Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-07 / 6. szám
Thursday. Feb. 7. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Kurcz Béla budapesti tudósítása: Hazai földben helyezték örök nyugalomra Amerigo Tot szobrászművészt Mint arról mar a világsajtó december közepén beszámolt, súlyos veszteség érte az egész magyarságot: hosszú betegség után hetvenöt éves korában a római Gemelli klinikán elhunyt Amerigo Tot, azaz Tóth Imre, a világhírűvé lett, magyar származású szobrászművész. Parasztfiuként Fehérvárcsurgóról indult el egykoron, s meltatoi között nincs nézetkülönbség abban, hogy eljutott a halhatatlanságig. Munkásságának, életművének tisztelői, múvésztársai, barátai és hozzátartozói 1985 január (4-én, pénteken délután kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben az egyetemes és a magyar képzőművészet kiemelkedő egyéniségét, aki sosem tagadta meg magyar voltát,egesz munkásságával a magyar népnek szerzett dicsőséget, fel- emelkedést. A magyar és az olasz művelődés diplomata-közvetítőjének, a hírünket gyarapító s hírünket vivő személyiségnek tudtuk a korántsem nagykövetként viselkedő Tóth Imrét.. 1969-es magyarországi bemutatkozasa diadalmenet volt: szobrait megszerette a hazai közönség. Kiállítást kiállítás kővetett. Számos alkotása díszíti az óhazat. Szülőfaluja kis templomában látható a gyönyörűséges Csurgói madonna. Tavaly adták át a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában felállított monumentális plasztikáját, a Mag születését. A budai várban, a Táncsics Mihály utcában házat vásárolt, hogy méltó otthonra leljen fedele alatt a rézkarcolók munkaközössége. Pécsett Tot-múzeum nyílt. S a vatikáni magyar kápolnában ö emelt megkapó emléket első királyunknak, Szent Istvánnak. Tóth Imre emléke pedig a mi szivünkben él. Bizonyította ezt az utolsó útjára ot elkísérő sokezres tömeg, köztük társadalmi, kultúrális életünk több neves személyisége, pályatársak, irók, színészek, politikusok... Végső akaratának eleget téve helyezték hazai földben örök nyugalomra. Az egyházi gyászszertartást követően Amerigo Tot ravatalánál a művelődési államtitkár, Drecin József búcsúzott az elhunyttól:-Amerigo Tot monumentális életművet örökített az egyetemes művészetre. Magyar emberkent tett tanúságot a világ színe előtt az emberi létezést átfogó hitről, a megújuló megmaradás, a teremtő munka értelméről. Magyar volt, de szerette az Őt] befogadó országot, Itáliát is, s nemcsak műveivel adózott ennek a művészetre oly fogékony, nagy kultúrájú országnak a szeretetéért, hanem a fasizmus ellen harcolva, fizikai értelemben is jelen volt az olasz antifasiszta mozgalomban.- Tóth Imre külföldön élt, mégsem csak látogatónk volt. Nem emlékeit kereső jövevény: magyarok között szerezte elsÖ élményeit, ismerte meg a haza első érzelmi hatásait, nálunk töltötte fel emocionális világát, s tehetsége nekünk is termett, magyarsága a mi nemzeti érzelmeinket is gazdagította -jelentette ki az államtitkár. A muvesztársak nevében Varga Imre, Kossuth-dijas szobrászművész emlékezett az elhunytra. Majd a gyászoló tömeg a Fővárosi Tanács áltál adományozott díszsírhelyre kisérte Amerigo Tot. koporsóját. Itt a barátok nevében Sinkovits Imre, Kossuth-dijas színművész és Borsos Miklós Kossuth-dijas szobrászművész vett végső búcsút Tóth Imrétől. A sirt elborították a tisztelet es a kegyelet virágai, köztük a Magyarok Világszövetsége koszorúi. A gyászszertartás a Szózat elénekléséA magyar művészet időszerű feladatairól Népünk történelmében a társadalmi haladásért, a nemzet felemelkedéséért, a kultúrális identitás megőrzéséért és gazdagításáért folytatott küzdelemben hagyományosan fontos szerepet töltöttek be a művészetek. Ma is ez a hagyomány, valamint a társadalomban játszott szerepük határozza meg a művészetek helyét a társadalmi tudatban. Hazánkban ma a művészetet tartalmi, tematikai és stiláris gazdagság, a művészeti életet sokszínűség jellemzi. A mai magyar művészet és a haladó szellemű egyetemes és nemzeti kulturális örökség ugyanúgy eleven része szellemi életünknek, akárcsak korunk külföldi művészeti termésének legjava, mindenekelőtt a humanista törekvések jegyében fogant alkotások. Az uj társadalom építése során történelmi léptékű fordulat következett be a nép és a kultúra viszonyában: milliók előtt nyíltak meg a színházak, könyvtárak, múzeumok; széles néptömegek otthonába ekkor került először könyv, folyóirat, majd gyakorlatilag teljeskör'úvé vált a rádiózás és televíziózás. A kultúra demokratizálása nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat is hozott: ugrásszerűen emelkedett a lakosság - ezen belül pedig különösen a fiatalabb korosztályok - iskolázottsága, ami kedvezően hatott az egész társadalom, a csaladok nagy többségének műveltségére. Részben ennek következtében, részben az életmód változásával, az élet- és lakáskörülmények javulásával, a városiasodás előrehaladásával együtt formálódott az emberek igényessége szükebb és tágabb környezetük iránt. A szocialista társadalomépités előrehaladásával, változnak a társadalom igényei is a művészetek iránt. A klasszikus hagyományok széles körű és eleven jelenléte mellett a társadalom azt várja művészetétől, hogy a maga sajátos módján járuljon hozzá a tartalmas életmód és életvitel kialakításához; nyújtson élményt, ismeretet, szórakoztasson; segítse a társadalmi és az egyéni konfliktusok felismerését és megoldását, a fejlődés egyéni és közösségi alternatíváinak, lehetőségeinek tudatosítását, az uj értékrend és erkölcsi normák, az egyeni és közösségi élet- és magatartásminták létrejöttét, megszilárdulását. Az elmúlt két évtizedben lényegesen megváltoztak a művelődés feltételei, a kultúra iránti igények, a művelődési szokások, és változott a művelődés szerkezete. A művelődés iránti igényeket, a művelődési szokások alakulását elsősorban a lakosság műveltségi, iskolázottsági szintje befolyásolja. Ez a felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt gyors ütemben emelkedett, az iskolák, különösen a középes felsőfokú oktatási intézmények hálózatának jelentős bővülése, valamint a magasabb szintű iskolai végzettség iránti igények növekedése következtében. A fejlődés középiskolai és a felsőfokú vegzettségűek körében volt a legerőteljesebb. 1980-ban az aktiv keresők közül az előbbiek háromszor, az utóbbiak pedig több, mint két és félszer annyian voltak, mint húsz évvel korábban. 1980-ban az vei ért vé^et: "Légy híve rendületlenül/ Hazádnak, o magyar:/ Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar. / A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely/ Áldjon vagy verjen sors keze/ Itt élned, halnod kell." aktiv keresők 46 százalékának legalább középfokú végzettsége volt. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent azoknak a száma és aránya, akik az általános iskolai végzettséget sem szerezték me^. Különösen gyorsan emelkedett az elmúlt két évtizedben felnőtté vált, fiatalabb korosztályok iskolázottsága. 1980-ban a 35 évesnél fiatalabbak 94-95 százalékának legalább általános iskolai végzettsége volt, viszont az 50 évesnél idősebbeknek mintegy kétharmada nyolc osztálynál kevesebbet végzett. Az elmúlt évtizedek legnagyobb horderejű változása, amely alapvetően átalakította a lakosság művelődésének szerkezetét, a rádiózás és televíziózás általánossá válása volt. A művelődés szerkezetén belül - a müvelődésszociológiai vizsgálatok tanúsága szerint - a művészettel kapcsolatos tevékenysegi formák közül a tévézés és rádióhallgatás után a szépirodalom olvasása a legszélesebb körű: a lakosság 46 százaléka olvas időnként szépirodalmat; rendszeres olvasónak 18-19 százalékot tekinthetünk. Bár a mozilátogatók száma az 1950-es évek tetőzése óta - mindenekelőtt a televíziózás elterjedésének következteben - erősen megcsappant, országos átlagban ma is a lakosság 34 százaléka jár több-kevesebb rendszerességgel a filmszínházakba, es 26 százalék jut el - nem rendszeresen - a színházakba. A felnőtt lakosság 26 százaléka fordul meg kiállítóhelyeken, 21 százalékuk a múzeumokban, többségük évente egyszer-kétszer. Hangversenyek látogatására gyakorlatilag csak Budapesten és a vidéki városokban van lehetőség. Elsősorban a városokban dinamikusan nőnek a hanglemezek és a műsoros kazetták, valamint a magas minőségű lejátszöberendezések iránti igények is; ma már a lakosság 20 százaléka foglalkozik magnózással és lemezhallgatassal. Országos átlagban a lakosság 12 százaléka látogatja a művelődési házakat es klubokat. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS-A nukleáris háború megelőzéséért A Magyar Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért Intéző Bizottsága pályázatot hirdet az orvosmozgalom célját szolgáló tudományos vagy irodalmi alkotásra, audiovizuális oktató, továbbképző programok készítésére, illetve hazai adaptálására. A pályázatokon bárki résztvehet. Pályaműként beküldhető olyan tudományos dolgozat, irodalmi alkotás - például vers, novella - kisplasztika, diapozitív -sorozat, poszter, fényképsorozat, oktatási illetve továbbképzési anyag amely az atombomba-robbanás, a nukleáris háború pusztító hatását mutatja be,vagy a háborús előkészületek káros hatásával foglalkozik. A pályamüveket - jeligével ellátott borítékkal együtt - 1985. március 31-ig lehet beküldeni az orvosmozgalom irodájába (1051 Budapest V. Münnich Ferenc utca 7.) A borítékban kérik feltüntetni a pályázók nevét, lakcímét és telefonszámát. A legjobb dolgozatok szerzői pénzjutalomban részesülnek, a pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére 1985 junius végén kerül sor, a "Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért" V. világkongresszusán,Budapesten.
