Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-09-13 / 34. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 13. 1984. BAJBAN ISMERNI MEG AZ EMBERT mondja a magyar és már jóideje. A mondás egyike azon sok igen találós közmondás­nak, melyet népünk alkalmakként használ. Jelentése, legalább is az én részemre, hogy amikor minden rendben van, amikor a világ dinom-dánomoz körülötted, akkor könnyen találsz jó barátokat. De jó barát, segítőkész szomszéd az, aki olyankor is jelen van, amikor baj van. Körülbelül ez a népi bölcsessége e mondásnak. Es milyen igaz! Ezeken tűnődtem, amikor hazafelé ballag­tam, nagy bánatosan, egy nekem jó barát­nak számitó ismerősömtől. Azután jutott eszembe, hogy a magyar értelmező szó­tárt forgatva, nemrégen a "baj" szó értel­mét keresve, rájöttem, hogy a sok értelme­zés közül azt, amit általában e szón érte­nek, csak a hatodik helyen sorolja fel a szótár. Előkerestem egy még részletesebb segédeszközt, a magyar nyelv nagy etimológiai szótárát es még nagyobb meglepetések vártak rám. Azt hinné a magamfajta naiv ember, hogy a szó "baj" nyelvünk legrégibb szavainak egyike. Szó sincs róla! Sót első alkalmazása nem a manapság általánosan gyakorolt, köznapi baj volt, hanem csatát, vívást, stb. jelentett. Csak az idők során vált ebből az ertelmezesbol a szó annak a megjelölésere, amit ma értünk alatta. Meg meglepőbb, hogy a szót nem az őshazából, a távoli ázsiai lakóhelyről hozták a magyarok, hanem a jelenlegi hazában eltöltött hosszú idő után tanulták. A "baj" szó horvát' és bolgár eredetét ma már minden nyelvkutatónk elismeri. Mire gondolataimban idáig értem, már haza is jutottam és hirtelen vissza is zök­kentek gondolataim Ruby Júliára, kedves jó barátomra, aki manapság bizony nem Örvend a legjobb egészségnek. Julia asszony nekem mindig úgy van az emlékezetemben, mint aki szereti a vicceket. Hallani is, meg elmondani is, és olyannak, aki a klubunk ünnepi ebédéin mosolygós arccal és gyakran egy-két ked­ves szóval veszi el az ebédjegyeket és azután adja ki mindenkinek a kert ételt. Julia beteg és nem igen hagyhatja el há­zat. Az igazat megvallva, még az ágyát sem! Ritkán kelhet fel s gyakrabban látja az orvost, mint ahogyan szeretné. Kérdezik, mi a baja? Hát sokféle... Jobb, ha nem beszélünk erről. Neki úgy tűnik, az a legnagyobb baja, hogy régi jó szokásához híven hétfőnként már nem süthet-főzhet, hogy estére fris­sen készült jó magyaros vacsorával fogad­hassa gyermekeit, unokáit, akik ilyenkor szokásosan meglátogatják. Szeretett fris­set, főttet, magyarosat tálalni. Hadd örül­jenek elamerikaiasodott leszármazottjai is az Ő jó konyhája legjavának. De mit tegyen? Agyban fekve, betegen csak gondolatban kevergetheti a még ott­hon tanult jó magyaros ételeket, készit- getheti az azokhoz szükségeseket. Most eljutottam megint oda, ahonnan elindultam. Bajban ismerni meg az embert! Igen, Júliát most ismertem meg legigazab- ban. Most, amikor neki magának is több, mint elég a baja és nem arról beszél, hol és mi fáj, nem az orvosokat és orvosságok nevét sorolja, hanem valahogy igy: Nézze Zoltán, képtelen vagyok talpra állni, hogyan etessem én most őket? Erről és most ismertem meg igazán Júli­át. A jó szülőt. A jó embert, az igazat. Koós Zoltán “Elnökségem első napián” Walter F. Mondale, a Demokrata Párt elnökjelöltje Salt Lake Cityben tartott kortesbeszédében ezt mondotta: "Elnök­ké választásom esetén, az első nap átiratot intézek a Szovjetunió vezetőihez, melyben javasolom, hogy hat hónapon belül jól elő­készített konferenciára jöjjünk össze, melyen elhatározzuk az atomfegyverek gyártásának azonnali befagyasztását és hogy mindkét fél részére elfogadható, ellenőrizhető atom­fegyvercsökkentési egyezmény jöjjön létre." Ha a két vezető párt elnökjelöltjei között nem volna semmi más különbség, mint ami fennáll köztük a háború és béke kérdé­sében, akkor is minden józanul gondolkodó polgár Reagan elnök újraválasztása ellen adná szavazatát. Nincs sorsdöntőbb kérdés az amerikai választók előtt, mint az atomháború elkerü­lése. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni Thomas O'Neill, a képviselőház elnökének kijelentését, amikor országos kÖrutjáróL visszatért Washingtonba: "Országszerte találkoztam számtalan polgárral és a legtöb­ben azt mondták, hogy Reagan veszélyes egyén, nem hagyhatjuk kezében az ország biztonságának irányítását." Adómentesítés Kedves olvasó, ne örülj ennek a hírnek, mégpedig azért, mert az adómentesítés nem rád vonatkozik. Az újonnan törvénybe iktatott adótörvény ugyanis 30 százalékos adótól mentesiti mindazokat a külföl­dieket. akik hajlandók kormánv, vagy nagyvállalati kötvényeket vásárolni. A kötvényvásárlók ezt anélkül tehetik, hogy nevük az üzletkötésben szerepelne. Ezzel az uj adóengedménnyel próbálja a Reagan kormány eladni a kormányköt­vényeket az európai és japán piacon. Már eddig is több száz millió dollár értékű rész­vényt és kötvényt (Bond) értékesítettek a külföldi pénzpiacon és most újabb 50 billió dollár bevételre számítanak. Számos közgazdász attól tart, hogy a külföldiek tőkebefektetése amerikai kormány-és magánvállalatokba, veszéllyel járhat, ha a külföldi bankérdekek uj helyzetben úgy látják majd, hogy előnyös részűkre eladni, vagy visszavonni a részvényeket és kötvényeket. Szorul a kapca A Fülöp-szigetek nemzetgazdasága egyre rosszabb lesz. Ezzel egyidőben a Marcos diktatúra elleni mozgalom állandóan nŐ. Most már nemcsak az ország éhező farmerjei és ipari dolgozói ellenzik a kormány politikáját, hanem a vállalatok vezetői is arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány politikája káros következményekkel járhat. Ez a magyarázata annak, hogy Jaime V. Ongpin, a Benquet Vállalat igazgatója is csatlakozott azok táborához, aki követelik a Marcos diktatúra felszámolását és demok­ratikus rendszer beiktatását. A Benquet cég, az ország egyik legtekin­télyesebb vállalata. 1983-ban 253 millió dollár értékű árut értékesített - 26 millió dollár profittal. Ongpin a "Mataki Vállalkozók Klub"-jának a vezetője. Ebbe a szervezetbe tömörülnek az ország 200 legnagyobb vállalatának vezetői. A Fülöp-szigetek e tekintélyes szervezete is követeli a diktatúra felszámolását. Csatla­koznak a mozgalomhoz a katolikus egyház élén álló püspökök, Jaime Cardinal Sin, Manila érsekével az élükön. A kommunisták által vezetett fegyveres harcban is egyre többen vesznek részt. Egy kis történelem A 13 volt brit gyarmat a Függetlenségi Nyilatkozatban meghirdette a világ előtt az elveket, melyek jogosítják őket a függet­lenségre. Meghirdették azt is, hogy ezek a jogok általános érvényűek, elismerést és tiszteletet érdemelnek. Vajon hogyan tiszteli a szerény kezdetből hatalmassá gyarapodott USA ezeket a jogokat más országokkal szemben? Az ország-hódítás során, a 19. század­ban, nem sok tiszteletet tanúsítottak az indián népek függetlensége iránt, függet­lenség helyett népirtást folytattak a hon­foglaló őseink. Nem fenyegette Mexikót "szovjet veszély" 1825-ben, egy évvel azu­tán, hagy Mexikó független köztársaság­nak kiáltotta ki magát, amikor a US "meg­nyitotta Mexikó Texas területét US tele­pesek részére. Nem volt "szovjet veszély", amikor Sam Houston "Texas Hadsereg"-e hadat indított Mexikó ellen, és kikiáltotta a "független" Texas Köztársaságot, sem pedig, amikor a US annektálta Texast 1845- ben, sem a mexikói hadjárat idején, 1846- ban, mely után a békeszerződésben Mexiko kényszerült feladni Texast, Kaliforniát, Arizonát, Nevadát, Utaht és Uj-Mexikó, Colorado es Wyoming részeit. Nem volt ürügyj amikor USA csapatok partra száll­tak Vera Cruz-ban 1914-ben. Nem létezett a Szovjetunió a sikertelen kubai első invázió idején, 1851-ben, sem a második sikerte­len invázió idején 1873-ban. A spanyol- USA háború után sikerült, 1898-ban, fel­állítani a gyarmatos USA uralmat, nem csak Kubában, hanem Portorikóban és a Fülöp Szigeteken is. USA csapatok jelentek meg ismét Kubában 1912-ben. USA csapa­tok helyezték Kuba hatalmi székébe a gyűlölt Batistát. Nyílt katonai erővel avat­kozott be USA több, mint 60 Ízben K'ózép- Amerika és más Karib-országokban, zömmel 1917 előtt. Ezen esetek mindegyikében nem volt USA elleni támadás veszelye, minden esetben leplezetlen katonai ter­jeszkedés volt. Mindegyik az "American Century"-hez vezető "Manifest Destiny" útja volt. Nicaraguában, 1926-27-ben USA tengerész-gyalogság lépett partra, hogy leverje az Augusto Cesar Sandino vezette népi felkelést és trónra helyezte a korrupt, zsarnoki Somoza dinasztiát. Ugyanez tör­tént 1925-ben Panamában a drágaság miatti népi felkelés leverésére. Mindenütt a kato­nai erőszak alkalmazása vagy _ villogtatása a függetlenség, kivívására törekvő népi megmozdulások letörésére. A vezető kö­rök szerint a Függetlenségi Nyilatkozat fennkölt elvei csak a nagyüzleti körök érdekeinek szolgálatában érvényesek. Ahol ezek az elvek sértik érdekeiket - tehát gazdasági, végső soron pénzérdekeket -, ott megjelenik a hatalmi és katonai elnyo­mó erőszak. Ma a Reagan kormányzat az, amely ezt az irányzatot képviseli. Vágó Oszkár Szeptember 14-en lejár az autó vállala­tok és az autómunkások közti munkaszerző­dés. Az utolsó három hét folyamán folynak a tárgyalások uj szerződés létrehozására. A munkások munkájuk biztosítását és maga­sabb bért követelnek, a munkáltatók java­soljak a bérek befagyasztását és profitrésze­sedés nyújtását (fejenként 600 dollárt éven­te). Valószínű, hogy nem lesz sztrájk, vagy ha lesz is, csak rövid ideig tartó latszat- sztrájkra van kilátás. Az uj (egyezmény minimális béremelést és csupán névleges munkabiztonságot fog eredményezni.

Next

/
Thumbnails
Contents