Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-09-19 / 35. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 19. 1985. Ä tudósok válasza Amikor a magyar és a csehszlovák kormány képviselői 1977-ben aláírták a gabcikovo- nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló szerződést, mindkét fél jól tudta: a konkrét tervek kidolgozásának során még sok kérdés tisztázásra vár. Nemcsak a szakembereket', hanem a lakosságot is széles körben foglalkoztatta a mü építésének, üzemeltetésének várható környezeti hatása. A Minisztertanács erre vonatkozóan a tudósok véleményét kérte, akik tanulmányukat nemrégiben le is tették a kormány asztalára. S éppen arra válaszoltak, amire mindenki kiváncsi volt: vajon megalapozott és reális-e az az elképzelés, hogy a Duna ésszerű hasznosításával, a vízlépcsőrendszerek előnyeinek kihasználásával együtt megóvható a folyó vízkészletének minősége es megőrizhető a természeti táj arculata? A tudósok erre egyértelműen igennel feleltek, nem titkolva, hogy a vízrendszerek életebe történő mesterséges beavatkozás veszélyeket is rejt magában. Ezek azonban tudományos alapossággal, felkészültséggel, széles körű és körültekintő kutatómunkával elháríthatok. Ezt a célt szolgálja az Ő tanulmányuk is, amely- lyel megismerkedve a kormány úgy döntött, hogy a tudományos elemzések eredményeit a tervezés, az épites, majd az üzemeltetés során folyamatosan érvényesíteni kell. Ezek a fejlemények megnyugtatok, hiszen a vízenergia jelentősége - az energia- válság és a kórnyezetvedelmi követelmények szigorodása miatt is - számottevően növekedett. Nekünk is sokat jelent, hogy a dunai erőmű révén évente további 1,8 milliárd kilowattóra villamos - energiához jutunk, ami évi 650-700.000 tonna fűtőolaj értékének felel meg. Emellett a vízlépcsők biztonságosabbá teszik az árvíz és a belvíz elleni védelmet, segítik a vízellátást, lehetőséget kínálnak a vizi szállítás bővítésére, az idegenforgalom fejlesztésére. MEGJELENT Dr. Katz József könyve: Vérzivataros idők nyomában 277 oldalon a szerző sajátmaga és családja életén keresztül mutatja be a második világháború tragikus eseményeit. Kemény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árét. Név:_________________________:_____ 12 MILLIÁRDOS PIAC MAGYAR TERMÉKEK SZÁMÁRA "A mezőgazdaság fejlesztésének főbb irányai" mottóval konferenciát tartottak Budapesten. Nemzetközi konferenciát, amelyen azonban csak magyarok - külföldön és itthon élő magyarok-vettek részt. A külföldön élÖ mintegy őtven magyar többsége az USA-bol érkezett. A hat szekcióban zajlott tanácskozás legfontosabb témáiról, a magyar agrárexport növelésének lehetőségeiről nyilatkozott a Heti Világgazdaságnak a rendezvény néhány résztvevője. HVG: Milyennek látják a magyar mezőgazdaság teljesítményét külföldről? Bogyó István: Bevallom, I 36 évig csak a szakirodalom alapján kisértem figyelemmel a magyar mezőgazdaság fejlődését. Amikor tavaly átjöttem látogatóba, alig { ismertem rá a vidékre, melyet ] 1948-ban láttam utoljára.* Hogy egyetlen példát mond-«íj jak, a dánszent miklósi-al-i bertirsai Micsurin termelőszövetkezet 2 ezer hektáros, csopÖgtetö módszerrel öntözött, párját ritkító almakertet tart fönn. Úgy érzem, hogy az izraeliek által kidolgozott eljárás más magyarországi gazdaságokban is jo eredményeket produkálhatna. , Török Denes: En is 30 j év után tértem vissza szü-j löhazámba. Pár napos tapasztalataim alapján elégedetten nyilatkozhatok j a termeseredményekre,! a minőségre, a termelési módszerekre gondolok. Szomorú, hogy túlméretezettnek tűnik a bürokrácia, sok az ellenőrző, jóváhagyó szerv, s igy lassul az uj ötletek, eljárások gyakorlati bevezetésének folyamata. Szabó-Pelsöczy Miklósi elemezte, hogy mennyi! tennivalójuk lenne a magyarl exportőröknek, ha figyelem-! be vesszük, hogy az USA] évi élelmiszerimportja a trópusi termékeket I leszámítva is - eléri a 12 milliárd dollárt. Az egyre változatosabb amerikai konyha mind tobb/ importterméket i- génj/el. Az Egyesült Államok biztos felvevőpiaca lehet számos magyar élelmiszernek. Bogyó István: A jő'vö az élemiszerexport- ban a legjobb minőségű inyencáruké. Példaként emliteném a libamájat, a vadas húskonzerveket, a gesztenyeárukat, a kan- dirozott gyümölcsöket. Ezeknek nem kell tömegfogyasztásu élemiszerekkel árban versenyezniük. Török Dénes: A magyar borászat óriási lehetőségeket hagy ki az Egyesült Államokban. Egyszerűen nem értem, miért vagyunk képtelenek hétdecis minőségi borokkal javítani piaci helyzetünket. Az USA-ban az idén várhatóan 21,7 millió hektóliter bort fogyasztanak, az évi növekedés 3,8 százalék. Az előrejelzések szerint 1991— ben mar 32 millió hektoliter lesz a fogyasztás, ennek egyharmada külföldi bor. A magyar prospektusok kilenc különböző fajta rizling, három burgundi, három hárslevelű, három cabernet, három medoc noir mellett 21 egyéb asztali bort, hatfajta tokaji és csemegebort kínálnak. Egy ilyen piacon ez a választék-túltengés fölösleges, gazdaságossága pedig kérdéses. Az amerikai átlagfogyasztó szempontjából például teljesen mindegy, hogy a távoli helyről származó rizling az illető országon belül melyik faluban termett. A szétaprózottság egyben a reklám szétforgácsolását is jelenti. Márpedig érdemes a borpiaccal foglalkozni; az USA-ban az idén mintegy 6 milliárd dollár értékben vásárolnak a fogyasztók borokat. Szabó-Pelsóczy Miklós: Rohamosan terjednek az USÁ-ban a cukrászdák, ezért a magyar tortakészitmények is jó eséllyel indulhatnak a versenyen. A magyar húsipari készítmények 5-10 éven belül számításom szerint évi 100 millió dollár bevételt hozhatnak. Magyarországon gyakran hivatkoznak arra, hogy nincs pénzük reklámra, túlságosán nagy az amerikai piac, és túlságosan sokba kerül a marketingmunka. Erre csak azt válaszolhatom: ki kell választani az USA-ban a megfelelő szakembereket, az igazán hatékony élelmiszerimpor- töröket, a reklám- és a propaganda már az Ő gondjuk legyen. KURCZ BÉLA RIPORTJA Hogy jött létre a kanadai magvarságtudoinányi társaság? BUDAPEST. A Veszprémben megtartott V. Anyanyelvi Konferencián értesültünk róla, hogy Kanadában megalakult az első Magyarországon kívüli magyarságtudományi társaság. Elnöke Bisztray György, a Torontói Egyetem magyár tanszékének vezetője, alelnöke pedig Kovács Márton történész, a Reginai Egyetem professzora lett.-Hogy jött létre a társaság? - kérdeztük a Magyarországon járt Kovács Márton professzortól.-Már évek óta fontolgattuk a gondolatot, hogy mi is fórumot teremtsünk a mind nagyobb érdeklődést keltő magyarságtudománynak Észak-Amerikában. Többek kezdeményezésére az idea végül is megalakult egyesületünk, melyet az egyetemek szövetsége teljes jogú egyetemi társaságként ismert el. Ily módon, aki részt vesz az éleseinken es tanulmánya elfogadásra kerül, az előnyöket szerezhet tudományos minősítését illetőleg is.^-Mi a társaság célja? (-Egyesületünk célja, hogy tagjai magyar- sagtudomannyal is foglalkozzanak a kanadai és amerikai kereteken belül. De a magyarságtudomány nagyon tág fogalom, felöleli a magyar eredetű amerikaiak, kanadaiak stb. történetét, irodalmát és egyeb ( szellemi tevékenységének az eredményéit, valamint a kivándorlást megelőző hátterük feldolgozását is.-Hány tagjuk van?-Eddig harminc. Valamennyi tagunk egyetemi tanar vagy egyetemmel kapcsolatos személy. Köztük van többek között Bak János, a British Columbia Egyetem profesz- szora, Vancouverből; Rácz Barnabás, a Kelet-Michigan Egyetemről; Fodor Sándor, a McGill Egyetemről, Mont reálból...-Mi lesz a folytatás?-Az elhangzott előadások közül a legérdekesebbeket a Hungarian Studies Reviewban adjuk közre. Jó’vőre pedig Winnipegben találkozunk.
