Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-02 / 18. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 2. 1985. re^JLZtrcjz Bélái: “A CSELLISTÁK KIRÁLYA” BUDAPESTI BESZÉLGETÉS STARKER JÁNOSSAL A szálloda hosszú folyosóján, a puha, súppedós szőnyegen lépegetve, egy földön­túli hang ejti rabul az ember fület. Egy magányos cselló éneklése hívogat a leges­legutolsó szobába. Csodagyerekként kezdte pályafutását. Ma az Indiana University rendkívüli tanára. Sokan zarándokolnak hozza, ellesni tudományát. Technikája világszerte csodálatot váltott ki, Chicagóban a "csellisták királyának" nevezték.- Milyen érzessél jón Budapestre, a szü­lőföldre? - volt az első kérdésem.- Volt idő, amikor hosszú-hosszú ideig nem jártam Magyarországon -mondja.- De 1971 óta már rendszeresen ellátogatok ide: minden három esztendőben egyszer Budapesten vendégszerepelek. így az ideér- kezés egy idÓröl-időre megismétlődő jo érzés. Kellemes a szememnek figyelni a Dunát, gyönyörködni a csodálatos város­képben. Feleségem amerikai, s mindig nagy büszkeséggel mutatom neki Budapest szépségeit. Most pedig különösen otthonos­sá teszi az ittlétet, ho^y a folyosó másik végén, az egyik legdrágább barátom, Dora­ti Antal lakik.- A viliig mely részéről érkezett most? Merre megy tovább?- Budapest egy európai koncertüt kezde­te. Az otthonomból, Bloomingtonból jövök, ami Indiana államban található. A két bu­dapesti koncert után először Debrecenbe utazom, ahol 1942 óta nem jártam, majd pedig Hollandiába és az NSZK-ba megyek, ahol számos hangversenyem lesz. Aztán egy rövid időre hazatérek, majd Olaszor­szágban, Izraelben, Kanadaban es az Egye­sült Államokban folytatom a hangverseny- körűtat....- Ha jól tudom, mindegyik koncertjén más másorral lép fel. Hogy tud ekkora repertoárt fejben tartani?- Annak idején az ember jól megtanul­ta, miként kell bánni a hangszerével, az­az alaposan elsajátította a zenének a fog­lalkozásbeli részét. S aki már ennyi év óta szerepel a koncertpódiumokon, mint én, annak már a darabokat is illik tudnia, így a gyakorlás csak a fizikai kondíció fenntartását szolgálja. Erre szükségem is van, hiszen pl. ebben a szezonban tizen­nyolc csellóversenyt adok elő a világ külön­böző részéin.- Mivel kapcsolódik ki?- Mostanában nagyon sokat irok az éle­temről. A házámban pedig van egy belső uszoda, s minden éjjel, mielőtt aludni me­gyek, úszom egyet. Kikapcsolódás számom­ra az is, hogy néha meglátogatnak a barátaim, s akkor saját örömünkre kamarazenélúnk.- Van kedvenc zeneszerzője, akit nem tud megunni?- Régebben Brahmsról véltem úgy, hogy Ó az a komponista, aki soha nem untat. De mint hangszerjátékosnak, mint csellis­tának mindig is Bach szólószvittjei voltak a legfontosabbak - ezeket a müveket már négyszer vették lemezre velem. S volta­képpen Kodály Zoltán szólószonátájával alapoztam meg nemzetközi hírnevemet, így természetesen ezekhez fűznek a legerő­sebb kapcsolatok.- A főiskolán Schiffer Adolf volt a mes­tere. Miként alakult aztán az élete? (- A háború után, 1945-46-ban az Állami Operaház és a Filharmónia Társaság zene­Starker János karának szólócsellistája voltam. 1946-ban felkerekedtem, s elmentem Magyarország­ról. Hogy miért? Már nem fontos, sok év telt el azóta. Nagyon nehéz életem volt a háború alatt, s az volt később az érzésem, hogy nyakamba kell venni a vi­lágot, hogy megtaláljam a saját utamat. El akartam menni. De nem menekültem. Meghívtak Becsbe koncertezni, utána mentem a genfi versenyre, majd Párizs­ban éltem egy darabig. 1948-ban vándorol­tam ki Amerikába. Szólócsellistája lettem a dallasi szimfonikus zenekarnak, később a Metropolitan Operának, majd pedig a chicagói szimfonikusoknak.- Kanyarodjunk vissza meg egyszer a múltba! Milyen érzés volt 1971-ben újra a Zeneakadémia pódiumán játszani, abban az épületben, ahol - annak idején - csel­lózni is tanult?- Először játszani a Zeneakadémián na­gyon nehéz volt. Ugyanis amikor felnéz­tem a tanári páholyba, elvártam, hogy azokat az arcokat fogom látni, akikhez hozza szoktam a múltban. De nem volt ott senki a régiek közül. Már nem éltek, akiknek játszani akartam. Becsuktam hát a szememet, s akkor magam előtt láttam Hubayt, Dohnányit, Weiner Lebt, Schiffer Adolfot, Kodály Zoltánt. Nekik muzsikál­tam. f" PÜSKI- CORVIN | » HUNGARIAN BOOKS 251 E 82 St. New York, N.Y. 10028 I Í Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez I » hangszalag IKKA, COMTURIST, TUZEX A befizetőhely V | Postán is szállítunk a világ minden tájára | Magyar közgazdászok az Egyesült Államokban Magyar közgazdászküldöttség tagjai tartottak az Egyesült Államok két városá­ban előadást a magyar-amerikai vegyes vállalatok létesítésének lehetőségéről, a chicagói magyar kereskedelmi kirendelt­ség közremúkodésevel rendezett kerekasz- tal-konferencian. Chicagóban, a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa által rendezett tanácskozáson dr. Csikós-Nagy Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a magyar gazdaságirányítási reform továbbfejleszté­séről, Obláth György, az Intercooperation vezérigazgatója a közös vállalatokra vo­natkozó magyar szabályokról és Biró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztály­vezetője a Magyarországon alapítandó közös vállalatok előnyeiről tartottak elő­adást. Hasonló rendezvény volt Milwaukee városában is. Koszorúzás Weiner Leó sírjánál Koszoriízási ü'nnpeséget tartottak Wei­ner Leó zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából a Mező Imre úti temetőben. Weiner Leó sírjánál elhelyez­ték a megemlékzés virágait a Művelődési Minisztérium és a Magyar Zeneművész Szövetség, valamint a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola képviselői. A kiváló magyar zeneszerző a XX. szá­zadi modern európai zene képviselője volt; műveiben az uj zenei tartalmakat a régi mesterek formai hagyományaival egyesí­tette. • Victor Vasarely 77. születésnapja alkal­mából a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alap­ja hangversenysorozatot szervezett Buda­pesten. ^ Befejeződtek Győrött a magyar-csehszlo­vák vízügyi tárgyalások. A két ország szak­emberei "ót napon át a 150 kilométer hosz- szú közös Duna-szakasz szabályozásával, hajózásával es árvízvédelmével kapcsola­tos kérdésekről tanácskoztak. • Liszt Ferenc egyik nemrég megtalált zon- goramuvet, Verdi Ernani cimü operájának korai zongoraátiratát, rövidesen az Egye­sült Államokban is bemutatják. A műre a weimari Liszt Könyvtárban bukkant rá Alan Walker zenetudós, s azt Jeffrey Sie­gel amerikai zongoraművész budapesti hangversenyén adta elő első Ízben. • Rakóczi-emlekestet rendezett a francia fővárosban a Sorbonne és a párizsi Magyar Intézet a fejedelem halálának 250. évfor­dulója alkalmából. • A Soproni Ünnepi Hetek eseményeit az idén junius 21. és julius 14. kozott rendezik meg. A kulturális programsorozatnak ez­úttal immár huszonnyolcadik alkalommal ad otthont a város. A rendezvények gerin­cét a hagyományoknak megfelelően a ze­nei műsorok alkotják. • A tokiói nemzetközi vásáron 12 magyar vállalat mutatja be - a Hungexpo szerve­zésében - export kínálatát. A megnyíló árubemutató alkalmából a japán főváros­ban ülésezik a Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöksége. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT

Next

/
Thumbnails
Contents