Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-10 / 38. szám

Thursday, Oct. 10. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. DAVID LUNDBERG: Könyörgő ima anyám sírjánál Anyám! Segítsd meg egyszer, utoljára fiadat, add mellém támaszul lázas szivedet, lázadó értelmedet és forró véred, amelyek­kel Te, akkor, az idók iszapjába süllyedt múltban, szembeszállottál az avitt konven­ciókkal, évezredes tradíciókkal mertél szakítani és elhagyva a védelmet, bizton­ságot adó szúl&i házat, a családodat es környezó világodat, felutaztál a háború utáni gazdasági válság nyomorában ver- gÓdó fóvárosba, hogy gépírónkként meg­keresd a kenyeredet és a világra hozz en­gem, egyetlen fiadat. Gondolatban még egyszer megcsókolom a kezeidet, a keskenycsuklóju, hosszú újjá, fiatal, bátor nő kezeit és a májfoltos, eres, elnehezült kezeidet is, a munkában eltörő- dött asszony kezeit, akivé értem lettél. Megcsókolom a lábaid nyomát is, a karcsú bokájú, olcsó, gyári selyemharisnyába buj­tatott lábaid nyomát, amelyekkel meg tudtál állani a kemény pesti aszfalton és az elnehezült feldagadt, erős lábaid nyomát is, amelyekkel helytállottál itt a Tábor­hegy alatt az Ősi földó’n az Atyák csont­jai fölött. A földön, amely visszahívott és magábafogadott Téged...mindörökre. Most hát add ki jogos jussomat örökül ebből a földből. Add nekem meg a pusztá­ban évtizedeket vándorló, szokott rabszol­gák kitartását és szívósságát, az összeverő­dött tömegből törvényeket alkotó es elfo­gadó, nemzetté vált nép fenségét es nagy­ságát, az egyetlen sziklacsúcson bekerí­tett maroknyi, egy világbirodalommal daco­ló, legyőzve is győztes és halhatatlan har­cosok bátorságát, a máglyákat, üldözést, megaláztatást, pogromokat vállaló hit erejét. A minden ellen lázadó és mindent eltűrő nép harcos szellemét és beletörő­dését. Add, hogy névtelen harcosként a legjob- bakkal összefogva, az igazak soraiban har­colva érjen a halál..! Meghalt Bodnár Bertalan Hosszú betegseg után a napokban 77 éves korában New Yorkban meghalt Bod­nár Bertalan festőművész, a Magyar Képző­művészek Szövetségének és a NY-i Fészek Klub tagja, sokszoros kiállító művész. Nagy­számú barátja gyászolja. Temetésén a Campbell Funeral Hornéban többek között felesége, Nelli és Carelli Gábor, a Fészek Klub elnöke, neves operaénekes mondott gyászbeszédet. Bodnár a lapunk régi barát­ja és olvasója volt. Emlékét szeretettel megőrizzük. Az amerikai háborús irodalom Amerika háborúi a nemzet igen sok író­ja szamara adtak témát, James Fenimore Coopertől kezdve. A "háborús irodalom" kifejezés Jeffrey Walsh értelmezésében ( miszerint az teljesen elkülönül a "béke­időben" született müvektől) talán túlságo­san szűk, hiszen a valóságban a kettő tel­jesen átfedi egymást. Háborús irodalmon nemcsak fikciót értek - regényeket, ver­seket, színdarabokat, stb. - hanem a memo­árirodalmat, naplókat, személyes beszámo­lókat is. Ez utóbbiak jelentős részét alkot­ják a polgárháború irodalmának, és értékes adalékokkal szolgálnak ahhoz, hogyan véle­kedtek az amerikaiak a háborúról az első világháború alatt és után. A legnagyobb áldozatot - 119 év és újabb negy^ háború elteltével is - az amerikai polgárháború követelte a nemzettől, akár a halottak számát, akár a fizikai rombolást tekintjük. Véget vetett a rabszolgaságnak, uj (nemzeti azonosságtudatot alakított ki, es elindította Amerikát azon az úton, amelyen a nyugati világ legfejlettebb or­szágává vált. A polgárháború irodalmát sokáig nem tanították és nem dolgozták fel. 1962-ben jelent meg az első átfogó értékelés, Edmund Wilson Patriotic Gore (Hazafias vérontás) cimú müve. Wilson érdekes elméletet állí­tott fel a háború okát illetően: egy igazság­talan konfliktus révén robbant ki, véli, amely Észak terjeszkedési törekvéseinek volt a következménye. Északot a háború kitörése után nem az unióra való törekvés, nem is a rabszolgaság elleni gyűlölet haj­totta, hanem a Déllel szembeni igazságszol­gáltatás apokaliptikus víziója. A polgárháború utáni irodalom realistái gyakran ijesztő képet festenek a háborúról; ennek azonban nem valamiféle pacifizmus az oka. A háború a férfiasság mércéje volt; borzalmas és félelmetes, mégis lehe­tőséget adott arra, hogy bárki megmutat­hassa, mennyit ér. Mivel a legtöbb irodalmi beszámoló ked­vező színben tüntette fel a polgárháborút, nem csoda, hogy 1865 után nem támadt ellenérzés a háborúval szemben. A vete­ránok úgy tekintettek vissza azokra az időkre, mint az egység, az idealizmus, az elvekhez való Önzetlen hűség korsza­kára. Ez a felfogás fontos szerepet játszott az első világháború irodalmi ábrázolásá­ban. Az első világháború kitörése után hama­rosan világossá vált, hogy ez a konfliktus nem fog hasonlítani egyetlen korábbira sem. Itt milliók harcoltak és milliók hal­tak vagy sebesültek meg. A győzelmet sem az egyéni bátorság vagy a hősiesség vívta ki, hanem a gépek - ágyúk, géppus­kák, tankok. Ennek felismerése fontos téma a brit és az amerikai első világhábo­rús irodalomban. Az angol és az amerikai irok azonban különbözőképpen reagáltak. 1916-ban a brit hadsereg óriási veresedet szenvedett a somme-i csatában. A mészár­lás akkora volt, hogy a túlélők úgy érez­ték: nem lehet a hagyományos eszközökkel ábrázolni. Uj formákra, valójában újfajta irodalmi tudatra volt szükség. Az első világháború pszichológiai és gazdasági hatasa az Egyesült Államokban nem volt olyan súlyos, mint Európában. Azokban a rádió és televízió előtti évek­ben az amerikaiak számára a háború távo­linak és valahogy elvontnak tűnt. A négy­millió amerikai katona közül csak kevesen vettek részt a tényleges harcokban. Az Amerikában 1914-1918 kozott megjelent írások mindegyike a romantikus próza kö­débe burkolta a harcok valódi természe­tét. A többség célja az volt, hogy igazol­ja Amerika belépését a háborúba: ezért piszkos, véres ügynek ábrázolták, amely azonban egyszersmind jogos és nemes vál­lalkozás, és megbecsülést hoz azoknak, akik Angliáért és Franciaországért harcol­nak. Dos Passos, Cumming, Hemingway hábo­rús regényeiről azt szokták mondani, hogy a háborúval szembeni kollektiv amerikai kiábrándultságot fejezik ki. Az 1920-as évek végére Dos Passos és Hemingway háborúellenes nézeteit már a közvélemény is elfogadta. A harmincas évekre, a nagy gazdasági válság, a fasiz­mus megerősödése es a japánok ázsiai ag­ressziója idején már általánossá vált az a meggyőződés, hogy az első világháború értelmetlen volt, és több problémát idé­zett elő, mint amennyit megoldott. A második világháború irodalma jelentő­sen különbözik az elsőétől. Az első világ- háborús írókra még megrázöan hatott a modern harcászat brutalitása és az, hogy az emberek alá vannak rendelve a gépek­nek, a második világháborús írók már mint tényt fogadták el ezt. A legfontosabb kü­lönbség, hogy a második világháború való­ban "totális" volt abban az értelemben, hogy egész népeket vont be a harcba, nem téve különbséget harcolók és nem harcolók között. Az első világháború idején a lakosság csak az élemiszerek és egyéb anyagi javak hiányától szenvedett, de nem volt kitéve a harcok erőszakának. A totális háború megnehezítette, hogy bármelyik oldal erkölcsi fölényre tegyen szert. Mindkét fél követett el embertelen­ségeket a másikkal szemben. Talán ez az oka, hogy az 1945 után megjelent iro­dalom gyakran nézi kritikus szemmel Amerika részvételét a háborúban, és fel­teszi a kérdést: Mit nyertek a győzelemmel? John Hersey regénye, a Harangot Adanó- nak (1944) és több más regény, melyek Olaszországban játszódnak, elmossák a különbséget az amerikaiak és ellenségeik erkölcsei között. Az amerikai hódítók gyak­ran vulgárisak és erőszakosak voltak, és sok tekintetben kevésbé civilizáltak, mint a meghódított olaszok. Más irók az amerikai társadalom mikrokozmoszaként vizsgál­ták a hadsereget, és ugyanazokat a társa­dalmi problémákat fedezték fel bennük: az antiszemitizmust (Irwin Shaw: Oroszlán- kölykök, 1948; Norman Mailer: Meztele­nek és holtak, 1948), a fajüldözést (John (folytatás a 8. oldalon) MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 113/0 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk. CSOMÓS ROBERT:-^a»­| PETŐFI i összes költeményei 1219 oldalon á A remekmű ára $ 5.- és postaköltség $ 2.­I RENDELJE MEG SAJÁT KÖNYVTÁRÁBA vagy > AJÁNDÉKNAK családtagjai vagy barátai részére á Megrendelhető: I Amerikai Magyar Szó | 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003

Next

/
Thumbnails
Contents