Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-04 / 14. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 4. 1985. A világsajtóból The NéwTÉbrk Review ™ ne of Books t’* "* A lap április 11-re előredátumozott számába igen fontosnak bizonyulható cik­ket irt George W. Ball, aki a Kennedy és Johnson kormányban 1961 és 1965 között helyettes külügyminiszter volt. A cikk igy kezdődik: " 1983 március 23-án a nemzethez inté­zett beszédeben Reagan elnök bejelentet­te az ö csillagháborus tervét, amely, úgy­mond, megváltoztathatja a történelem menetét." "Ennek az alaposan meg nem fontolt, meg nem vitatott beszednek e váratlan bedobása a nemzet és a világ köztudatá­ba a véleményem szerint a legfelelőtlenebb tettek egyike volt a modern időkben egy államfő részéről." - Cikkét e szavakkal zárja: " E rosszul megfontolt vállalkozás veszé­lyének kockázata borzalmas. A nagyközön­séget annyira el fogja bóditani a sok alap­talan Ígéret, annyira elkábul a sok,, tudomá­nyosnak hangzó frázistól , hogy nem lesz képes figyelembe venni a múlt tanulsága­it, hanem elfogad egy olyan látomást, a- mely békét látszik ígérni, de a valóságban éppen annak ellenkezőjét fogja eredményez­ni. Az elnök csillagháborus programja a világűrt uj csatatérré fogja változtatni, fokozni fogjai egy katasztrofális összecsa­pás kockázatát és növelni fogja az ember civilizációt pusztító képességét." H.L.A.Hart, az Oxford Egyetem jogi fakultásának volt professzora egy érdekes eseményre hívja fel az olvasók figyelmét a lap márc. 28—i számában. Ez év január­jában Oxford, a nagymultú angol egyetem nagygyűlése 738 szavazattal 318 ellenében leszavazta a javaslatot, hogy Thatcher miniszterelnöknőnek diszdoktorátust ad­janak. Ilyen még nem fordult elő Anglia történetében. Az indoklás: Mrs. Thatcher kormánya mély és jóvátehetetlen károkat okozott az angol közoktatási rendszerben a kiadások elvtelen és féktelen /savage/ levágásával. Ugyan kit juttat ez az érve­lés eszünkbe? BusinessWeek NICARAGUA A New York Times 3/13/85 számának OP-ED oldalán közli Dániel Ortega Saa­vedra, Nicaragua elnökének Írását: Reagan elnök felkéri az US népét, és a Kongresszust, hogy folytassa tovább a C.I.A. Nicaragua elleni burkolt háború­jának pénzelését. Azt mondja, célja, hogy Nicaragua beadja derekát, hogy elérje kormányunk "átszervezését". Négy ok van arra, hogy a USA népe és képviselői nem­et mondjanak, és követeljek, hogy vessenek véget Nicaragua népe által megválasztott kormánya megdöntése iránti törekvésnek. 1. ) A burkolt háború törvénytelen. A Világ Bíróság 1984. május 10-én utasította az USA-t, hogy azonnal szűntesse be agresszi­óját. Idézi az ENSZ es az Organization of American States alapokmányait, melyek megtiltják az erőszak alkalmazását égy más nemzet területi sérthetetlensége és politikai függetlensége ellen. Ahelyett, hogy eleget tegyen ennek a döntésnek, a Reagan kormányzat kivonult a Bíróság­ból. Ezt a háborút nem lehet "önvédelem­nek" nevezni. Az USA kormány most elis­meri, hogy célja kormányunk megdönté­se, nem pedig, mint az USA népének és Kongresszusának mondták, megakadályoz­zák fegyverek állítólagos szállítását a salvador-i felkelőknek. Habár a kormány fenntartja ezt a kifogást, nem tudott sem­mi bizonyítékot felmutatni a fegyverszál­lításra, mert az nem létezik. A kormány tudja ezt, mert ha lenne bizonyítéka a fegyverszállításra, azt készséggel bemu­tatta volna igazolásul a Világ Bíróságnak. Miért törődjünk a nemzetközi törvénnyel? Mert a törvény iránti tiszteletlenség káoszt teremt. Amikor egy hatalmas nemzet meg­tagadja a nemzetközi törvényt, és annak legmagasabb jelképét, a Világ Bíróságot, fenyegeti az egész jogrendszert, és veszé- delmes precedenst képez. 2. ) A burkolt háború erkölcstelen. Ez a háború Nicaragua népe, és (nem katona­sága ellen irányul. A "kontrák" behatolnak területünkre Honduras-i és Costa Rica-i táboraikból, hogy gyilkoljanak, kínozzanak, csonkítsanak, elraboljanak és bántalmaz­zanak védtelen nőket, férfiakat és gyer­mekeket. Felgyújtanak és felrobbantanak farmokat, (egészségügyi intézeteket, élel­miszerraktárakat és iskolákat. Civilek ezrei pusztultak el, dollárok száz millió­ira menő károkat okoznak gazdaságunknak. Reagan úr "szabadságharcosok"-nak nevezi ezeket a terroristákat. Kormánya igyek­szik elfedni ezeket az atrocitásokat, és azt "sandinista propagandának" nevezi. Amerikai emberi - jog szervezetek múlt héten közzétett jelentései felfedik az egesz borzalmas valóságot Amerika népe előtt, akik, szószerint, pénzelik ezeket a bűnöket. A kontrákat a gyűlölt National Guard volt tisztjei vezérlik, a Somoza diktatúra fő tamaszai, amely brutálisan elnyomta népünket, több mint négy évti­zeden át, amig sandinista forradalmunk kidobta Őket 1979. julius 10-én. Erkölcs­telen es ellentétes amerikai értékeléssel a kormány kisérlete Nicaraguára uj kor­mányt ráeröszkolni. Kormányunkat meg­választották a Nicaragua történetében legszabadabb és legtisztességesebb szava­zásban. Több, mint 1.1 millió szavazott (a bejegyzett választók 75.4%-a) és hét politikai párt vett részt abban. Az ellen­zéki pártok á szavazatok több, mint 3396- át nyerték el és most övéké 35 szék a 96 tagú törvértyhozásban. Reagan úr e-‘ lörevárhatóan a választást szemfényvesz­tésnek nevezte, de nemzetközi megfigye­lők százai - beleértve amerikai akadémiai és emberi jogok csoportjait - gondosan figyelték az egész választási kampányt, es megállapították, hogy az szabad és tisztességes volt. FOLYTATJUK fordította: Vágó Oszkár A MENEKÜLÖK VÉDELMÉÉRT A BUSINESS WEEK április 8-i száma ki­lenc teljes oldalnyi magyarországi üzleti hirdetést tartalmaz. AMERIKAI - « MAGYAR SZÓ USPS 02J-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec.ai. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Sző 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Az amerikai politika csúcsain végrehaj­tott személyi változások legutóbbi (és talán záró) aktusaként Kirkpatrick asszony, ENSZ-nagykovet, az amerikai ultrák egyik kedvence és reménysége elhagyta hivata­lát, hogy visszatérjen a főváros hires George­town egyetemére. A távozó ENSZ-nagy- k'óvet intellektuális erő és felkészültség dolgában kimagaslott az ultrakonzervatí­vok kedvenceinek sorából. Különleges vo- .nása volt politikai profiljának az is, hogy voltaképpen a demokrata párt tagjaként szolgálta a Reagan-kormányzatot - mint­egy élő bizonyítékaként annak, hogy a né­hai Jackson szenátor személye által fém­jelzett demokrata párti külpolitikai "héják" nemcsak az oktalan európaiak számára megkülönböztethetetlenek a republikánus szélsőjobbtól. Kirkpatrick lemondása pillanatában is büszkén hangoztatta, hogy a "Jackson-tipusu demokraták" iskolájá­hoz tartozik. Kirkpatrick asszony az amerikai ENSZ- küldöttség élén az amerikai ultrajobb ide­ológiának egyik hordozója és megformáló- ja volt - utódja viszont nagyon is gyakor­lati személyiség. Miközben Kirkpatrick eltűnt a George­town egyetem épületének folyosóin, egy 68 éves nyugalmazott tábornok, név szerint Vernon Walters hosszú és kalandos elete során első Ízben lépett a titkos megbíza­tások sötét folyosóiról a diplomácia ref­lektorfénybe. >.* o íuns ./xabn/ní tűi* rscti&v Walter /tábornok eleinte vonakodott az állást elfogadni, mivel Reaganék nem von­tak be őt egyidejűleg a nemzeti biztonsági tanácsba. Ezért neheztelt is kezdetben, holmi "árulásról" is beszélt, de most kien- gesztelódött és elfogadta az állást. Annyi kétségtelen, hogy Walters szemé­lyében az amerikai "titkos politika" egyik legszínesebb személyisége jelenik meg az amerikai ENSZ-küldőttség élén. Walters voltaképpen angol származású. Apja még Angliában, született és biztosí­tási ügynök volt. Onmap New Yorkban látta me^ a napvilágot es családjának há­nyatott élete során francia és angol isko­lákban nevelkedett majd - amikor a család pénzügyei végleg zátonyra futottak - elhagyta az iskolát. Ekkor 16 éves volt, es a törvényes korhatár elérése után köz­legényként belépett az amerikai hadsereg­be. Harmincöt esztendei szolgálat után tábornokként vonult nyugalomba - de anél­kül, hogy valaha is csapatszolgálatot tel­jesített volna. Walters egyik legjellemzőbb tulajdonsága ugyanis páratlan nyelvérzéke és nyelvtu­dása. Nyolc nyelven beszél folyékonyan. Ez a nyelvtudás tette lehetővé, hogy kato­nai nagyságok segédtisztjeként s 5 ameri­kai elnök tolmácsaként jusson el a tábor­noki csillagokig. Kinevezésekor egy amerikai újságíró azt irta róla: "Mindenütt volt mindenki­vel találkozott és mindent látott." • '»v.vóa >vv\y Lbuluiw.w

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents