Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-14 / 11. szám
12. AMERIKAI MAGYAR SZ(Í) Thursday, March 14. 1985. Beregi Tivadar (Párizs) A HALHATATLAN BACH Egy mozgalmas és háborúktól zajló kor volt az, amelyben Bach János-Sebestyén 1685 március 21-én meglátta a napvilágot. Csodálatos, hogy mig a XVII. század nagy politikai és társadalmi feszültségei előidézték a gazdasági és erkölcsi élet időleges dekadenciáját, addig a szellem és művészet útját semmilyen politikai erő tovább nem tartóztathatta fel. Morus Tamás, Giordano Bruno, Erazmus, és Descartes, valamint Bayle megindították az uj gondolat erjedési folyamatát. Händel és Bach zsenije pedig uj forradalmi áramlatot hozott Európa zenéjébe. A forrongó művészet és a modern gondolkodás mintha szükségszerű reakciója lett volna az elkeseredett és szenvedélyes osztálypolitikai küzdelmeknek. Nem paradoxon ez, amikor az elnyomott és megalázott népiélek Händel és Bach zenéjében újra kifejeződésre jut. Látnivaló, hogy a művészetet nem lehetett erőszakkal megsemmisíteni, mint ahogyan a világ és az ember összefüggéseit kutató uj filozófiát sem. A gondolkodás és művészet diadalmaskodott a politikai erőszak, az emberi gyűlölet és háborús korszellem fölött. Bach János-Sebestyén zeneművészete egyet jelent az emberi tartalmak belső ujraélésével és ujjáalkotásával. Itt láthatjuk, hogy a mi érzésmotivumaink hogyan viszonyulnak Bach zenéjének sokrétű élményvilágához, amikor mi ugyanazokat az érzés - és gondolatelemeket éljük át. Bach zsenije az emberi realitásokat hihetőve teszi szamunkra, mint ahogy ( Leonardo da Vinci Krisztus szenvedését és Rembrandt fájdalmas arcfiguráit. Bach az emberi lélek legrejtettebb utjain jár és felszínre hozza azokat a homályos érzelmi kepeket es emóciókat, amelyek az ember pszichológiai alkatához tartoznak. Bachnak akár ének vagy hangszer kompozícióit halljuk, előttünk áll az a kor, amelyben ő élt és szenvedett. A szobrásza^ vagy a festészet egy kihasított rész- élmenyt tud csak ábrázolni és megjeleníteni az élet egészéből, de a muzsika és költészet amelyeknek egymástól való el- hatarolatlanságát és rokonságát mar Lessing is kihangsúlyozta, az egyetemes élet teljességét képes visszaadni a művészet érzésmódjával és formagazdagságával. Az emberi életnek ez a legegyetemesebb atérzése és kifejezési szenvedélye jellemzi Bach muzsikáját. Mindig visszatér ahhoz az élethez, amely mint egy roppant fájdalomszikla, sülyosodott lelkületére. Szereti ezt az eletet, a map szomorúságával és ritka enyhe örömével. Mintha muzsikájából azt éreznénk ki, hogy minden keserűség és a világ bántalma hozzátartozik az emberi végzet tragikumához. Bach zsenije a muzsika világán keresztül érzékelteti velünk korának érzelmi adottságait és szellemi formáit, s talán nem lenne ma is jelenvaló, ha a korszellem sorsának művészeti visszaidézésén túl nem mutatott volna a jÓvÖ felé. Halljuk Bach liturgikus zenéjét és újra átéljük korának vallásos megszállottságát. Belemélyedünk hangszeres alkotásaiba, az ember és a természet legben- söbb tartalmaihoz jutunk közel. Bach megérezte a háborúk, az emberi üldözések a szenvedések és az emberi elnyomatás idejének förgetegeben, hogy a hitnek tiszta sugarára meg nem volt tálán olyan Johann Sebastian Bach (1685-1750) szüksége az emberiségnek, mint éppen akkor.A hit misztikumához tért vissza az uj kor végének embere és benne kereste önön szabadulásának metafizikai Ígéretét. A XVII. század egyházi zenéje általában az embernek ezt a vallásos szükségletét szolgálja, ugyanúgy mint Paleszt- rina és Monteverdi korában. Bach idejében az egyházi muzsika a zenének egy uralkodó műfaja volt. Ugyancsak ebben a zenetörténeti periódusban az egyházi muzsika tetőpontjára ért el és stilusiro- dalmát senki sem gazdagította úgy fel, mint Bach. Bach zenei nevelésében található meg az egyházi muzsikának korai szeretete. Gondoljunk csak arra, hogy amikor Georg Bóhmnek, első mesterének orgonakompo- zicioit hallotta, valósaggal megmámorosodott annak lenyűgöző áhítatában. Bacht elsősorban korának zenei szelleme, stilus és témahagyományai vezették el az egyházi zenei opuszok megalkotásához. De ne felejtsük el, hogy a nagy szegénységben élő Bach megdöbbentő anyagi helyzete miatt is szinte kényszerült vallásos kompozíciók írására. Az egyházi világ szellemi térhódításaival magyarázható, hogy Bach korában a világi zenének nem tulajdonítottak valami rendkívüli jelentőséget és vallásos korának kevésbé kedvezett a világi zene erőteljesebb ápolása. A XVII. század teológiai gondolkozásának a profan zenei törekvésekkel szemben vallott előítélete nem akadályozta öt abban, hogy a világi zenének ó legyen egyik legelhivatottabb, legzseniálisabb alkotója. Mint Há’ndel, semmiért sem rajongott szenvedélyessebben, mint a szabadságért. Olthatatlan, sokszor lázadó szabadság- szeretete az, amiért nem tűri meg az egyházi hit dogmatikus nyűgét. A szabadság eszméjének szinte vallásos hordozója, hiszen másképpen hogyan tudta volna követni zenei szellemének, örvénylő lelkületűnek útját a halhatatlan örök művészetig. Egyházi és világi, valamint vokális es hangszeres zenéjének szintéziséből kiformálódik emberi jelleme és filozófiája. Csak zenéjének világán keresztül lehet az ó különös egyéniségét, háborgó zsenijét és gondolkozását megérteni. Zenei lelkületűnek szeizmográfján, dús formanyelven át közli velünk vágyódásait nosztalgiáját, elillanó örömét, amelyet le akar benne tiporni az élet szomorúsága. Akár a hires Adagiójában, a Kantátákban, a Passiókban, a Motetekben orgonafugáiban, Koráljaiban, szimfonikus költeményeiben, szonátáiban az életről alkotott filozófiáját közvetíti, amelyen átcsillog az emberi sors fölötti halk, pánasztalan meditáció. Mintha azt mondaná: szeretem az életet, mert keresem az öröm és boldogság forrását, de ha szenvednem kell, vállalom a fájdalmakat, mert sorsom igy rendelte. Szerétném, ha az élet mindig jó volna, ha a rossz démonja eltűnne a földről és a szeretet, a béke kárpitja vonná be az emberi életet. Akkor belenyugodnék a múlandóságba és félelem nélkül várnám a halál eljövetelét, amelynek képzete mindig szomorúságot, visszatérő melankóliát hagyott viharzó lelkületemben. így értelmezhetjük Bach zenéjének filozófiáját, amely, igen, el akar jutni az elet céljának megértéséhez. A létnek problémája Bach zsenijét is lenyűgözte és látjuk az Oratóriumokban és Passiókban, hogy milyen alázattal fogadja az élet végzetét. Vallásos kompozíciói az emberi élet szenvedéseit és gyötrelmeit idézik föl anélkül, hogy mi feleletet várnánk tőle. Mintha Bach azt mondaná a zene nyelvén keresztül: vajon az életnek ez a fájdalma, nyomorúsága és megbántottsága nem ismétlődik-e meg a világ állandó fordulásaiban? A lét kérdése nem minden korban lényegében u- gyanaz? Bach egyéniségét a szeretet jellemzi. Händelen kívül talán akkor senki sem tudott úgy ennek a szent emberi érzésnek hangot adni a zenében, mint Bach. A szeretetnek ez a csodálatos hatalma akadályozza meg, hogy az emberiségtől, az élet- tói elvonatkoztatott kérdésekről szóljon a zene káprázatos, sokszínű nyelvén. Bach ezt a szeretetet akarja úrrá tenni a földön. Zenéjében még érezhető a reneszánszi múvészetlátás utóhatása, különösképpen a Korái és ragyogó fugamüvészet cimü orgonakompozicióinak díszes szerkezetében, ő jelenti az átmenetet Mozarthoz; benne találkozik a régi és az elkövetkező uj kor zenéje. És Ő lesz a rokokó muzsikájának előhírnöke. Bach zenei géniusza világította meg Beethoven, Schumann, Mendelssohn és Liszt zsenijének nagyszerűségét. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ } PÜSKI- CORVIN | HUNGARIAN BOOKS, RECORDS ♦ 251 East 82 St. £ ♦ New York,NY 10028 1 X Tel: (212) 879-8893 £ X Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez £ ♦ hangszalag £ IKRA, COMTURIST, TUZEX X £ befizetöhely £ ♦ Látogassa meg boltunkat, New Yorkban ♦ X a magyar négyed közepén. £ £ Postán is szállítunk a világ minden tájára. £ J---------------------------------------------------f Newyorki magyar hentes j l {TIBOR*MEAT SPECIALTIES' J (FORMERLY MERTL PORK STORE) I 1508 Second Ay«., j NEW YORK, N.Y. 10021 J. I a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 v | FRISS HUS, HÓIRA ÉS FELVÁGOTTAK U--------------------------------------------------1
