Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-13 / 34. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 13. 1984. Beregi Tivadar (Párizs): EMLÉKEZÉS MADZSAR JÓZSEFRE HEW YORKI N flpLQ FEJFÁJÁS New Yorkban rengeteg olyan látvány, vagy körülmény adódik, amely derűt, mosolyt, jé érzést válthat ki a szemlélőből. Vannak azonban olyan körülmények is, amelyek csupán fejfájást okoznak. Hadd említsek meg egyet. Az autotulajdonosok - és a város hat millió lakosa közül hozzávetőleg két milliónak van autóba - kénytelenek betartani az előírásokat, melyek kerületenként változnak. A ‘legkisebb kerületben, Manhattanben a legszigorúbb a szabály, mert itt van az autók többsége. Azok, akik nem tudnak havi 50-150 dollárt fizetni autójuk parkolásáért, kénytelenek azt az utcán tartani. Igen ám, de a szabály előírja, hogy • hétfőn, szerdán és pénteken az utca egyik oldalán, kedden, csütörtökön és szombaton az utca másik oldalán tilos a kocsit tartani délelőtt 11-től délután 2-ig. Ennek a szabálynak a betartása arra kötelezi az autó tulajdonosát, hogy minden nap változtassa az autó helyét. Ez egyszerűbb volna, ha este munkából hazatérve ét lehetne hajtani az autót az utca másik oldalára. A baj az, hogy a "másik oldalon" már nincs egy talpalatnyi hely sem. Ha tehát az autótulajdonos a város bármely részében van, haza kell rohannia, hogy a kocsiját eltávolítsa a tiltott helyről, ha csak nem akar 15 dolláros büntetést fizetni. A tény továbbá is, hogy noha nem lehet délután két őrá előtt a másik oldalra vinni az autót, már délután egy orakor kezdik elfoglalni a tiltott helyeket és fél kettőkor minden hely foglalt. Ez természetesen törvényellenes, de még a közlekedési felügyelők is szemet hunynak, mert minden nap több százezer büntetést kellene kiróniuk. Felmerül a kérdés: hova teszik délelőtt 11 órakor a kocsikat a tiltott helyről? A válasz erre az, hogy átviszik a másik oldalra, ahol nincs hely és duplán parkolnak. Ez szintén szabályellenes, de a rendőrség képtelen a szabályt betartatni. Amikor az újságírók megkérdezik a rendőröktől, miért engedik meg a dupla parkolást, azt válaszolják, hogy azért, mert nincs más megol- dás. t Azok, akik a törvény betartásával parkolják kocsijukat, ha délelőtt 11 óra és délután két óra között használni akarják autójukat, képtelenek erre, mert a "kijáratot" elállják a duplán parkolt kocsik. Ilyen fejfájással ^ár az autó élvezete a Manhattan-i lakok részére. L. I. PORT ARTHUR, A ( Teaco Olajvállalat tervbe vette 1,400 munkás elbocsátását. 1984. szeptemberben lesz negyven éve, hogy Dr. Madzsar József, a kiváló szociológus és marxista filozófus elhunyt tragikus körülmények között azokban a rettenetes sötét háborús időkben, amikor Nyugat- és Közép- európában, az elhatározástól fütött partizánok megállíthatatlan, szívós küzdelmet vívtak a fasizmus és a hitlerizmus imperialista, elnyomó hegemóniája ellen, a nemzetközi szabadságjogok helyreállításáért. Madzsar József, a magyar nép társadalmi sorsának megváltoztatásáért harcolt és azért kellett elpusztulnia, mert a dolgozó munkásosztály emberi, morális és szellemi fölszabadításáért dolgozott, fáradhatatlanul, mindig bízva az igazság, a szociális szolidaritás, a tudomány föltétien győzelmében, a butaságok, a tudatlanság és az osztályönzés fölött. Midőn a budapesti tanítóképző főiskolában folytattam pedagógiai tanulmányaimat, már szoros érintkezésben voltam a Szakszervezeti Tanács vezetőivel és este elmentem a kerületi munkásszervezetekbe meghallgatni Madzsar József rendkívül érdekes, népszerűsítő, oktató tudományos előadásait a természettudomány eszmekörébe kapcsolódó határproblémákról, amelyek engem különösképpen vonzottak. Madzsar József egyénisége, humanizmusa, óriási tudása szuggesztiven hatott rám és igy történt, hogy életét, tudományos karrierjét, pályafutását kezdtem tanulmányozni. Ennek során megtudtam, hogy egy máris nagy múlttal rendelkező tevékeny, sokoldalú és szellemetalakitó és gondolkozásunkat gazdagító példás emberrel találkoztam. Madzsar József doktor, már az 1900-as evek elején Jaszi Oszkár, Somló Bódog, Szabó Ervin, Szende ( Pál, Kunfi Zsigmond, Mannheim Károly, Ágoston Péter mellett tevékenykedett a Szabadgondolkodás Magyar- országi Egyesülete, a Társadalomtudományi Társaság, a Galilei Kör munkájában. Munkatársa volt a "Huszadik Század" cimü nyugati szellemű, progresszív szociológiái folyóiratnak. Szerkesztette a demokratikus világérzésü, szocialista szellemű "Szabadgondolatot." Közben az előadások sorozatát tartotta a származástan, a darwinizmus, az örökléstan egymasbakapcsolódó témaköréből. Majd kiadott Marx es Engels müveiből egy kötet fordítást, amellyel hozzájárult a marxizmus bevezetéséhez Magyarországon, a kilencszázas évek elején. A fiatal Madzsar József munkabírása óriási volt. A Fővárosi Könyvtárt újjászervezi a könyvtártudomány követelményeinek alapján, s amikor az első világháború kitör, a fővárosi tiszti orvoshivatalban dolgozik. Remek felkészültséggel hozzálát az elhanyagolt anya- és csecsemő védelem újjászervezéséhez. Az első világháború idején, a népegészségügy szolgálatába állítja nemcsak tudományos képességét és képzettségét, hanem küzd minden erejével az emberi és a hábo- rüs betegségek ellen, amelyeknek a nyomor, a fronton, a harctereken szerzett krónikus bajok a kórokozói. Az első világháború alatt lelkiismerettel, odaadással végezte humanisztikus misszióját, de ugyanakkor szolgálta a nemzetközi békéért harcolók politikáját, mert mindenkkor a békének volt a harcosa és védelmezője. Amidőn 1918 októberében a Habsburgmonarchia összeomlott és Magyarország elvesztette a háborút, a katonák ezrei özönlöttek haza a frontokról, Madzsar Józsefre, hárult a kiéhezett, beteg katonák egészségügyi ellátása, a népkoztarsa- sagi kormány megalakulásakor. A Tanács- köztársaság periódusában a Közegészség- ügyi népbiztosságon dolgozott a - felelősség tudatával és érzésével. S amikor a proletárdiktatúrát az ellenforradalmi reakció leverte, Madzsar Józsefet letartóztatták. Kiszabadul börtönéből, de házkutatásoknak és állandó zaklatásoknak van kitéve. Amidőn a fehér terror uralomra jutott, megfélemlithetetlenül, szemébe vagta a "független" magyar bíráknak és ügyészeknek, hogy nem volt szégyelnivalója és nem tudja megtagadni az emberek ezreinek egészségéért folytatott fáradságos, de lélek és szivet emelő munkáját. De Madzsarnak sikerült a fehér pokolból Becsbe menekülnie és egyik feladatának tekintette, hogy Szabó Ervin utolsó, még kiadatlan főmüvét: Társadalmi és pártharcok az 1848-49-es magyar forradalomban megjelentesse Bécsben. Ez az alapvető, marxista szempontból irt fontos történeti munka meg is jelent, amelyet huszonöt évig a magyar konzervatív reakciós kormány zárlat alatt tartott és a magyar dolgozók, a szervezett munkások nem tudták olvasni, a magyar horogkeresztes, hitleri terroruralom felbomlásáig. Amikor 1924-ben visszatért Budapestre a bécsi emigrációból, kenyér nélkül állt. Mint orvos nem működhetett, a Fővárosi Könyvtárban elvesztette állását, s mégis élnie kellett. Elhatározta, hogy lexikonokat fog szerkeszteni, amelyre tudása, intelligenciája, sokoldalú képessége feljogosította. Elkészítette a Lantos Kiadó Világlexikonját, majd ezt követte az Egészség Enciklopédiája: rábízták a 18 kötetes Tolnai Nagy Világlexikon szerkesztését. 1931-ben megindította a "Társadalmi Szemlet", a marxista filozófiai és gazdasági kérdések megvitatására és alapos, tudományszerü vizsgálatára. Ugyanabban az evben kizárták a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból. A következő évben, 1932-ben Sallai és Fürst kivégzése után, letartóztatták es elveiért való bátor kiállása miatt elitélték. Amikor kiszabadult, Csehszlovákián keresztül Moszkvába utazott és ott a moszkvai rádió munkatársa lett, előadásokat tartott a magyarországi munkások részére. Moszkvában irta meg "Spanyolország múltja és jelene" cimü népszerűsítő tanulmányát, amelyben marxista nézőpontból mutatott rá a spanyol fasizmus és a demokrácia halálharcának társadalmi, politikai, ideológiai, etikai, valamint történeti jelentőségére, amely a 20. század egyik legfontosabb és ugyanakkor legtragikusabb eseménye volt. Ez a szociológiai körkép megjelent Budapesten, 1937-ben, Thompson álnévvel. A magyar dolgozók csak a felszabadulás után tudták meg, hogy a Thompson álnév mögött nagy barátunk, Madzsar József neve húzódott meg. A háború végefelé hamis vádak alapján Madzsar Józsefet szintén letartóztatták és 1944 szeptemberében, 68 éves korában, végelgyengülésben elhunyt egy koncentrációs táborban. A móri polgári növendéke voltam, amikor 1924 folyamán egy vérfagyasztó cikkét olvastam a Népszavában, "Gázhaboru" címmel, amelyet Madzsar József irt. Em(folytatás a 11. oldalon)