Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A reumati«misről A KÖTÖSZOVETEKtöZEREPE A VÉDEKEZÉSEN A reumás betegségek a legtöbb embert süjtó bajok köze tartoznak. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint minden tizedik ember valamilyen reumában szenved, miként az ideiglenes munkaképteleneknek körülbelül az egyharma- da es a rokkantaknak az egytizede is. Mit tudunk ma a reumáról? Mik e betegség gyógyítási kilátásai? Erre válaszol Valentyina Naszova orvosprofesszor, a Szovjet Reumatológus Társaság elnöke.- Ez a betegség tulajdonképpen mar régóta ismert, sok embernek még sincs pontos elképzelése róla.- A reuma fogalma ma már konkrétabb, körülhatároltabb, mint régen. A XIX. században p'eldául a csonttörést, az izületi és izombántalmakat és még sok minden mast egyaránt reumának tartottak. Ma viszont már tudjuk, hogy fertözeses jellegül betegséggel állunk szemben, amit a szervezetbe jutó sztreptokokkuszok okoznak. A t manapság reumásnak minősített közel száz izom-, csont- es izületi bantal- mat, végtagi fájdalmat nem a tünetei alapján soroljuk egy címszó alá, hanem azért, mert minden esetben ugyanazt az alkotórészt, a kötőszövetet támadja meg a baj. A gyulladásos folyamat elsősorban az Ízületekben, a gerincoszlopon, az Ízületek körüli szövetekben megy végbe, de a sztreptokokkuszok megtámadhatják a szivet is, s főkent a szivbelhártyát es a szívbillentyűket károsítják. De nem (kiméli meg a kór a mell-, a has- és az agyhartyát, sőt a szemet sem.- Le tudná néhány szóval írni a kötőszövet szerkezetét? ti fi- Ez különleges sejtekből, rostokból es sejt közötti állományból álló szövet, amely ízületeket es csontokat összekötő lemezeket, izmokat, a csontokat rögzítő inakat alkot, és rostjai réven az ízesúlő csontok felületet boritó porccal is rokonságban van. Hozzászámítják a test belső üregeit kibélelő savós hártyákat is, amelyeket elhelyezkedésüktől függően neveznek hashártyának, mellhártyának vagy szivburok- nak, vagy izületi toknak. E felsorolásból is kitetszik, hogy többféle kötőszövet van, és magától értetődőn a működésük is eltér.^ Valamikor régen azt tartották, hogy a kötőszövet csupán a test tartőváza, idővel azonban védelmi szerepére is fény derült. Vegyük például a savós hártyákat: ha a vérbe idegen anyag kerül, ez a hártya valóságos sorompóként működik^ s általában megóvja a szervet a fenyegető veszélytől. Folytatjuk Dressmaker NÓi és Gyermekruhák javítását, átalakítását vállalom. Telefon: (212) 739-2537 Queens, New York. Alaksza Tamas: Légi óriások harca Megismétlődik a régmúlt története, amikor a mezozoikumban óriási sárkánygyíkok küzdöttek egymással a Föld fölötti uralomért, csak most nagy testű gépmadarak vívják élethalálharcukat. Az ^győz, aki kevesebbet eszik, azaz kevesebb üzemanyagot fogyaszt, és több utast képes elszállítani gyomrában a távoli célok felé. Az uj, és egyre könyörtelenebbnek tűnő csata a középtávú repülőgépek piacának megszerzéséért a Boeing és az Airbus Industrie kozott indult meg a Boeing-767 és az Airbus A-310 típusok kifejlesztésével. Hat eve, 1978 júliusában a két vállalat szinte egy időben jelentette be a két egymáshoz közeli, tehát közvetlen konkurenciát jelentő nagy program beindítását az egyik az Airbus A-310-et, a másik a B- 767-est. Az A-310-et, mint az A-300 (már négy éve beindított) kiegészítő repülője- ként mutatták be es annál gyengébb kapacitásának: 250 helyett csak 200 személyesnek. Az A-300 repülőgép törzsének átmérőjét nem változtatták meg, hogy az utóbbival bizonyos hasonlóságot tartsanak fenn, mivel az uj repülőgép rövidebb volt. A szárnyat viszont teljesen átalakították, kisebb lett (300 négyzetméter helyett 210 négyzetméter), tehát könnyebb és jobban arányul az uj gép tömegéhez, mely 15 tonnával könnyebb, mint az A-300-e. A Boeingnél más volt a helyzet, mert egy teljesen uj repülőgépet hozott létre, mely a három hajtóműves B-727 (150 személyes) és a hatalmas B-747 (350-500 személyes) között helyezhető el nagyságát tekintve. Ami a méreteket, motorokat, a szállítási képességet, az elérhető távolságot, a le- és felszállási jellemzőket illeti, a B-767 méltó versenytársa az A-310-nek. Idén, miután világgá kürtölték, hogy a B-767 minden tekintetben jobb, mint az A-310, bizonyításképpen a Boeing 7. számú B-767-esével - fedélzeten néhány újságíróval - egy óceánrepuléssel kívánta látványosán igazolni a gép jó tulajdonságait. Egyúttal elsöprő, sikerű reklámot vélt szerezni ezzel az úttal. A francia Science et Avenir cimu tudo- mánynépszerüsito lap részletes tájékoztatása szerint julius 6-án, 20 óra 15 perckor a 7. számú B-767 ( (oldalán a United Airlines jelzéssel) felszállt Boston repülő^ teréről. 81 utas volt a fedélzetén^ az üzemanyagtartályai tele voltak, a gépnek igy 51,6 tonna üzemanyaga volt. Tekintettel a rakterűben lévő árúra, a B-767 még túl is volt terhelve (a tömege 147,85 tonnát tett ki, s ez alaposan meghaladta a 136 tonnára hitelesített felszállási tömeget). 8 óra 11 perccel később, azaz julius 7-én reggel a repülőgép leszállt Turinban. Légvonalban közel 6000 kilométert tett meg, gyenge hátszéllel, de mivel először London fölött repült át, mielőtt végleg Turin felé fordult volna, a gyártó cég szerint a valóságban a megtett út csaknem 7000 kilométer volt. Tartályaiban a leszálláskor még 11,4 tonna üzemanyag maradt, ósz- szesen 40,2 tonna kerozint fogyasztott el, azaz 5,74 kilogrammot a levegőben megtett kilométerenként. így ezen az útszakaszon minden nehézség nélkül szállíthatott volna el 200 utast, csomagjaival együtt. If . Az európaiak 2. számú A-310-es gepe - amely első felszállása óta csak huszon- háromszor emelkedett fel a levegőbe, julius 3-án, délután rajtolt Kuvaitból, három nappal megelőzve vetélytársát. Tikkasztó hőség uralkodott a repülőtéren, 42 C-fok árnyékban, a ritkább levegő csökkentette a motorok teljesítményét és a szárnyak felhajtó erejét is, az eleve kedvezőtlenebb körülmények azonban látványosan bizonyíthatták a gép képességeit. Az uj Airbus bebizonyította, hogy valamivel kisebb a fogyasztása, mint a B-767-é, bár különféle grafikonokkal és kimutatásokkal a Boeing szakértői szívesen bizonygatják az ellenkezőjét. A piaci helyzet: elvileg a Boeingnek ma 17 ( repülőtársaságtól van hivatalos megrendelése 173 darab B-767-re, és további 118-at kötöttek le. Ugyanakkor a Boeing már egy éve egyetlen gépet sem adott el, és 221 repülőgépet privilegizált piacon tudott csak elhelyezni Észak-Amerikában, minthogy több eszak-amerikai társaság is visszavonta a rendelését, vagy későbbi szállítási határidőit kért. Az A-300 kitűnő hírneve is sokat segített az A-310 bevezetésében, amelynek teljesítménye rövid es középtávon valamivel jobb is, mint az B-767-é. Technikailag a két gyártó cég méltó versenytársa egymásnak, ugyanazt a technológiát és ugyanazokat a hajtóműveket (Pratt and Whitney és General Electric) használják, de az anyagi feltételeket illetően (a vásárlóknak nyújtott 8, illetve 10 éves hitelek, illetve a kamatfeltételek szerint), a harc közöttük komoly és látszólag kiegyensúlyozott. A vadászterületek, úgy tűnt. sokáig, megoszlanak: a Boeingé az Egyesült Államok, az Airbus Industrie-é Európa. A látszategyensúly azonban most drámaian felborult, következményei nehezen számíthatók ki előre: az amerikai PanAm légitársaság a gépparkját az Airbusszal kívánja megújítani. Ez a maga nemeben olyan szenzáció, mint amikor a japan gépkocsik törtek be az autőnagyhatalom Egyesült Államok belső piacaira. MEKKORA A LEGNAGYOBB ISMERT TENGERMÉLYSÉG? A csendes-óceáni Mariana-árokban a britek Challenger nevű kutatóhajója 1951— ben 10.863 m-es mélységben vélte megtalálni az óceánok legmélyebb pontját. 1959- ben a Szovjetunió Vityaz nevű kutatóhajója ugyanott 11.034 m-es mélységet mért, s 1960-ban az Egyesült Államok Trieste nevű hajójáról^ Jacques Piccard és Don Walsh egy búvárgömbbenUO.916 m-es mélységbe ereszkedett alá. Most a japánok a Takujo Maru nevű kutatóhajóról kibocsátott, számítógéppel vezérelt - a szonároké- nál pontosabb távolságmérőnek tartott - keskeny hullámnyalábbal 10.924 m mélynek találtak az általuk fölfedezett legmélyebb tengerszakaszt. Ez 2 km hosszú, s Guam szigetétől 370 km-re délnyugatra van. Ha ott egy egykilós acélgolyót a tengerbe ejtenének, több mint egy óráig tartana, amig az a tengerfenékre érne...
