi a washingtoni kormány álláspontja? Reagan elnök i^y válaszolt: "Az Egyezményt kétféleképpen lehet értelmezni. Az idézett ötödik ponton kívül van egy másik is, amely liberálisabb. Mi azonban kijelentjük, hogy ragaszkodunk az Egyezmény szúkebb értelmezéséhez, csupán kutató munkához és kipróbáláshoz. Mielőtt készenlétbe helyeznénk az úrfegyvereket, leülünk tárgyalni a többi ország képviselőivel és igyekszünk egyezményre jutni a kérdésben. De csupán akkor, miután elpusztítottuk az atomfegyvereket." BARÁTI LÉGKÖR, DE... MARADNAK AZ ALAPELLENTÉTEK. George P. Shultz, USA külügyminisztere két napi moszkvai tartózkodásakor 14 órán át tárgyalt Michael Gorbacsov főtitkárral és Shevardnadze külügyminiszterrel. Feladatuk volt előkészíteni a genfi csúcstalálkozót. A tárgyalások baráti légkörben folytak le és mindkét fél őszintén feltárta elgondolásait a fennálló problémákról. A tárgyalások befejeztével egyik fél “HELL-NO!" Reagan elnök a múlt szombaton beszédet tartott, melyet a "Voice of America" továbbított a világ minden részébe, de főleg a Szovjetunióba. Beszédéből idézzük a következőket: "Ha majd sikerül kutatásaink révén feltalálni egy védőrendszert, akkor remélem, hogy a mi két nemzetünk és mindazon országok, amelyek atomfegyverrel rendelkeznek, konferenciát tartanak, ahol egyezmény jön majd létre az atom fegyverzet lépésről-lépésre való megszüntetésére." A beszédet követő sajtókonferencián ez késztette az egyik újságírót, hogy feltegye a kérdést Reagan elnökhöz: Hajlan- do-e vétójogot adni a szovjetnek a védelmi rendszer felállításának ügyében? Mire az elnök válasza ez volt: "Hell, no!" Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a ^ SALT I. Egyezmény létrejöttét megelőzően a Szovjetunió egy védelmi rendszer kidolgozására törekedett. Robert McNamara , az akkori US hadügyminiszter azon véleményét nyilvánította, hogy ha a Szovjetunió ragaszkodik álláspontjához, nem lehet egyezményre jutni és az USA kénytelen lesz támadó fegyverzetét növelni. A Szovjetunió belátta MacNamara érvelését és feladta a védelmi rendszer iránti kutatást, ami lehetővé tette a SALT I. létrejöttét. A jelen helyzetben McNamara ismét nyilatkozott a múlt vasárnap az NBC TV-n. "Lehet egyezményre jutni a genfi csúcs- találkozón, ha az USA hajlandó betartani az ABM Egyezménvt. "Ha a Szovjetunió ragaszkodna ahhoz, hogy egy védelmi rendszert állítson fel, akkor mi kénytelenek leszünk támadó fegyverzetünket növelni. Most csupán arról van szó, hogy hajlandó-e az USA betartani a fennálló ABM egyezményt, vagy sem. Ha hajlandó, az azt jelenti, hogy folytathatja a kutató munkát, de annak kidolgozását és üzembe helyezését nem. Ez esetben egyezmény jöhet létre a genfi csúcstalálkozón." l.L sem tett közzé részleteket, de említették, hogy a problémák alapvető tárgyalása haladást jelent. Shultz úgy nyilatkozott, hogy az ellentétek továbbra is fennállnak és a közeledés nagyon csekély. Noha kevesebb, mint két hét választ el bennünket a csúcstalálkozótól, "nagyon sok munkát kell meg elvégeznünk" - mondta Shultz. Gorbacsov főtitkár hangoztatta, hogy ha mindkét fél gyakorlatiasan tárgyalja a problémákat a csúcstalálkozón »akkor az eredménnyel végződhet. Shultzon kívül résztvett a találkozón amerikai részről Robert C. McFarlane, nemzetbiztonsági tanácsadó, és Arthur H. Hartman, nagykövet. Szovjet részről Gorbacsovon és Shevardnadzén kívül résztvett Dobrynin nagykövet is. VIRRASZTÓ A BÉKÉÉRT Az amerikai nép békeakaratának eredeti, megrendítő megnyilvánulása mutatkozik az ország minden részében. Mozgalom indult meg a célból, hogy november 19 alkonyától kezdve november 20-a hajnaláig fény gyűljön ki minden ház bejáratánál, vagy minden ablakban annak kifejezésére, hogy az illető ház lakói aggódnak a világ sorsa, a béke ügye fölött, és óhajtják» hogy azon a két napon Reagan ^ ^ - / > elnök és Gorbacsov ^ muf—“TKSjjr 90®a mozdítsa (jííjjj "vfü* ^ elő hatható- ■**. san az atom-.. & o v háborús ' / / .% V ^ veszély elhárításának, a fegyverek- korlátozásának ügyét. A kampány, Hatfield szenátor helyeslésével, Oregon államból indult ki. Les AuCoin oregoni képviselő szerint a mozgalmat támogatja az Egyházak Országos Tanácsa, az Országos Katolikus Konferencia,
