Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-10-03 / 37. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct 3. 1985. Hogyan védjük meg a munkások érdekeit t Ötven szakszervezet képviselője vett j részt egy összejövetelen New Yorkban, ahol arról tárgyaltak, hogy milyen módszereket kell alkalmazni a mar elnyert eredmények védelmére és hogyan lehet szakszervezetbe tömöríteni a szervezetlen ipari és fehérgalléros dolgozókat. Thomas R. Donahue, az AFL-CIO országos pénzügyi titkára, felszólalásában mondotta: "A szakszervezeti mozgalomnak a jelenre és a jövőre kell Összpontosítania figyelmét és nem a múltra." Donahue e szavakkal óhajtotta kifejezni a szakszervezeti vezetők uj stratégiáját, melynek lényege, hogy a sztrájk elavult, uj terveket, uj módszereket kell alkalmazni a dolgozok célkitűzéseinek elérésére. Hamis és nagyon veszélyes álláspont ! ez. A tény az, hogy uj terveket és módsze- I reket is kell alkalmazni, de nem a sztrájk- j jog feladásával. A sztrájk mellett, mint | kiegészítő módszert kell alkalmazni pl. olyan bankok bojkottálását, amely sztrájktörő, munkásellenes vállalatokat támogatnak. Az összejövetelen többek között jelen volt James Medoff, Harvard egyetemi tanar, aki munkásmozgalmi szakértőként szerepel. Ö is hasonló véleményen van. A Phelps-Dodge rézbányászai, nyolc államban a tanitók tízezrei, a Wheeling-Pitts- burgh-i acélmunkások, a General Dynamics autómunkásai (Lima, Ohio), a Hormel húsfeldolgozó vállalat dolgozói, a Massey szénvállalat bányászai, egyhangúlag úgy vélik, hogy miután mindent elkövettek célkitűzéseik elérésere sztrájk nélkül, a munkáltatók merev, munkásellenes magatartása kényszeritette őket a sztrájk fegyverének használatára. A tanitók minden államban megnyerték a sztrájkot. A Yale Egyetemen nemrégen lezajlott sztrájk nagy győzelemmel ért véget, mert a tanárok, diákok, és a város lakóinak jelentős része szolidaritást vállalt a sztrájkoló munkásokkal. Most, amikor a multinacionális vállalatokkal és konglomerátumokkal találják magukat szemben, a szolidaritásra nagyobb szükség van, mint bármikor. Ennek a szolidaritásnak meg kell nyilvánulnia nemcsak az országon belül, hanem nemzetközi méretekben is, ha a dolgozók győzelemre akarjak vinni jogos és méltányos törekvéseiket. L. I. Az ország legnagyobb acelvallalata, U.S. Steel kilenc százalékkal emeli az acéllemez árát. MEGJELENT Dr. Katz József könyve; Vérzivataros idők nyomában 277 oldalon a szerző sajátmaga és csay iád ja életén keresztül mutatja be a második világháború tragikus eseményeit. Kemény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árát. Név:.......——........................................... Cim:-----------------------------------------------A mi regényhó'seink Manet, a nagy francia festő mondta egyszer, hogy szeretne minden virágot, amit lát, lefesteni. Minden egyes virágban a természet egy-egy csodáját, minden t mástól különböző rejtélyét látta. Es szerette volna azokat embertársai gyönyörködtetésére megörökíteni. Ha festő volnék, ha Manetnál termesztésen ezerszerte kevésbé tehetséges is, tálán en is ábrándoznék arról, hogy lefessek minden virágot. De nem vagyok festő, csupán az amerikai magyar újságírás napszámosa. Az én ambícióm azért mégis hasonló téren mozog, mint Manet-é és más nagy miivészeké. Én is szeretnék valamit megörökíteni. Szeretnék lapunk minden egyes olvasójáról, különösen azokról, akiket immár évek óta ismerek - és merem állítani - akiknek gondolat- világát ismerem, regényt Írni. Mily csodálatos regénysorozat kerekedne ezekből! Ilyen gondolatok mar régóta foglalkoztatnak, de az utóbbi néhány hónap eseményei végre megérlelték bennem a gondolatot, hogy ha mást nem, legalább Írjak ábrándozásaimról. Lapunk legigazibb barátai, akiknek neve leggyakrabban túndoklik a Fenntartó Gárda rovatában, valamennyien regényhósok. Aki azt hiszi, hogy ez túlzás, annak nem kell mást tennie, mint elolvasni azt a megható levelet, amelyet a mi kedves Bállá Ethel munkástársnónk irt 1962-ben elhunyt szeretett férjéről, a Magyar Szó augusztus 29—i számában. Micsoda regényt tudott volna Jókai Mór, vagy Móricz Zsigmond, vagy Vadász Ferenc Írni az Ő életéről. S ilyen levelek máskor is es gyakran jelennek meg lapunkban. A napokban két jelentes érkezett a laphoz, az egyik Miamiból, a másik Los Angelesből. Hogy az a lelkes Miami csoport milyen odaadással dolgozik, mennyire megérzik a lap fontosságát, arról tanúskodnak rendszeresen érkező tudósítások, legtöbbször igen tekintélyes pénzadománnyal. De a másik csoportnak is meg vannak a regényhósei. S ez a los angelesi. E csoport tagjai roppant erőfeszítéssel dolgoznak, hogy a mindannyiunk útját bevilágító fáklyát, lapunkat ők is segítsék tovább fényleni. Nem akarok neveket említeni, bár sokukat ismerem személyesen elégge ahhoz, hogy regénytémámhoz anyagot nyújtsanak. Mindegyikük szivében hordja fogadott hazánk legszebb értékeit és az azokért vívott félévszázados küzdelmeket. Magasztosak az ö neveik az én lelkemben is, végeredményben róluk szól minden szépség és minden dicsőség az amerikai munkásmozgalom történetében. Deák Zoltán A ’Ku Klux Klan fajgyűlölő szervezet kilenc tagját bíróság ele állítják Észak- Karolinaban azzal a váddal, hogy megsértették úgy a fehér, mint a fekete lakosok polgárjogait. ^ Folytatódik a nyomozás Los Angelesben egy eddig ismeretlen egyén után, aki az elmúlt két esztendőben 10 prostituáltat gyilkolt meg. KORUNK Titkos háború A( New York Times 8/11/85—i számának vezércikk oldalán jelent meg "Rejtik a háborút a Fehér Házban" cimen az alábbi irás. Néhai Hiram Johnson szenátor mondta 1919-ben: Ha háború jón, a valóság az első áldozat. Vonatkozik ez a megjegyzés Nicaraguára. Amerika rejtett háborúja ott egy egész kórházat tölt meg - és még több kerülgetés és csalás került napvilágra a múlt héten. Amikor megkezdődött 1981- ben, ezt a háborút szigorúan belügynek nevezték. Amikor a C.I.A. szerepét többé nem lehetett letagadni, a kormány úgy magyarázta, hogy az szükséges volt a bplos Nicaraguából El Salvadorba folyó állítólagos fegyverszállítás megszüntetéséhez. Ez a mese kezdett szétfoszlani 1984-ben, amikor aláaknázták Nicaragua kikötőit, hogy elijesszék a semleges hajókat. Ezt az aknázást is hamisan a lázadó "kontrádnak tulajdonították. Az igazi elkövetők amerikaiak voltak. Ezt követte a szégyenletes kontra kézikönyv, amelyet egy névtelen C.I.A. tisztviselő irt és politikai gyilkosságot tanácsolt. Ezt a dolgot előbb letagadták, majd túlbuzgóságnak tulajdonítottak. Ezután jött az ijesztő hir, hogy szovjet hajók szállítottak nagy hatású MIG- eket Nicaraguának; ezt a vaklármát hibás híradásnak tulajdonították. Most jón az a hir, hogy már egy éve a nyílt titkos háború a Nemzetbiztonsági Tanács stábja egyik tisztjenek felügyelete alatt állott. Ez a tiszt gyakran találkozott Kózép-Ameriká- ban a lázadó vezetőkkel. ... Mialatt a Kongresszus megtiltotta a C.I.A. szerepét, ugyanakkor jóváhagyott $27.- milliót, "humani- táriánus segely" cimen, hogy életben tartsa a kontrák igyekezetét. Egy kormány, amely rendszeresen félrevezeti népét, változatlanul félrevezeti önmagát. Tudja a Fehér Ház valóban, hogy mi történik Amerika nevében Nicaraguában? Csak múlt héten egy túlbuzgó lázadó csapat elfogott, majd szabadon bocsátott 29 amerikai bekeharcost a Costa Rica-i hatar közelében. Kibújni a valóság alól Nicaraguaban mar szokássá vált. Tanulságul szolgál Edgar Chamorro, volt kontra vezér pusztító emlékirata a New Republic folyóiratban. Beszervezte bt egy amerikai 1982-ben, aki azt állította, hogy az Egyesült Államok nevében beszél. Chamorro kilépett két evvel később, mert úgy érezte, hogy kihasználták és félrevezették. Chamorro szerint a lázadok vezéreit a C.I.A. válogatta ki, és kioktatta őket, hogy tegyenek hamis vallomást a Kongresszus előtt. Azt tapasztalta, hogy "standard kontra eljárás volt szandinista foglyokat és kol- laborátorokat megölni", amit ó igyekezett megváltoztatni. Ami a legelkeseritóbb mindebben a csalárdságban, az az, hogy eltereli a figyelmet a nehéz döntésekről Managuával szemben. Egy jól megfontolt elfogadható politika helyett a kormány koholmányokkal kívánja a háborút álcázni, mialatt a szandinistákat szidalmazza, hogy hazudnak. A kormány most át akarja helyezni a rejtett háború felügyeletét a State Departmentbe, nem az arculat tisztázása végett,^ hanem hely miatt. Ennek a Fehér Ház háborúját felügyelő hivatalnak a cime - mi más? "Humanitáriánus Segítség" hivatala lesz. Vágó Oszkár
