Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-17 / 39. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 17. 1985. Lunctig Imre: JEGYZETEK » » Elmúlt a nyár. A fák levelei megváltoztatják eredeti zöld színüket. Az erdők ezer különböző színben elragadó látványt nyújtanak. Sokan, az ősz elmúltával, aggodalommal tekintenek a zord tél felé. Mások örülnek, hogy végre elmúltak a forró, párás napok és élvezik a hüs szellőket. Találkozunk olyanokkal is, akik már most tervezik a karácsony mégünneplését. ígérik gyermekeiknek, hogy szép lesz a karácsonyfa színes égők­kel, diszkontösbe csomagolt cukorkákkal és a fa alatt felhalmozott ajándékokkal. Nemcsak egyének: apa, anya es gyermekek, de a vállalatok vezetői is terveket készí­tenek. Ezek között találjuk az ország leg­nagyobb komputervállalatát, a California-i Palo Altoban lévő Hewlett-Packard céget. Dean O. Morton, a vállalat igazgatója, ezt mondja: "A külföldről remélt rendelések nem váltak be. Ez nehéz helyzetbe hozta a vállalatot, ami arra kényszerit bennünket, hogy a Hálaadást (Thanksgiving) és a kará­csonyt megelőző hetekben lezárjuk üzemün­ket." Morton e nyilatkozata azt jelenti, hogy a vállalat 45.000 alkalmazottja mind a Thanksgiving előtti, mind karácsony hetében fizetés nélkül marad. E döntés befolyásol­ja majd a 45.000 alkalmazott ünnepi terveit. A jelek arra mutatnak, hogy a Hewlett.Pa­ckard nem az egyedüli, amely ilyen kará­csonyi "ajándékot" óhajt majd adni alkal­mazottainak. A Mostek Corporation, amely félszigeteiket gyárt, már csatlakozott hozzájuk: 1.900 munkás elbocsátását helyez­te kilátásba. Az Olin Corporation "konszolidál", vagyis 3.500 alkalmazottat bocsát el. Az LTV Corporation költségcsökkentési (retrenchment) lépéseket tesz, vagyis 10.000 fehérgalléros alkalmazott fizetését csök­kenti, és a juttatásokat megnyirbálja. i( A Black and Decker szerszámgépkészito vállalat 100 kozéprétegü vezetőt meneszt állásából. ( De a szövetségi kormány sem akar ki­maradni azok sorából, akik elbocsátásokkal, bérlevágásokkal ajándékozzák meg a munká­saikat. A Reagan elnök által kinevezett Egyeztető Bizottság javasolja, hogy a vas­utak 8.000 munkást, köztük fűtöket, menesz- szenek és igy hozzanak létre előnyösebb helyzetet. Attól tartunk, hogy sok szülő képtelen lesz a gyermekeinek tett karácsonyi ígére­teit teljesíteni. Kitűnő Hentesáru TIBOR’S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATÓK 1508 Second Ave (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 DUQUESNE, Pa. Megkaptam a körlevelet, sajnálom, hogy kicsit kések, de van nekem elég bajom a betegségem miatt. De azért annyit javultam, hojjjy újból tudom használ­ni a jobb karomat es kezemet, az irótollat is jól meg tudom fogni. Remélem nem veszik zokon, hogy sokat csorgok, ha irok önöknek, nem tehetek róla. Én nemcsak irok valamit de magyarázok is: lehet, hogy nem szeretik, ha valamit kifogásolok a lapban, de ezt joakaratulag teszem. Január utolsó hetében újból kezdődött a betegségem, de nem mentem orvoshoz, mert gondoltam, hogy átgázolom. De min­dig rosszabbul lettem. A feleségem és a leányom rimánkodtak, hogy menjek orvoshoz, de én nem akartam. Erős szer­vezetemre támaszkodtam, hogy jobban leszek. Fogalmam sem volt, hogy mi bajom van, egészen február 18-ig, amikor a leá­nyom telefonált a háziorvosunknak, hogy mitévők legyünk, mert ezen a vidéken igen kevés orvos megy ki a házhoz. Másnap kiküldött az orvosunk egy ápolónőt, aki megvizsgált teljesen orvosi módszerrel, és megcsóválta a fejét. Hány éves vagyok? - kérdezte. Mondtam, 83. Erre azt mondta, hogy csodálkozik, hogy még élek, hiszen tüdőgyulladásom van, erős száraz köhögé­sem, de még egyéb is lehet, ehhez ver­és vizeletvizsgálatra van szükség. Vett egy kis vert és vizeletet, hogy azt elviszi a laboratóriumba, s ott megtudjak, mi a teendő? Másnap már szólt a telefon, a háziorvos hivott, hogy azonnal vigyenek a kórházba, de ne az elsősegély osztályra, mert Ő ágyat rendel nekem. Odarendel több orvost, mert nagy veszélyben vagyok, minden percben kómába eshetek, és ez halálos is lehet. 3-4 orvos vizsgált meg. Mindkét vesém majdnem megszűnt működ­ni, enni nem tudtam, csak 113 font voltam. Azután 6 orvos vizsgált meg és kezelt. Semmi erÓm nem volt, nem tudtam állni a lábamon. Csak vagy 13 nap múlva kezdtek járat­ni. 18 napig voltam benn és ezalatt négy­szer operáltak,( ez mind kényszerműtét volt, mert megállt a vérkeringésem a haj­szálerekben. A jobbkaromba műanyagból eret tettek, vagy 15 vagy 16 incseset, a vérkeringés megindult, de nem volt kielé­gítő. Másnap a szivem felé tettek két míi- anyagcsovet. Dialízisre kellett mennem, hetenként kétszer. Most már csak hetenként egyszer kapok három és fél órás kezelést és állandó orvosi kezelés alatt is állok. Itt küldök 50 dollárt az 1986-os évköny­vért, az évkönyvbe a nevem betevéséért, a lap fenntartásáért és a lap előfizetésé­re. Jegyezzék elő a lapot 1987. január 3-ig, lehet, hogy élni fogok addig. A fenn­maradt 2 dollárt pedig bélyegre küldöm. Üdvözlöm a főszerkesztőt és a társszer- kesztÓket. Szarka Janos HAMILTON, Ont. Mellékelek 40 dollárt egy évi előfizetésre, az Évkönyvre, a többit fordítsák a lap fenntartására. A lapot nagyon szeretem és alig várom az érkezését, ugyan­ez áll az Évkönyvre is. Kellemes karácsonyt és nagyon boldog uj évet kívánok sok jó egészséggel a szerkesztőségnek, hogy ezt a lapot még nagyon sokáig tudják kiadni. Helen Czukár SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT KORUN Munkaalkalom A jelen szerény gazdasági feljavulás mellett még mindig van 8-10 millió munka- nélküli. Sokan kérdik, hát a katonai költe­kezés nem hoz sok munkaalkalmat? A katonai költekezés sokkal kevesebb munkaalkalmat teremj mintha ugyanazt az összeget polgári célokra költenék. Az U.S. Department of Labor tanulmánya azt találta, hogy minden $ 1 billió, amit olyan országos szükségletekre költünk, mint környezetvedelem, alternativ ener­giakifejlesztés, tömegközlekedés, átlagban 20.000-nél több munkahelyet teremt, mint­ha azt az 1 billió dollárt katonai célokra költenék. William Winpisinger, az International Association of Machinist elnöke igy mond­ja: "A Pentagon egy örökös inflációt csi­náló gépezet. Felhajtja az árakat, amikor dollárokat és nem árucikkeket, meg szolgá­latokat pumpál a gazdaságba, ritka anyagi forrásokat es eszközöket von el nemtermelö célokra,^ megtűri az anyagpazarlást és költségtülhaladast, és szakszerűtlenséget a vállalkozók részéről, akik maximálják profitjukat az árak felduzzasztásával, egyre nagyobb deficitet okozva a szövet­ségi büdzsében. A jelen nemzeti adósság­nak több mint a fele a Pentagonból ered." Mivel a Szövetségi Kutatási és Fejlesztési alapoknak több, mint fele katonai célokat szolgál, katonai technológiánk az egyetlen tér, amelyben az U.S. még "versenyezhet" a világ gazdaságában. Sajnálatosan ebben a folyamatban polgári technológiai előre­haladásunk visszamaradott, mert az ország minden mérnökének és tudósának mintegy 50%-a a védelmi szervezetnek dolgozik. , *** A hivatalos propaganda Del-Koreát jó­baráti demokráciának vallja. Hogy is mű­ködik ez a "demokrácia"? Az iskolaév kez­detével mintegy 400 civilruhás rendőr állo­másozik a nevesebb egyetemeken. Ha több, mint két vagy három diák verődik Össze, egy csomo rendőr rohan elő, campus-on kívül álló autóbusz őrszobájukból, és szét­verik a gyülekezetét. Hasonló erőszakos taktikának van a sajtó is alávetve. Augusz­tus 24-én egy IL-28-as kínai könnyű bom­bázó repülőgép, melynek pilótája disszi­dálni akart, lezuhant leszálláskor, Szöul­tól délre. A Védelmi Minisztérium jelen­tése szerint a repülőgép lezuhant, mert kifogyott az üzemanyag "mialatt Légierőnk egyik gépe elvezette egy repülőtérre". Valóságban a kínai bombázó, nem repül­ve magasabban, mint 6400 láb, elkerülte Dél-Korea légvédelmi rendszerét; nem volt semmi repülőgép tülekedés. Több nap­pal az incidens után, a rangos Szöul-i napi­lap, Dong-A Ilbo közölte az esetet. Rákö­vetkező nap a Dél-Korea-i Hírszerző Hi­vatal beidézte Lee Chae Chu szerkesztőt, Lee Sang Ha politikai szerkesztőt és Kim Chung Shik riportert hivatalába. A három embert három napig Őrizetben tartották és csúnyán megverték. A Dong-A Ilbo, a viszonylag független hang, megjelenése óta, 1920-ban, már régen célpontja a kormány haragjának. Az ujsájj szerkesztőinek és riportereinek legtöbbjét 1980-ban kormány- rendelettel elbocsátották. Csupán az utolsó hat hónap alatt kezdett újból közölni merész cikkeket, amelyek jó hírnevét keltették. A verést úgy is lehet értelmezni, mint egy "levél a szerkesztőhöz". Vágó Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents