Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-28 / 13. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 28. 1985. Lusztig Imre: JEGYZETEK Miért olyan drága a banán? Erre a kérdésre szeretnek fényt deríteni. A közép és felső iskolákban, az egyetemeken azt akarják a tanulókkal elhitetni, hogy a "szabad világ" országainak gazdasága a szabad piacon alapszik. Egy-egy termék árat a kereslet és kínálat szabja meg. Ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, akkor az árak emelkednek, ha viszont a kínálat nagyobb a keresletnél, akkor az árak csökkennek. Lehetséges, hogy ez az elmelet úgy száz esztendővel ezelőtt helyes volt, ma azonban más a helyzet. Egyik nap - mint rendszerint - a Wall Street Journal oldalait böngésztem. A lap február 5.-i számának 34. oldalán egy kis hirre lettem figyelmes. Arról számolt be, hogy a United Fruit Vállalat, amely leány- vállalata a United Brands Co.-nak, megszünteti a banántermelést Costa Ricában lévé 8.000 acre-nyi farmján. Az ok: "Az utolsó három esztendőben a banántermes elárasztotta a nemzetközi piacot és ezért a banan ára mélypontra zuhant." _ ( Mondhatja valaki, hogy a túltermelés a banán árának lényeges csökkenését eredményezte. Igen ám, de ha a kedves olvaso úgy szereti a banánt, mint e sorok iroja, akkor tudja, hogy mennyibe kerül a banán fontja. Az árak szinte üzletről üzletre változnak. Amikor New Jerseybe vezet utam, a hirdetések szerint egy font banán ára 25 cent, de amikor visszatérek New Yorkba és elmegyek a West Side-ón a 96. utca táján lévő szupermarketbe, ott a banán fontja 40-45 cent. Lehetséges, hogy a United Fruit Vállalatnak nem kerül többe egy font banán( termelése, mint 5 cent, de miután monopóliumról van szó, Önkényesen állapítják meg a banan arát, a kereslet és kínálat mellőzesével. • Lapunk olvasói tudják, hogy pár hónappal ezelőtt az ország legnagyobb autóvállalata, a General Motors uj szerződést kötött az autómunkások szakszervezetével. Az uj ' ollektiv szerződés a három év folyamán 2 és fél százalékos béremelést nyújtott a munkásoknak. Az automunkások az utolsó fél évszázadban nem kaptak ilyen alacsony béremelést. Most olvassuk a lapokban: a General Motors Vállalat 1984-ben 4.52 billió dollár profitot könyvelt el. Ez volt a vállalat történetében a legmagasabb profit. E rózsás profit élvezői a vállalat vezetői, akik 23 százalékos bonuszt kapnak, ami azt jelenti pl., hogy a GM igazgatója, - Roger B. Smith 1.1 millió dollárban részesül. Két; és fél százalék a munkásoknak! 23 százalék a vállalat vezetőinek! Ehhez nem kell kommentár. I NEW YORKI MAGYAR HENTES Í í HBOS'S MEAT SPECIALTIES I I (Formerly Mert! Pork Store) A 1S08 SECOND AVE. V HEW YORK M.Y. 10021 A a 78. és 79. utcák között. I Telefon: RH 4-8292 I Frisshús, hurka és felvágottak KORUNK “Végtelenül sajnálom” Olvasom Russel Baker szellemesen gúnyo- ros Írását a New York Times (3/6/85) OPED oldalán. Kanada panasza, hogy megmérgezi az US iparból szármázó savas eső, némi szimpátiára talált országunkban. Nem sokra, de valamennyire. Legalább is az emberek, a határ innenső oldalán, nem hallják kárörömmel Kanada panaszát. A hivatalos /washingtoni/ érvelés az, hogy semmi sincs bebizonyítva, tehat nincs semmi ok arra, hogy tegyünk valamit azon kivul, hogy tanulmányozzuk a dolgot. És mi mindnyájan tudjuk, hány emberöltőbe kerül, mielőtt Washington befejez egy tanulmányt Ezt tudva némi szimpátiát érzünk Kanada panasza iránt, mert ha az helytálló ,, a tanulmány azt fogja megállapítani, hogy számos US iparnak sok milliót kell költenie, hogy megtisztogassa magát, és tudjuk, hogy kevés US kormány lesz hajlandó ezt a hirt az iparokhoz vinni. Az üzletvilág hatalmas Összegekkel járul politikai kampányokhoz, ami elveszi a kormány kedvét attól, hogy ilyen híreket közöljön. Nehéz úgy, Kanada! így hát egy kicsit rossz érzésünk van Kanada miatt, ha gondolunk Kanadára egyáltalán. Szerencsére, mi itt az US-ben mindig is könnyűnek találtuk gondolni Kanadára. De amikor gondolunk rájuk, rendszerint úgy gondoljuk, hogy azok, ott fönn Kanadában, valójában egész rendes emberek, és maholnap jobban meg kellene ismernünk Őket. Ami a savas esőt illeti, természetesen, azt óhajtjuk, hogy az ne esne kedves emberekre. Ha az a US ipari szennyezésből származik, reméljük, hogy a kanadaiak jó indulattal veszik. Ahogy mindig is jó indulattal voltak, amiért nem törtünk be a határon át. Szeretnénk, ha tudnak, hogy mi tudjuk, hogy pecchúk van, hogy a mi vegyi szemétünk megszennyezi az ő esőjüket, hogy mi soha nem tennénk i- lyet szándékosan, és csak balszerencse, hogy a savas eső ott esik le, ahol leesik. Ha lenne igazság, az a holmi átrepülne Kanada fölött, az Északi Sark fölött és leesne a muszkák földjére. De mit lehet tenni, Kanada? Nincs igazság a meteorológiában! Valószínűen, vannak kanadaiak, akik azt mondják, nincs szükségünk a szimpátiátokra. Gondolják csak át ezek a zsémbesek. Tegyük föl, hogy nem Kanada van ott fönn, a határtól északra, hanem tegyük fel, Nicaragua. Érezne a US;Csak a legcsekélyebb szimpátiát a savas eső miatt? Nem valószínű. Fogadni mernék, Reagan elnök nem beszélne olyan ártatlan dologról, mint a savas eső. Inkább a Kongresszust zaklatná, hogy fizessen gyárkémény tulajdonosoknak, hogy növeljék fűstterme- lésüket, amig minden nicaraguai; Goose Bay-tól Vancouverig, kegyelmet kér /"cry uncle"/. Furcsa, hogy a katonai stratégák nem fejlesztették ki a szennyezésben és szemeiben rejlő fegyvert. Jelenleg, a globális stratégiai meglátást nélkülöző civilekre bízzák ezeknek az anyagoknak a felhasználását. Következésképp ezeket az undorító és néha halálos anyagokat rendszeresen kibocsátják hűséges amerikaiakra, és baráti szomszédokra, mint Kanada, amikor azokat eljuttathatnák durcás és kellemetlen kormányokra, hogy jobb észre térítsük őket. Gondoljuk el, a mérhetetlen mázsányi szemetet, amit New York az Atlanti-ocean- ba dönt naponta, hogy azt rejtélyesen henA HARAG NAPJA BELGIUMBAN (folytatás az 1. oldalról) hallgatásra és hónapokon át egy cinikus játék lett elénk tálalva.... Ami pénteken megtörtént, senki nem tartotta lehetségesnek és leírhatatlan cinizmusról tanúskodik. Ez a demokrácia meggyalázása és az ebbe a politikai rendszerbe vetett bizalom aiáásása... Az a több, mint százezer, aki tegnap Brüsz- szelben kinyilvánította a csalódását és haragját, két dolgot követel. Először is a jelenlegi kormány lemondását, azután a cruisrakéták leszerelését. Ez lesz a következő választási harc központi témája és ennek egy referendumnak kell lenni a rakétákról." André Bogáért, a VAKA elnöke a brüsszeli tömegtüntetésen többek kozott ezeket mondotta: "Ez a nép ma ismét nagy tömegben van jelen itt, csalódva és megcsalva, de nem megtörve. Fiatal és idős, hivő és nem hivő, a lakosság minden rétegéből egyetértve az ellenállásban a nukleáris őrültség ellen és az olyan kormány ellen, amelyik cinkossá tette magát a fegyverkezési hajsza eme uj lépésével." Közvetlenül a kormány címére pedig: "Martens ur, a kormány tagjai, önök becsapták a népet. Önök lábbal tiporták a demokráciát. Önök az ország jövöiét és biztonságát föláldozták egy kisebbségnek és egy nagyhatalomnak. Az ő érdekük nem a mi érdekünk, s ezt önök tudják. Önök választottak. Mi is választottunk. S amit választottunk, abból nem engedünk. A rakétakérdés az Önök kormányát, a szégyen kormányát követni fogja az utolsó napokig." Az eddig beérkezett hírek szerint az országos felháborodás ellenére valószínű, hogy a rakétakérdés nem okoz kormány- válságot. Más kérdés, hogy mennyire mély a jelenlegi elkeseredés és milyen hatassal lesz az évvégi választásokra. KÖSZÖNET A "CSÁRDA" SZEMÉLYZETÉNEK Ezúton fejezem ki köszönetemet a Second Ave.-i Csárda vendéglő azon alkalmazottjának, aki március 17-én felhívta figyelmemet arra, hogy a kitűnő vacsora elfogyasztása után erszényem kiesett a zsebemből és a széken maradt. Köszönetemet a jövőben úgy fogom kifejezni, hogy ajánlom a vendéglőt nemcsak kitűnő konyhaművészetéért, de a felelősségteljes jóakaratért is. Deák Péter ♦ - ________ gergessék a tengeri áramlatok, mig aztán egy nap, minden stratégiai tervezés nélkül, a mélyről felkavarva, kiveti magát büzlő lerakodásul Long Island vagy New Jersey védtelen partjaira. Micsoda pocsékolása lehetséges fegyvereknek! Szemtelen országok, mint Nicaragua, a sokmillió tonna szeméttel való támadása bizonnyal meggyőzőbb lenne, mint tengeri aknák elhelyezése a CIA által Nicaragua vizeiben, vagy a lázadók multimilliomos istápolása. Hogy juttassuk el a szemetet Nicaraguá- ba?i Hát minek van az US Navy? Egyetlen rakéta 10 robbanó fejet hord, egy hadihajó el tud vontatni 10 uszályt. Egy 50 hajóból álló flotta le tud rakni Nicaraguában eleg szemetet egyetlen támadásban, hogy egy delegáció rohanjon fehér zászlóval az US követségre, utasítást kérni, hogyan kell egy tetszetős autoritáriánus demokrata diktatúrát létrehozni. Vágó Oszkár
