Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-03 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 3. 1985. M ' Egy pillanata nem volt többe. Vagy a világot kellett volna újjáépítenie, va^y a meglévőt kellett megszoknia. A világ folyt úgy is, ahogy volt. A cselédek összeverekedtek, aztán hirtelen mindent elfeledtek. Nem ismerték a délvidékiek vérbosszúját,» de az északi szlávok csókolődzó^ könnyes kibékülését sem. Egyik vasárnap a kisebbik Tbth-ííü úgy fejbevágta az egyik Szabó-evereket. hogy azt karonfogva kellett hazavezetni. ,Egy hét múlva az ispán egy ^ecázó-bandaban látta mindkettőt. "Hat ti mar. nem vagytok haragban?" - kérdezte csodálkozva "Mar nem" - mondta a Toth-fiú. "Mar elmúlt" - mondta a Szabó-gyerek, a fejere mutatva. Közvetlen volt a viszony a különböző puszták népei közt is. A cseledek a parasztoktól idegenkedtek, de egymásban mar jó távolságból mepzimatolták a rokonságot, akár valami allatfaj egyedei és csalhatatlan biztonsággal megállapították, kihez milyen hangsúllyal kell szólni. Egyik pusztáról a másikra ritkán látogattak el az emberek, leginkább csak akkor, ha valamit fuvarozniok kellett. Az öregek esztendöszamra csak a vásárokon - látták egymást, ha volt mit felhajtaniok. A fiatalok a búcsúkon találkoztak./ És verekedtek. Az ozorai búcsúkról például Vas Gereben, aki az egyik környékbeli pusztán, Fürgéden nevelkedett, azt jegyzi fel, hogy azok már az ó gyermekkorában a vérontásnak hagyományos ünnepei voltak. A legények, akik' közt személyes érintkezés, vagy pletyka réven évközben valami ellentét támadt, itt adtak találkát egymásnak a kimagyarázkodásra. Egész éjszakai gyaloglás után érkeztek, misét hallgattak, összegyűltek és rövid bemutatkozás (után agyonverték egymást. A szokás meg az en gyermekkoromban is virult, azzal a különbséggel, hogy a verekedés akkortájt litánia után kezdődött és hogy úgy mondjam, felvonásokban folyt. Mig a kocsisok ölték egymást, a pásztorok a kocsma előtt botjukra támaszkodva vártak a sorjukra. Nyugodtak voltak, nézelődtek, mint akik már tudják, hogy végzetét senki sem kerülheti el. Mintha nem is (verekedni akartak volna, hanem csak ütést kapni, elvérezni, meghalni. Egy k.-i szabadsagos újonc, egyenruhája és oldalfegyvere reszegi- tó‘ területenkívüliségében levágta bajonettjet az ivó padlójába azzal, hogy aki ahhoz nyúlni merészel, azt ö keresztúllővi... Egymásután négy legényt lőtt keresztül, mig leütötték, hátulról egy szódasüveggel.( A verekedésbe csendőrök csak a vége fele szoktak beleavatkozni, amikor a harci felek már kellőképen kimerítettek egymást, Ha előbb jelentek meg a küzdők,egy pillanat alatt Öisszebékültek, sőt szövetségre leptek az uj ellenfel ellen. Ozoran a nagyszombati feltámadás után a részeg zsellérek és cselédek egy csendőrt fölfeszitettek a kocsmaajtora, végrehajtva rajta mindazt a kegyetlenseget, melyet Jézus klnhaláláról aznap a prédikációban hallottak. A vizsgálat később a fél falut kihallgatta. A szörnyű jelenetet a fél falu végignézte. Folytatjuk nwiiia mkwmt! ■ ( ii ;.n' •. r; a* . > •* • ^ V A TŰZHÁNYÓK MAGYAR KUTATÓ JA A közelmúltban hunyt el a jelenkor legkiválóbb magyar vulkánolőgusa, Varga Gyula. Elméletben es gyakorlatban egyaránt eredményes szakember volt, s mint a régi magyar földrajztudósok - szenvedélyes utazó is. Kazkntisztitóként kezdte, majd később, amikor megszerezte geológu- si oklevelét, ásványkutatóként dolgozott a Hegyalján. Bokros érdemeket mondhat magáénak a környék nem fémes ásványi nyersanyagainak - a kaolinnak, a bentonit- nak és a kvarcitnak - felkutatása és feltérképezése terén. Csakhamar a Mátra-hegység kőzettani föltérképezésével bízták meg. Egy emberöltő alatt készült el irányításával a hegység monográfiája, amely nagyszabású <vul- kanologiai és ércgenetikai leírás. Eloszor Jugoszláviában, Mongóliában és Romániában végzett hivatalos megbízás alapjan földtani tanulmányokat. Nemsokára mag- nezitszakértŐkent Törökországba küldték. Innen Iránba került, ahol két Ízben végzett rezercfeltáró munkálatokat. Varga Gyulának módjában állt többször is tanulmányozni az olasz vulkánokat, s halala előtt még eljutott a Kanári-szigetekre is. Ezek az utazások kisérték és keretezték sajátos vulkanológiai szenvedélyét, amely végül is minden másnál jobban hozzásegítette, hogy szakmai tudását világszerte elismerjék. Szenvedélyes érdeklődéssel tanulmányozta Izland vulkáni jelenségeit. Varga Gyula 1967-ben fogott az ottani vulkánok rendszeres tanulmányozásához, s bár gazdag tapasztalatokkal tért vissza számos helyszíni vizsgálatáról, amelyeket a magyar vulkanológia kitünően tudott hasznosítani a hazai kutatásban, ez a másfél évtizedes kitartó munkálkodás mégis önmagában hordozza értelmét és magyarázatát. Varga Gyulát rabul ejtette a természet romboló és ópitö tevékenységének körforgása, amelynek tanulmányozására a sziget 120 kialudt és 30 ma is működő vulkánja változatos megfigyelési alkalmakat kínált. A magyar tudós megfordult a legismertebb vulkánnál, a Heklánál, de a nevezetes Laki-hasadéknál is. Az innen kitörő lávaár már a történeti időkben töltötte fel a közeli Skaftá folyó völgyét, elpusztította a sziget állatállományának jelentős részét, menekülésre késztetve a lakosságot- i Varga Gyulának színes tolla volt. Ha a nagyközönség számára irt képes beszámolói a National Geographicben jelentek volna meg, neve ismertté válik. így korunk legjelentősebb magyar vulkanológusának emlékét inkább az tartja fenn, hogy hegyszerkezeti kutatásaival sikerült megnyugtatóan tisztáznia a Mátra-hegység vulkanizmusat és fejlődéstörténetét. AZ ANDREOTTI-HULLÁMOK A most hatvannégy éves Michele Sindona közismert botrányhős. A gondjaira bízott bankokat csalárd módon csődbe juttatta. Hazájában a Banca Privata Italianat buktatta meg, majd / az igazságszolgáltatás elől az Egyesült Államokba szökött. Odaát a Franklin National Bank ügyeit vette a kezébe. A virágzó pénzintézet az irányítása alatt azonban ugyancsak tönkrement. New Yorkban mesterkedései miatt huszonöt évre ítélték. Pedig hajdan Olaszországban sokáig megbízható úriembernek vélték, aki érdemesnek tartottak arra, hogy a kormány pénzügyi tanácsadójaként szolgálja a gazdaság javát. Andreotti korábban a "lira megmentoje"-nek nevezte öt, aki meg a Vatikán bizalmát is megnyerte. Az elismerést bizonyára azzal is kivívta, hogy jelentős összegeket előlegezett a vezető kormánypártoknak. JÓ néhány politikust valószínűleg kellemetlenül érinthetett a hir, hogy az amerikai hatóságok idő előtt eleget tettek a római kabinet kérésének, és Sindonát kiadták Olaszországnak. Egy parlamenti különbizottság előzőleg hetvenhét ülésen foglalkozott szerteágazd tevékenységével. Ennek az összegezése ötezer oldal terjedelmű Írásos anyag, a dokumentumban a főbb tisztázásra varo kérdések között szerepel Sindona kiterjedt kapcsolata a maffiával. További felvilágosításokat remélnek megkapni tőle a> P2-es szabadkőműves páholy tevékenységéről, és a még fel nem fedett tagok személyéről. Az igazságszolgáltatást is foglalkoztatja, hogy milyen szálak fűzték őt, aki szintén a szervezethez tartozott, a P2 letartóztatott, de időközben megszökó'tt vezetőjéhez, Licio Gellihez. Ugyancsak adatokat várnak a hatóságok arra a rejtélyre, hogy hova tűnt a vádlottaknak az a listája, amely ötszáz olasz valutacsempész A képviselőhaz az előterjesztett dokumentumok alapjan hozzáfogott az ügy kivizsgálásához. Váratlan fordulatot hozott, amikor az örök kötekedő’ radikális part azzal a követeléssel lepett fel, hogy Andreotti mondjon le. A beterjesztést azzal indokolták, hogy a hetvenes években, miniszterelnökségének idejen fenntartott kapcsolata a# sötét múltú üzletemberrel kételyeket ebreszt közéleti tisztasága iránt. A nagy tapasztalatokkal rendelkező ( kereszténydemokrata Andreotti, aki immár negyven éve állja az olasz politika viharait, több ízben került nem éppen hizelgó' feltételezések kereszttüzébe. A gyanú árnyéka azonban minden esetben - bizonyítékok hiányában - eloszlott. A m hatszázharminc tagot számláló kep- viselohazban megtartott titkos szavazás 199:101' arányban elutasította a lemondás koveteleset. Ennek ellenére fenyegető* közelségbe került a bukás veszélye. Ettől az mentette meg, hogy az Olasz Kommunista Part (PCI), amely a mandátumok harminc százalékával rendelkezik, a szavazástól tartózkodott. Az Öt párt alkotta koalíció^ kormány képviselői közül viszont Ötvenen a névtelenség leple alatt kabinettársuk menesztésére adták le a voksukat. Az erkölcsi meggondolások mellett feltételezhetően esetleges hatalmi súlyponteltolódás remenye is szerepet játszhatott a döntésükben. I / / ( « A vitában a haromszazhuszonket tagú testület 177:98 arányban elutasította a bizalmatlansági indítványt. A külügyminiszter, aki mellett Craxi kormányfő* végül is határozottan kiállt, higgadtan várta a vizsgálat eredményét. Egyáltalán nem biztos, hogy maga is osztja azt a római körökben elterjedt nézetét, miszerint az ügy után minimálisra csökkent az esélye az elkövetkezendő* elnökválasztáson Sandro
