Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-31 / 41. szám

Thursday, Oct. 31. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Carelli Gábor kitüntetése Losonczy Pál, az Elnöki Tanács elnöke, átnyújtja a Magyar Népköztársaság Zászló- rendjét Carelli Gábornak, a magyar kultúra istápolása terén nyert érdemi elismeréséül, s 70. születésnapja alkalmából. (Fotó: G.D.Hackett) Magas kitüntetésben részesítette a magyar kormány Carelli Gábort, a magyar szárma­zású világhírű amerikai operaénekest 70. születésnapja alkalmával. Méltánylásként a magyar zenekultúra népszerűsítéséért kifejtett közel félévszázados munkálkodá­sáért, a Magyar Népköztársaság Zászló­rendjét adományozta neki. A kitüntetést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának New Yorkban tartóz­kodó elnöke, Losonczi Pál személyesen adta át meleg méltató szavak kíséretében. Hangoztatta, hogy olyan hazaszerető ember működése, mint Carelli Gábor, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország tekintélye a világon ma nagyobb, mint bármikor a múltban. A kitüntetést megköszönő nyilatkozatá­ban Carelli Gábor felidézte karrierje ama feledhetetlen mozzanatát, amikor Doráti Antal karmesterrel együttműködve megszer­vezték Kodály Zoltán "Psalmus Hungari- cus"-anak texasi bemutatóját. A mü elő­adásához szükséges kórus texasi fiatalok­ból, fehérekből, feketékből, szőkékből, barnákból, mexikói amerikai ifjakból állt. Amikor ajkukon először felhangzottak a zsoltár magyar szavai, könnyek csillog­tak mindkettőjük szemében, miként kibugy- gyantak azok az ünnepélyen résztvevő nem egy vendég szeméből is. A kitüntetés átadásán jelen volt Magyar- ország washingtoni nagykövete, Házi Ven­cel, a magyar ENSZ küldöttség vezetője, Rácz Pál nagykövet, a new yorki magyar főkonzul, Kocziha Miklós, valamint ezen hivatalok számos más, magasrangu tagja is. A Magyar Szó szerkesztőségéből jelen volt Deák Zoltán és Lusztig Imre. Carelli Gábor Budapesten született. A Zeneakadémia elvégzése után jogi diplo­mát nyert a budapesti egyetemen. 1951-től tagja volt a Metropolitan Operaháznak. Tanított a new yorki zeneakadémián. Több ízben volt világkörüli előadó körúton a legnagyobb szimfonikus zenekarok szóló- művészeként. Ezeket nem egy Ízben Tosca­nini, Doráti Antal és Fricsay vezényelték. Áriáit a nagy lemezgyár, RCA Victor készí­tette. A fogadás folyamán lapunk szerkesztő­jének, Deák Zoltánnak, alkalma volt szemé­lyesen beszélgetni Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. SZABADSÁGSZOBOR ÉS REKLÁM Az amerikai cégek csaknem száz éve reklámozzák termékeiket a New York-i Szabadság-szoborral. A szabadság és függet­lenség jelképe ékesített már mosóporos dobozokat, üditŐitalos üvegeket, gépkocsi­kat, illatszereket, fényképezőgépeket és számos más terméket. Sok cég most leró­ja a háláját, és anyagilag hozzájárul a szép- sé^kurához, amelyre 100. születésnapja előtt égető szüksége van a tiszteletreméltó hölgynek. A nagy konszernek nem pusztán hálából, önzetlenségből vagy hazafiságból viselik az óriási költségek oroszlánrészét, ame­lyeket a kikötő bejáratánál álló szobor renoválása felemészt. A nagyvonalúsag mögött elsősorban a nemes lelkű adományo­zók üzleti ,érdeke rejlik - ahogyan azt az Egyesült Államok nagyüzleti hagyományai diktálják. Az az alapítvány, amely vállalta a New York-i kikötőben álló szobor, valamint a szomszédos Ellis Island létesítményeit- az Újvilágba érkező bevándorlók milliói ezen a fogadóállomáson haladnak először keresztül -, azzal teszi vonzóvá a két, igen költséges beruházáshoz való anyagi hozzájárulást a cégek számára, hogy enge­délyezi: nemes gesztusukat kiaknázhatják önmaguk reklámozására. A hivó kiáltás meghallgatásra talált, s abból a 170 millió dollárból, amelyet eddig összegyűjtöttek a két beruházásra, 93 millió nagy cégektől származik. Az alapítvány Összesen 230 millió dollárt remél összegyűjteni a renoválási munkálatokra. Ebből 65 millió dollárt irányoz elő csak a szobor szépségkűrájára, amelyet a tervek szerint 1986. julius 4-re - ekkor lesz a 100. születésnap, s ez a nap ráadásul nemze­ti ünnepnap is az Egyesült Államokban- kell befejezni. Az egyik üzletember, aki a restaurálás kedvéért a zsebébe nyúlt, Allen Shoup, a Chateau Sainte Michelle szÖlőbirtok tulajdonosa Washington államból. "Nem vagyunk különösebben ismertek - indokol­ja meg Shoup, hogy cége miért adományozott 5 millió dollárt a célra.-Azt hiszem, hogy ez a mentőakció jó ügy, és mi ezt a jó ügyet összekötöttük azzal, hogy szükségünk van reklámra." Ha a cég ugyanezt az Össze­get hagyományos reklámra fordította vol­na, mondja Shoup, a hatás aligha nagyobb. Hogy a tiszteletreméltó szobor ne "kom- merciálizálódjek", az alapítvány árgus szemmel figyeli az adományozók reklám- tevékenységet, amelyeket egyébként - hozzájárulásuk szerint - három kategó­riába sorolt. Az első csoportba tartoznak a különösen nagyvonalú adományozók, amelyek adakozókedvüket a reklámozás területén átlagon felüli mértékben kamatoz­tathatják. Ebbe a csoportba csak hét céget vettek fel - a hét legismertebb amerikai üzletet. Akárcsak az elmúlt évi Los Angeles-i olimpiai játékok esetében, amelyeket szin­tén számos cég támogatásával finanszíroz­tak, az is heves vitákat kavar az amerikai nyilvánosság körében, hogy a szabadság tiszteletreméltó jelképének felújítását vállalatok anyagi hozzájárulásával oldják meg. "Sokan attól tartanak, hogy a szobor a legjobb utón halad afelé, hogy teljesen kommerciólizálódjék - nyilatkozza Ross Holland, az alapítvány egyik felelőse. - Ezt megelőzendő nagyon ügyelünk arra, hogy a cégek csak a számukra engedélye­zett kereteken belül reklámozzanak.. Az alapítvány ellenőrizni fog minden egyes reklámot, minden egyes terméket" - hang­súlyozza Holland. (A dolognak azonban van egy szépséghi­bája: a Szabadsag-szobor közterületen található, s ebből - akárcsak eddig - min­denki hasznot húzhat. Az alapítvány csak annyit tehet, hogy a cégeknek megtiltja, hogy beleegyezése nélkül azt állítsák rek­lámjukban: nyereségük egy részét az em­lékmű felújítására fogják fordítani. Végétért a Chrysler munkások sztrájkja Kilenc napi sztrájk után egyezmény jött létre a Chrysler Autó Vállalat és a szer­vezett 70.000 munkás között. A szerződés 1988. szeptember 14-én jár le, egy évvel később, mint a GM és Ford egyezmény. A munkások próbálták a szerződési lejára­tot a GM és a Ford-szerződés lejáratával összeegyeztetni. Az egyezmény szerint 2.000 dolláros bonuszt kapnak a múlt években adott enged­mények ellenértékéül. Az első évben a munkabért felemelik 2 és fél százalékkal es ezzel egyszintre hozzák a GM és Ford munkások bérével. A szerződés második éveben nem kapnak béremelést, hanem bonuszt, amely egyenlő évi fizetésük két es fél százalékával. A harmadik évben ismét kapnak két és fel százalékos bereme- lest. Mas szóval: a szerződés három éve folya­mán az alapbér 5,25 százalékkal emelkedik, vagyis kevesebb, mint két százalékkal évente. A szerződés megengedi a kétlépcsős bérrendszer bevezetését. Uj alkalmazottak a fennálló bérnek csak a 85 százalékát kapjak, ami felemelkedik a régebbi munká­sok bérére 18 hónap elmúltával. Mivel a munkások a harmadik évben csupán három százalékos béremelést kapnak, a GM és Ford munkásoknak ezzel a ténnyel kell szembenézniük, amikor szerződésük lejár. A szakszervezeti tárgyaló bizottság egyhangúan javasolja a szerződés elfogadását és minden jel arra mutat, hogy a sztráj­kolok nagy többsége elfogadja a bizottság javaslatát. AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. ' 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription.ip the USA; One year $ .!£,- 6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.-» 6 months $ 12.- Postmastert Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003

Next

/
Thumbnails
Contents