Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-06 / 33. szám
Thursday, Sep. 6. 1984, AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Nagy farmerek előnyben A napokban a kezembe került a The Nation c. haladó szellemű közgazdasági hetilap es abban láttam egy tanulmányt Reaga- nek a mezőgazdaság területén végzett rablógazdálkodásáról. Amit a cikk elmond, az egy ismert jelszónak egy másik gyakorlati alkalmazása: "Rabold el a szegényektől, add oda a gazdagoknak!" Eddig még nem olvastam ezen elv mezőgazdasági vonatkozásáról. Az újdonság csak az elv más vonalon való felhasználásában rejlik, módszereiben, erkölcstelenségében újat nem mond. Arról van szó, hogy Reagan földművelésügyi miniszterének irányításával a gazdagok egy másik csoportjának adnak "segítséget" és az adomány dollármilliókra megy. Például egyetlen kegyeltjüknek, a C.J. Ritchie Farms cégnek , "Payment in Kind" (rövidítve PIK) program keretében nem kevesebb, mint 3.6 millió dollár értéket juttatnak. Ezért a pénzért 17.000 szegény család egy teljes évi élelmezési segélyét lehetne ellátni. A társaság csak azt Ígérte ezért a hatalmas összegért, hogy mintegy 8000 acre gyapotföldet egy évig parlagon hevertet. Egy másik ügyletben 477 acre megmunkálat- lan földért 115.000 dollár értékű gabonát kapott ugyanez a vállalat. Más esetekben a mezőgazdasági nagyvállalatok a be nem vetett gabonafőldek után annyi eladásra kész gabonát kaptak, mint az ideálisan remélhető terméseredménynek nem kevesebb, mint 95%-a. Igazán öt százalék lenne csak az összes megmüvelési költség? Országosan mintegy 50 millió acre vált kormányintézkedéssel és a nép rovására ideiglenesen nem »produktívvá. A hivatalosan nyilvánított cél az volt, hogy a csökkentett gabona (ill- gyapot)- felesleg segíteni fogja a mezőgazdasági termékek árának stabilizálását. Ez meg is történt, de sokkal nagyobb áldozatok árán, mint más területeken és anélkül, hogy a valóban rászoruló farmereket segítették volna. Az egy termékkel foglalkozó vállalatok vállalhatták vetésterületek csökkentését, de a kis egyéni farmerek például a takarmányfélék vetésterületét eddig is csak a sajat - eladásra szánt állatállományuk etetésére szükséges területre korlátozták. így "egy dénár, két dénár", a kis farmer automatikusan kimaradt ebből a nepcsalásbbl is, vagy legalább is annak a hasznából. Mit szél az egész ügyhöz a mezőgazdaság igényeinek kielégítésére szolgáló gépes műtrágya szakma? "Nem kaptunk semmit! És elvesztettük az eddig mindenkor biztos sok-sok megrendelést." Mit mondanak az elbocsátott alkalmazottak? "Most megint a mi költségünkre segítették a nagyokat!" Mit mond az adófizető kisemberek sok milliós hada?"Köszönjük, nem kérünk belőle!" Mi történik a parlagon hagyott (kormánykivanságra és szándékosan) jó termőfölddel? Hát ( bizony, az eddigi évenkénti megművelés helyett, most az igy parlagon fekvő óriási területek eróziója nagyobb lesz, mint volt, amig megművelték azokat. Egyszóval: megint odaadták a gazdagoknak azt, amit elvettek a szegényektől. A Nation cikkének elolvasása után pihenésként az itteni nagy liberális polgári lap "Levelek a szerkesztőhöz" c. rovatához nyúltam. Mir&l ir ma annak mindenegyes levezelöje? Ezúttal az agrárvonalon történt rablások - e szót szándékosan használom - ipari megfelelőjéről. Azt vitatják, hogy a hazai acélipar mesterséges eszközökkel való versenykepességben tartása végeredményben a nagyközönség költségére történik és az tartósan nem segíthet az acélgyárosokon. Ha nem engedjük be a miénknél sokkal fejlettebb technikával termelő (például) japán acélipari termékeket, vagy csak felemelt behozatali vámmal, akkor a nem gazdaságosan termelő hazai gyárak áraihoz fog igazodni az egész hazai piac acéljának ára is. Elképzelhető-e, hogy az igy mesterségesen versenyben tartott amerikai gyáros valaha is átszervezze a gyárát, racionalizálja termelését és leszállítsa árait, mig a köz rovására élősködhet? A mi zsebünk kárára! Ezek a módszerek már régen elvesztették hitelüket! Ezekkel a módszerekkel nem tudjuk a hazai acélipari munkások munkáját megvédeni, sem a munkaalkalmak számát növelni. Koós Zoltán TERJESSZE LAPUNKAT Prosperitás Reagan módra Reagan elnök kéri az amerikai nép támogatását, hogy újabb négy éven át folytathassa tervét, vagyis a prosperitás előmozdítását. íme néhány adat arra vonatkozóan, hogy miként fest Reagan elnök prosperitása: Az ország legnagyobb tözsdevállalata, Merrill Lynch 1.500 alkalmazott elbocsátását tervezi. A legnagyobb telefonvállalat, az A.T.&T. 11.000-el csökkenti alkalmazottai számát. Az ország második legnagyobb bankja, a Citicorp. 2.500 alkalmazottat bocsát el. A Beech Repülőgépgyár Wichita, Kansasban 500 munkását küldi el. Reagan prosperitásának a dolgozók tömeges elbocsátásán kívül van egy másik jellegzetessége is: a bérek befagyasztása és a bérek csökkentése. E tekintetben a Postahivatal áll az élen, mely 22 százalékkal alacsonyabb bérért veszi fel az uj alkalmazottakat és ezt követik az ország munkáltatói mindenhol, ahol a szakszervezetek képtelenek azt megakadályozni. IMPORT \ CHEMOLIMPEX . MAGYAR VEGYIARU KÜLKERESKEDELMI VALLALAT^^ . H—1805 Budapest. PF. 121^^^ Magyarország % ICHEMOLIMPEX ^^Szerves és szervetlen vegyianyagok Műanyag alapanyagok, félkész- és késztgrmékel^v^ Műtrágyák , Növényvédöszerek J A vegyipar különböző ágazatainak félkész- és késztermékei
