Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-10-03 / 37. szám
Thursday, Oct. 3. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO Aggodalom Cal.-ban a mexikói vész után V A kaliforniai újságok részletesebben foglalkoztak a hetekkel ezelőtti földrengéssel, mint bármely más állam lapjai. Ez érthető is, hiszen Kaliforniában naponta átlag tiz enyhe rengést észleljek. Ez az állam az, amelyben a legnagyobb a valószínűsége a súlyos földrengéseknek. Ezen az államon húzódik ugyanis végig az ugyneve- "Szent András törés", amelynek legeseké-;«, lyebb (tágulása, vagy szűkülésé földrengést «idézhet elő. i A szakértők szerint annak a valószínűsége áz elkövetkező 30 év folyamán, hogy Los Angelest a mexikóihoz hasonló súlyos földren- ■ gés sújthatja, elég nagy. Ugyanekkora a valószínűség San Francisco eseteben is. A jelenlegi körülmények között e^y 7,5 erősségű földrengés a szövetségi kormány illetékes közegei szerint Los Angelesben 23.000 embert ölne meg, 100.000-en sérülnének meg és 25Ó.000-en válnának hajléktalanná. Ha egy ekkora földrengés a San Francisco környékén lévő u.n. Silicon Völgyben történne, évekre vetné vissza az elektronikus ipart. Ha még egy énnél is súlyosabb föld- ; rengés fordulna elő, például 8,3 erős- ; ségú, az San Franciscóban 10.000 ember pusztulását jelentené, minden j nyolc kórházi ágy közül hét válna használhatatlanná és az utcákat hat láb magasságban temetnék be az üvegszilánkok. A feljegyzések szerint a Szent András törés mentén az utóbbi 145 évben évenként fordul^ elő súlyos földrengés. Miután a legutóbbi nagy földrengés 128 évvel ezelőtt történt, úgy a következő 17 évben sajnos kilátás van nagy földrengésre. Mivel a tapasztalat szerint a nagy rengéseket 5 erősségűnél nagyobb rengések előzik meg és ilyen rengésekét 1979 óta egyre gyakrabban észlelnek, nagyon is helyénvaló, hogy a kaliforniai hatóságok lázasan dolgoznak a lakosság és az illetékes védelmi közegek készenlétbe helyezésén, beleértve az uj házak építésének ellenőrzéséti Az Amerikai Magyar Népszava szeptember 13—i számában cikk jelent meg "Teller Ede és a csillagháború" címen. A cikk némi kiegészítésre szorul. "A 77 éves tudós meséli - szól a cikk egy része - hogy Németország leverése után petíció járt körbe azok között a tudósok között, akik az atombombán dolgoztak. A petíció felhívta az amerikai kormányt, hogy ne dobják le az atombombát -Japánra, mielőtt be nem mutatják, hogy milyen hatása van és ezzel Japánnak lehetőséget adnának xarra, hogy megadja magát. Teller készen állt arra, hogy aláírja, de először meg akarta beszélni akkori főnökével, dr. Robert Oppenheimerrel, a los angelesi atomkutato intézetben. Oppenheimer, az u.n. Manhattan Project igazgatója lebeszelte Téliért, mondván, hogy tudósok ne adjanak politikai tanácsot..." "így annak ellenére, hogy határozottan ellenezte az atombomba használatát, nem irta alá a petíciót. Később tudtam me^, hogy Truman elnök éppen egy sor tudós sürgetésére döntött úgy, hogy atombombával kényszeríti Japánt a megadásra és ezek között volt dr. Oppenheimer is." "Ekkor életre szóló leckét kapott: az ember soha ne habozzon politikai nézeteit hangoztatni." A cikk Írója, hogy-hogy nem, kihagyta rövid riportjából annak az embernek a nevét, aki megszerkesztette az atombombázás elleni petíciót, aki közzétette azt, aki a szó legteljesebb értelmében eget- foldet megmozgatott az atombomba használata ellen és ez az ember dr. Szilárd Leó volt: az első atombomba tulajdonképpeni feltalálója. Dr. Szilárd azért dolgozott az atombombán, mert attól tartott, hogy a nácik, akik szintén dolgoztak rajta, előbb fogják Összeállítani és akkor megnyerhetik a háborút. Az ö közreműködésével az USA-ban készült el az első atombomba, de mire elkészült, akkorra mar leverték Németországot. Attól kezdve Szilárd, aki tisztán látta, mi lesz a következménye, ha azt ledobják egy védtelen városra es hová fog vezetni az atomfegyverkezés, mindent elkövetett, hogy ne használják a bombát Japán ellen. Az az ország akkor már a katonai összeomlás közvetlen szélén állt. Washingtonban jól tudták, hogy a japán kormány foglalkozik a kapituláció kérdésével. Szilárd volt az, aki Einstein közreműködésével eredetileg rábeszélte Roosevelt elnököt az atombomba készítésének megAMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-9*0 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscripticwt in the USA:- One year $ .13.- 6-months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 3. Einstein és Szilárd kezdésére. Most ismét Einsteinhez fordult, segítsen neki kapcsolatba lépni az elnökkel, akit meg fog tudni győzni az atombomba bevetésének borzalmas világpolitikai következményeiről. Einstein sürgetésere Roosevelt találkozót adott Szilárdnak érvei előterjesztésére 1945. május 8-ra. De Roosevelt huszonhat nappal a találkozó előtt, április 12-én meghalt. Roosevelt halála után Szilárd igyekezett az( uj elnökkel, Trumannal találkozni, hogy előadja terveit. De Truman a körülötte lévő reakciós politikusok befolyása alatt nem volt hajlandó vele találkozni és Byrnes- hez utalta át. Szilárd tárgyalt Byrnessel, előadta minden érvét a bomba használata ellen, de Byrhes igy válaszolt: "Nézd, mi befektettünk két billió dollárt az atombombába, " ha most nem mutatjuk meg a világnak, milyen hatékony a fegyver, a kongresszus nem fog nektek pénzt adni a jövőre az atomenergia kifejlesztésére. Amellett nem árt, ha egy kicsit ráijesztúnk a szovjetre, talán akkor a mi kedvünk szerint fogjuk megvonni a kelet-európai határokat/ Szilard ekkor szerkesztette meg az atombomba-ellenes kérvényét és köröztette a tudósok között, hangsúlyozva a bomba erkölcstelenségét. Oppenheimer besúgta Groves tábornoknak, a Manhattan Project főnőkének, hogy ki a kérvény szerzője. Groves a háború tartamára internáltatni akarta Szilárdot. Sem Teller, sem Oppenheimer nem irta alá a kérvényt. Akkor egy újabb kérvényt köröztetett Szilárd, amiben már beletörődött a bomba használatába, de megkérte volna az elnököt, hogy ajánlja Japánnak a megadást. Groves ezt a kérvényt nem is juttatta el az elnökhöz, bár 68 tudós irta alá. Szóval, azt a kérvényt, amelyet Szilárdon kívül 68 tudós aláirt, csak Teller es Oppenheimer nem irta alá! Amikor Hirosima és Nagaszaki bombázása után Szilárd nyilvánosságra akarta hozni, hogy ó mennyire ellenezte a két város bombázását, a hadsereg nem engedélyezte annak közlését, sőt még rendes katonai obsitot sem adott Szilárdnak. Ezek a tények csak az utóbbi időben jutottak nyilvánosságra, amikor a Freedom of Information Act alapján a szóbanfor- gó dokumentumokat meg lehetett szerezni. Hirosima bombázásáról Írni és nem említeni azt a csodálatos, hősi küzdelmet, amelyet nagy honfitársunk, dr. Szilárd Leo vívott azért, hogy megmentse a két varos népét a tüzhaláltól és megmentse az utókort a hidrogénbombás háború bekövetkeztétől, nem igazságos és nem illő. TERJESSZE LAPUNKAT SZILÁRD ÉS TELLER-YOKO QNO ADOMÁNYA A NEMZETIHEZ lT A Magyar Televízióban vetített'' * -Yoko Ono Lennon - "Akkor és most" cimü fllTTi' vetítési jogdiját John.^ Lennon özvegye a Nemzeti Színház javára ajánlotta fel. A3 egyszeri alkalomra szóló jogdij 2 ezer dől-' lár volt, «melynek forint értékét,/mintegy 100 ezer forintot fizette be # tévé Yoko Ono megbízásából a Nem zéti. Színház csekkszámlájára. ■ ' Az amerikai aeélvállalatok • bejelentettek, hogy január 1-től 3-4 százalékkal emelik termékeik árát. / / • A Ford Autó Vállalat felemelte az 1986- . ban gyártott autók árát 2,5-töl 6,5 százalékkal.
