Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-24 / 4. szám

4. Thursday, Jan. 24. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Lusztig Imre: JEGYZETEK KÖZEL A MENNYORSZÁGHOZ Ki ne ábrándozna néha a mennyországról? Talán még azok is, akik nem is hisznek létezésében. Nos, ha felmegyünk a World Trade Center 107. emeleti kilátójába és körülnézünk, csodálatos látványban van részünk és mintha mennyországban lennénk Felhőmentes napon látható New York Kikötője, a Szabadság Szobor, a Verazzano hid, New Jersey északi vidéke, a George Washington hid, a Pulasky Skyway, a Kennedy Repülőtér, a Harlem és East folyók. Egyedül ezért a látványért érdemes megtekinteni az építészet, _ a technika remekművét, a World Trade Centert. Nem meglepő, hogy évente több, mint egy és fél millió turista látogatja. A 107. emeleti kilátó azonban csak egyike a sok látnivalónak. Vagy tiz "emeletnyi" mélységben van a PATH vonat, amely 75 centért elvisz Jersey Citybe, vagy Hobokenbe, vagy Newarkra. A két hatalmas épületben többen (50.000) dolgoznak, mint amennyi lakosa van sok városnak. Bármit lehet itt vásárolni! Ruhát, rádiót, Tv-t, könyvet, szemüveget, fényképezőgépet, bőröndöt, cukrászsüteményt, kávét, diót, mandulát, sportkellékeket, üdvözlőkártyákat, szeszes italokat, gyógyszereket, virágot, ékszert, játékot. Ha megéhezünk vehetünk egy szendvicset és kávét, vagy ha többet akarunk költeni és több időnk van,, a 107. emeleten lévő étteremben kaphatunk mindent, amit szemünk, szánk megkíván és amit bugyellárisunk megenged. Közben gyönyörködhetünk a csodás kilátásban. Kilenc bank, köztük a Svájci Bank is (ahol- akinek kedve van, aranyat is vásárolhat) érdemesnek tartja, hogy irodát’ tartson fenn a WTC-ben. ( Itt van a szövetségi Vámhivatal es 1.200 kereskedelmi vállalat irodája, 9.5 millió négyzetlábnyi területen. A WTC építői 1.2 millió köbláb földet ásattak ki, amit a Hudson folyóba helyeztek el. Ez egy 23 ackernyi ligetet alkotott. 1966-ban kezdték az építkezést és 1973-ban fejezték be. Eljuthatunk a WTC-be az IRT, BMT, vagy az Independent földalatti vonala­kon. Aki még nem tekintette meg ezt a csodá­val határos épületet, ragadja meg az első alkalmat és felejthetetlen élményben lesz része. Aki már látta egyszer, vagy többször, ismét menjen el, mert mindig talál valami újat, amit előző látogatásakor elmulasztott. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fél évre: $ 10.- Kanadába és Európába 1 évre $ 20.­Megujitásra: $...................................... Naptárra: $.................. Név:.................................................... Cim:.................................ii................ Város: ...........................Állam:......... Zip code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK.... Az elnök tudatja Michael Jacks ónnal, a népszerű fekete művésszel, hogy mily sok jót tett az ó népe érdekében. Ő&aácená óijáá » l EMLEKEZES MIAMI BEACH,Fia. Örömmel olvastam a Magyar Szóban Dénes Géza riportját Hajdudorogröl. 1911-ben, 12 éves koromban vitt. édesapám Tiszalökröl Hajdudorogra, egy röföskereskedo uzletebe megtanulni, hogyan kell mérni a ruhákhoz való keimet. De a méter helyett a főnök űr vasvillát adott a kezembe, hogy az.okos kocsisnak segítsek szénát rakni a padlásra. Azért nevezem okosnak, mert mindig úgy intézte, hogy én kerültem a padlásra, ahol a bogarak általános támadást indítottak fiatal, friss vérem ellen. Közben elég gyakran tüsszen­tettem vagy a szénaportól, vagy a mérgelödéstöl. Fönbköm elég gazdag volt az en proli családomhoz viszonyítva. Jobbkezes volt és egy párszor a jobb arcom akadt az útjá­ba. En bizony nem vártam meg, amig megta­lálja a bal arcomat is, Egy vagy több éjjel nem tudtam elaludni és egy hajnalban úgy határoztam, hogy jobb lesz kiszökni az állomásra és a Tiszalök felé menő sinek között útnak indulni hazafelé. Mire Hajdúnánás állomáshoz értem, elég éhes és fáradt voltam. Az állomás .mellett volt egy faraktár, ott leültem egy kicsit pihenni. Egy Slisszer nevű bácsi, a faraktár üzletvezetője, észrevett és érdeklődni kezdett, hogy mijáratban vagyok? Elmondtam neki, hogy honnan jövök és mi történt velem, s szeretnék hazamenni Tiszalokre. Közben jól megetettek és még utravalót is kaptam. A Debrecenből jövő délutáni vonattal haza­küldött Tiszalokre. Annak a Slisszer bácsi­nak az unokájával itt Amerikában a véletlen vagy ' a sors Összehozott és 63 éve a felesegem. Azóta együtt dolgozunk egy békés világért. 1919-ben próbáltam, mint vörös katona a belső és külső ellenség ellen harcolni. De azt a csatát elvesztettük. Kívánunk bort, búzát, békességet, egy gyűlölettől mentes szociális világot. Paula és Gabi Lustig ALLENTOWN, Pa. Küldöm megújításomat q lapra és kérem, küldjenek egy 1985-os Évkönyvet, amelyet előre köszönök. Sok sikert, jó egészséget kivan a szerkesztőség­nek és minden szerkesztőségi munkatársnak 1985-re és mindig. P. Bucsay TERJESSZE LAPUNKAT — - - - - ■ , Ml VAN ELŐTTÜNK? 3 A monopolisták stratégiáját az autökrizis feloldására a következőkben lehet összefog­lalni. Átszerelni az üzemeket kis kocsik gyártására, de felhasználni minden lehető­séget a nagyok gyártására. Magasan tartani az árakat. Csökkenteni a munkabért, bármi­lyen lehető módon. Ahol kifizetődik profit­ban, átszerelni az üzemet az automatizá­lás legújabb módjain és robotokkal. Ahol az átszerelés túl nagy befektetést követel, vagy ahol az üzem nem alkalmas automati­zálásra, azt az üzemet el kell vetni. Le­zárni és beszerezni, amit gyártott, nem-szer­vezett gyártóktól,( va^y tengerentúlról. Törekedni egy világ-gyartásü kocsi felé, előnyt nyerni más országok alacsony munka­béreiből és kihasználni egyik ország dolgo­zóit a másik ország dolgozói ellen. Felhasz­nálni mindent - a krizist, a behozatalt, a robotok veszélyét, üzemlezárasokat, tengerentúlra költözést - , engedményeket kipréselni a dolgozókból. Ez a stratégia eredményes volt. Az 1983-as év első negyedé­ben a vállalatok már ismét profitban úszkál­tak, a gyenge autópiac ellenére. "GM-nye- reség ötszörösre áradt az első negyedben"- mondja az egyik fejeim, "Rekord negyed­év Chryslernek" - mondja a másik. Ford "a legjobb negyedévet mutatja, majd négy év során." De ez a stratégia csak a vállalatoknak szolgál., nem a munkásoknak, a népnek általában, nem a gazdaságnak. A monopóliumok fennk'ólt szentséget produkálja, magas profitot. De megnöveli a profitot a munkások kárára, amikor megnöveli a munkanélküliséget. A munkásokat feláldozhatóknak tekintik. A kormányjelentések is elismerik, hogy a munkahely-veszteség az autóiparban maradandó. A Kereskedelmi Minisztérium jelentése az autóiparról például ezt mondja: "Annak a valószínűsége, hogy az autóipari alkalmazottság valaha is visszanyerje az 1978-as csűcsszintet, nagyon kevés. Az autóipar 200.000-rel kevesebb munkást fog alkalmazni az 1980-es évek közepe táján. Az ellátó ipar az 1978-hoz képest 3-400.000 munkahely-veszteséget fog szen­vedni." Ez a veszteség, hozzáadva az 5-600 ezer autóipari veszteséghez, még nem is a legrosszabb, ami történhet. A roboti- zálás és a termelésnek más országokba való áthelyezése még nem ^ fejezte be folyamatát 1985-ben, és még tovább folyta­tódik újabb munkahely-veszteséggel. Az olajkrízis újabb kitörésével, hosszú sorok­kal a töltoállomásokon és áremelésekkel a munkahely-veszteseg sokkal magasabbra emelkedhet, mint a kormány becslése. Az U.S. autóválság teljes megoldására nincs mód a "szabad vállalkozási" rendszer­ben. Ezt szem előtt kell tartani, amikor a különböző lehető lépésekre gondolunk. Ezeket nem aszerint kell megítélni, hogy müködnek-e tökéletesen, hanem aszerint, hogy hoznak-e jelentős javulást. Először is meg kell tiltani az autómonopóliumoknak, hogy működésűket áthelyezzék külföldre, vagy külföldi befektetések szabályozásával, vagy pedig, ha ez nem elég, az autóiparnak különleges szabályok alá vetésével. Meg kell tiltani az autóvállalatoknak, hogy befektetéseket eszközöljenek külföldi üze­mekbe. Korlátozni kell kocsik és alkatrészek behozatalát U.S. által birtokolt külföldi üzemekből. Nem szabad tétlenül nézni, hogy az autóipar külföldre vándoroljon, amint ezt a fogyasztói elektronikai ipar tette. Továbbá nagyméretű programot kellene a kormánynak beindítani a tömeg­közlekedés kiépítésére, amelyhez a szükséges felszerelést az autóipar készíthetné. Vágó Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents