Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-04 / 14. szám
3. Thursday, April 4. 1985. Jézus "tévedései" Milyen jo is, hogy előállt Reagan^ es az ”Uj Jobboldal”, hogy tisztázzanak számunkra bizonyos dolgokat. Mert hat Jézus sok dolgot nem látott tisztán. Nem értette meg, hogy nem kell az ehezóket táplálni, a hajléktalanoknak hajlékot nyújtani. Ez elkényezteti ókét! Ez elveszi munkakedvüket! Amikor( Jézus hét kenyérrel és néhány hallal négyezer embert táplált valakinek, talán Stockmannak meg kellett volna kérdeznie: "Ki fog mindezért fizet- ni? Nem tudod, hogy nincs ingyen lunch?" Es amikor a betegeket ingyen gyógyita, valakinek meg kellett volna neki mondani, hogy ezt nem helyesli az American Medical Association, ez "szocializált egészseg- védelem!" t , Amikor Jézus megáldotta a békességre törekvőket, ismét tévedett. A fegyvereket, lehetőleg az MX-et kellett volna megáldania. Mert azok ám az igazi békességre törekvők. - elnökünk szerint! Glen Welsh levele a Bergen Recordban WASHINGTON,D.C. Reagan elnök, Lionel H. Óimért, helyettes kereskedelmi minisztert és Dr. Gaston Sigurt, a Nemzetvédelmi Bizottság egy tagját Japánba küldte azzal a megbízatással, hogy( meggyőzze .Yasuhi- ro Nakascne-t, Japan miniszterelnökét tegye lehetővé az USA-ban gyártott hir- közlekedési eszközök eladását. A két küldött hangsúlyozza majd azt, hogy ha Japán nem hajlandó erre, a kongresszus lépéseket foganatosít a japán termékek USA-ba hozatala megnehezítésére. • SAN SALVADOR. Napoleon Duarte, El Salvador elnökének támogatói többségbe jutottak El Salvador parlamentjében. FELSZABADULÁS (folytatás az 1 oldalról) a magyar népet Hitler zsoldosává tette. Több mint negyed millió magyar katona fizetett ezért életével a keleti fronton. Betetőzte a Hitlerrel ' szövetkezet kormányzat a bűnét 600.000 zsidó vallásu magyar polgárnak Hitlerék haláltáboraiba való deportálásával. Egy félig lerombolt országot, megtizedelt népet, feldarabolt államot hagytak maguk után Horthyéknak a vert náci hadsereg maradványaival nyugatra menekült hivei. A felszabadulás óta szülőhazánk népe a történelmében eddig soha nem tapasztalt anyagi jólét, igazságos társadalom alapjait fektette le. Magyarország ma előkelő helyet fogai el a haladásért küzdő és a világbéket Őrző népek táborában. DicsŐsség a hazánkat felszabadító hősök emlékének! Dicsőség a boldogabb hazát igazságosabb társadalmat építő magyar népnek! AMERIKAI MAGYAR SZÓ Picasso: Gyermekek Irta: A. Adamovics “Gyermekek a házban” a Hitler fölötti győzelem 40-ik évfordulója emlékére A mostani évforduló mindenki szamara nagy és örömteli ünnep. De ez az ünnep mindegyik nemzedék szempontjából valami sajátos tartalmat is hordoz. Például az 1945-ben születettek a Győzelem gyermekei, az évfordulóval együtt negyvenedik születésnapjukat ünnepük. Negyven békés év! Pompás dolog, hogy a negyven- ötös esztendő újszülöttjei teljes értékű életet élhettek, amelyet nem dúltak fel gyilkos háborús események. Apává, anyává, sót némelyek közülük talán már nagyapává és nagyanyává váltak. Reméljük, hogy az ő szerencsés sorsuk - az, hogy háború nélkül nevelhetik gyermekeiket - az emberiség mind nagyobb részének jut osztályrészül, hogy a civilizáció az értelem, a humanizmus, a szabadság, a nemeslelkúség, a szeretet jegyében fejlődik tovább. A győzelem 40. évfordulóján persze mindannyian jól tudjuk, hojjy az azóta eltelt idő nem az idillek időszaka volt. Közben viharos változások történtek a világban. A haladás erői harcoltak a reakció erői ellen, a harc áldozatokat követelt, es a harcban nem mindig a jó győzött. Szinte pillanatnyi szünet sem volt a helyi, regionális háborúk között, amelyek sok embereletet követeltek. Még ma is folynak ilyen háborúk, s ezek aggodalommal töltik el az emberiséget. Ez realitás. Ámde realitás az is, hógy a lezajlott és zajló konfliktusok nem fajultak világméretű tűzvésszé. Tehát vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megakadályozni a háború veszedelmes lángjának terjedését, táplálni a békés elet 1945-ben született reményét. Ez a remény, ez az optimizmus elválaszthatatlan a holnapért érzett aggodalomtól, a gyermekeinkért való aggódástól. Azt hiszem, ezt az érzést senkinek sincs joga elhessegetni magától. Hiszen a. nukleáris vészely arra kényszerit mindenkit - függetlenül attól, vannak-e, lesznek-e saját gyermekei vagy sem -, hogy magát az eljövendő nemzedékek egyik szülőjének tekintse. Mi, akik ma elünk, hogyan is tehetnénk meg, hogy az atomhalál, veszélyét tétlenül nézve gyilkosaivá váljunk az utánunk következőknek? Hogy magunkat lángok martalékául dobva, , őket ne engedjük világra jönni? Milyen jogon? Majdani emberek százmilliárdjai várnak sorukra, várnak az életre, és az ő roppant tömegükhöz képest a mostani nem egész ötmilliárdnyi emberiség annyi, mint' öt ember. Hát hogyan, talán mi öten dönthetünk a jövendő milliárdok helyett? Talán jogunk van néhány perc leforgása alatt lángok martalékává változtatni mindazt, amit a térígy nem lehet a dolgozók érdekeit védeni 1 ALBANY, NY. Az állami törvényhozás a newyorki Közlekedési Ügyvezetöség (Metropolitan Transportation Authority) látszólagos ellenzése ellenére törvényre emelte Cuomo kormányzó javaslatát, a- mely kötelezővé teszi döntőbíróság fel- használását az MTA és- annak 34.000 tagjának bérvitájában. Tíz nappal ezelőtt John E. Lawe, New York közlekedési munkásainak szakszervezete - Transport Workers Union - elnöke kijelentette: "A múlttól eltérően, ezúttal nem alkalmazzuk sztrájkjogunkat; javasoljuk a kollektiv szerződés vitás pontjait egy "Egyeztető", vagy "Egyeztető Bizottság" elé terjeszteni, döntés végett." Tette a szakszervezet vezetője a javaslatot abban a hiszemben, hogy e békéltető magatartásai viszonozni fogja Robert R. Kiley, a Metropolitan Transport Association elnöke. Lawe nem tudta, hogy ha feladja a sztrájkjogot, azzal elvetette a közlekedési munkások leghathatősabb fegyverét és kedvezőtlen helyzetbe sodorja az általa képviselt dolgozókat. Az amerikai szakszervezeti mozgalom évtizedeken át harcolt az ellen, hogy Egyeztető Bizottságok döntsenek a munkaadók es a munkások közti ellentétes kérdésekben, azért mert e Bizottságok 90 százaléka a munkaadók érdekét szolgálta-: Az MTA két százalékos béremelést javasolt minden évben, a szerződés három eyi időtartamára. Az MTA e javaslata valójában bércsökkentést jelent, mert az infláció okozta áremelést ez évben 3-4 százalékra becsülik, ami egy, illetve két százalékos bérlevágást jelentene. SALEM Öreg. Medaya McPike, 10 éves helybeli kislány meghalt néhány perccel azutan^ hogy egy vendéglőben szulfiddal preparált zóldégfélet evett. A kormány illetékes szerve, az F.DA. már évek óta (tanulmányozza) betiltsák-e e vegyszer használatát az élelmiszeriparban. Az országban, állítja Wyden oregoni képviselő fél millió ember hajlamos mérgezésre szulfidok emésztése után. Az utóbbi néhány évben legalább 7 halálesetet bizonyítottak be ezzel kapcsolatban. E vegyszert gyümölcsök és zöldségfélék "frissítésére" használják fel. mészet anya eddig felhalmozott? Az emberi nem megújhodásának minden reménye nélkül? II.H' -.i t > I Értsük hat fneg, fogjuk fel, erezzük at, hogy mi fenyeget mindnyájunkat, és tegyük a lehetőséget valósággá. De itt az újabb kérdés: "Mit mondanál, ha tudnád, hogy a nukleáris rakétaháboru kezdetéig már csak néhány óra, néhány perc van hátra, és szólhatnál minden emberhez?" Azt feleltem: egyet tehetek, akkorát kiáltok, amekkorát akkor kiált az ember, amikor észreveszi, hogy ég a ház. "A gyerekek! Gyerekek vannak a házban? Vannak?" A mi Föld-Házunkban vannak gyerekek. Több mint kétmilliárd. Akkor tehát mit tesztek atomőrültek? Hiszen itt gyerekek vannak, gyerekek mil- üárdjai! Nem tudom mit kiáltsák meg.
