Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-04 / 14. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 4. 1985. KORATAVASZ Ne szégyellje bevallani az ember, ha némi fásultsággal hallgatja a nagyvilág és a kisháza híreit. Mert akkor azt sem szégyen bevallania, hogy az elmúlt napok riasztó világhírei és a hazai gondok-bajok kárhoztató ismertetései közt akadt olyan két hir, amelyre felkapta a fejét és amely­re személyes érzelmekkel kivan most vissz­hangozni. Pedig nem váratlan egyik hir sem. így szól az egyik: Kékestetöt sizésre alkalmas negyven­két centiméteres porhó takarja. Hazánk fölé hidegfront érkezett, felhős idő lesz, erős, északias szél várható, esővel és hó­záporokkal. Magyarán szólva: még itt van a tel. A másik hir pedig igy szólt: A hegyek lábánál, főként a hegyek déli oldalán, kibontották barkáikat a fűzfák, s a mogyoróbokrok. Van olyan mogyoró­bokor, amelyik 10-15 centi hosszú barkák sokaságával pompázik. Az alcsonyabban fekvő erdőkben mar sarjad a zöld aljnövény­zet. Itt-ott az erdei virágok is megjelentek: az elmúlt heti napsütés hatására a hegyi patakok és az utak mentén látványosan diszlik a leánykokórcsin, amely az elsók között dugta ki sárga virágait az avarból. Magyarán szólva: már itt van a tavasz. Aki ezt a két hirt fogalmazta, aligha gondolja magát költőnek, holott aki vala­mit is konyit a költészethez, az bizton érzékeli, hogy ebben a hózáport mogyoró­barkával ütköztető, porhavat zöld aljnö­vényzettel párosító, hideget meleggel el- lentétezÖ két hírben költészet ágál. Ter­mészeti dráma, amelynek sejteni már a végkifejletét: az ütközetben a mogyoró­bárka győz majd, a párosításból a zöld aljnövényzeté a jövő, a hideg-meleg ellen­tét a meleg diadalával végződik majd. Humoristák kedvenc témája ez: a tavasz első hírnökéiről menetrendszerűen érke­ző távirati irodai hir. A humoristák tré­fás nagyvárosi emberek, ezért szívesen parodizálják a földszagu híradást, szándé­kosan összekeverve a vicces nevű fü-fa- virág újdonságokat, valahogy igy: "Rajza­nak már a Hortobágyon az erdei nünükék, kibontották szirmaikat a Mecsek alján a tarajos futrinkák és megérkeztek a Fertő­tavi pocsétákba az évelő hibiszkuszok." A humoristák azonban melyérzésú embe­rek is, nem nehéz tehát fölismerni, hogy értetlenkedő gunyorukban öröm bujkál, mint ahogy öröm Íratta le a távirati iro­da tudósítójával az évról-évre visszatérő hirt: "a hegyi patakok és az utak mentén látványosan diszlik a leánykökörcsin." Mert nincs szebb a világon az ilyen le­ánykökörcsinnel. Mert nem tudjuk mi lesz az iraki-iráni háború vége; nem vagyunk bizonyosak a libanoni megbékélésben; két­ségesek gazdasági kilátásaink - de bizonyo­sak vagyunk a leánykökörcsinben. Mert van abban valami világraszóló szenzáció, abban az untig ismert tényben, hogy a természet még menetrendszerű pontos­sággal működik, hogy hózápor ide vagy oda, igenis tavasz lesz. A varatlan szen­zációk sokaságában éppen ez a várhatóság a legszenzációsabb. Mit tesz az ember a két hir hallatán, ha nem humorista, csak közönséges mezei újságíró? Kimegy a kerepestarcsa-széphegyi kertbe, hogy ellenőrizze: mi hát az igaz­ság. És a következőket találja: Kora reggel a tócsákon vékony jéghár­tya. Az öreg diófán: borzas tollú, fázós gerlepár. A ribizlibokrokon dermedt álom, dideregve bókolnak a szélben. A hőmérőn, belül a házban: plusz két es fél fok. Ha jóindulatuak vagyunk: tálán plusz három. Magyarán szólva: még itt a tél. De talál mást is: A*z orgonafán robbanásra kész rügyek. A földön a tulipánhagymák pirosló lándzsa­hegyei. Az aranyesö virágzásra készen. A fölásott ágyas sarkán vályúsra tapiskolt homokföld: verebek fürödtek benne. Az utca másik oldalán Gyuri bácsi ássa a ker­tet, könnyű öltözékben, megáll egy pilla­natra, homlokát törli: melege van. Göröcs ur a vizvezetékszerelő, elő se jón az ud­var mélyéről, onnan üzeni a feleségével: nyissam ki bátran a vízcsapot az aknában, nem kell már nagyobb fagytól tartani. És aztán úgy délfelé, elzúg az ember jobb füle mellett az első - öngyilkos türelmet- lenségü - méhecske. Magyarán szólva: már itt a tavasz. SIMON ISTVÁN: Április 4. 4 Könnyű szél a tavaszi, ringat fit, virágot. Kezdje, kezdje valaki ‘ a réten a táncot. Fut a szél... hallani, nevetnek a lányok. Kéz a kézben s szívig ér kedvünk muzsikája. Kik tó, bogár, ■pintér táncukat csodálja. « Egy-egy fiú ki-kitér, s úgy magában járja. Nézd a csapat szöszke • lányt, akár egy bokréta. Nem fest ilyen szépet ám se ecset, se kréta. Lánc, lánc, eszterlánc, eszteriánci cérna. Ez a tánc most körbe ér egy országnyi réten. Járja velük zöld, fehér táj a napsütésben, összecsattan a tenyér s újra kezdik szépen. friss, vidám Ivük táncba lüktet. E nap — érzi mindahány — legdrágább szivünknek. Száll a dal és száll a lány, ez a legszebb ünnep ... Legelőnyösebben • Kobiiibmx Ajándékautó Szolgálaton korosától ajándékozhatja mag rokonait, Ismerőseit gépkocsival. Részlotos tájékoztatónkat és árjegyzékünket kívánságára megküldjük, valamennyi általunk árusított gépkocsitípusról. Konstanten Ajándékautó Szolgálat Budapest VL, Népköztársaság útja 17. 1371 Telex: 225151.225152 TeLs 530-511 FARAGÓ VILMOS. (Budapest)

Next

/
Thumbnails
Contents