Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-06 / 33. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 6. 1984. A HÉT A Time magazine szerint a CIA 1980 óta évente 75 millió dollárt költ az afgan ellenforradalmárok támogatására. A Wall Street Journal julius 27-i riportja szerint Reagan ezt az összeget évi 50 millió dollárral szándékszik növelni. Babrak Karmai, az afgán köztársaság elnökének nyilatkozata rámutatott arra, hogy az ellenforradalmároknak 107 tábora működik Iránban, Pakisztánban es Kínában. *** A rejtélyes Vörös-tengeri aknák felszedésére mozgósított amerikai, angol, francia és olasz hadihajóknak és helikoptereknek más célja is (van, mint a fontos hajóút megtisztítása. Összpontosításuk a Vörös-tengeren része a NATO hadvezetöség azon törekvésének, hogy működésük hatáskörét Európán kívülre is kiterjesszék. *** Los Angeles után most New Yorkban tört ki a botrány a napközi otthonokban gondozott gyermekek nagybani molesztá- lásával kapcsolatban. A napközi otthonok létesítése a hatvanas, hetvenes évek társadalmi küzdelmeinek egyik kiemelkedő eredménye volt. A gyermekgondozók létesítése egyre fontosabbá vált az apátián, vagy anyátlan gyermekek számának növekedésével. New Yorkban a hat éven aluli gyermekek anyáinak több, mint egyharmada dolgozni kénytelen. A new yorki Human Resources Agency kimutatása szerint 123.000 gyermeknek volna szüksége napközi gondozásra, de a város csak 40.000 gyermeket képes elhelyezni. A város csak 16.000 dollárt képes az egyetemi végzettséget igénylő tanítóknak fizetni. Ezért igyekeznek minél több "helyettest" alkalmazni $3.90 órabérrel. Olcsó húsnak, hig a leve! *** A Connecticut-i állami hatóságok eljárást indítottak az A & S vegyigyár ellen és le akarják záratni. Kiderült, hogy a gyárban, amely főleg aszpirint termel, hallatlan piszok van. A gyár termékei a következő cégérek alatt kerülnek árusításra: Certified Aspirin, Prescott, Sweet Life és Topco. ttt A 206 millió tagot közel száz államban maga ban foglaló Szakszervezeti Világszövetség támogatja a sztrájkoló Costa Rica-i ültetvényi munkások harcát a magasabb bérért, jobb munkaviszonyokért. A banánültetvények, amelyeken a sztrájk folyik, az amerikai Standard Brands monopol cég tulajdonát képezik. AMERIKAI , MAGYAR SZ0 USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.- 6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003. A Pégard konfliktus árnyékában BRÜSSZEL, Bonn. A nyugat-európai sajtóban az elmúlt hetek során fogalommá vált a valloniai Pégard gyár neve. Miről volt szó? Az antwerpeni kikötőben behajózásra várt a szovjet rendelésre készült Preciram 4-TRT 2000 jelzésű fúró- és marógépegység, ám a kiviteli engedély egyre késett. A belga kormány által megbízott bizottságnak kellett kivizsgálnia, hogy a gépegység alkalmas-e stratégiai célokra. A jobboldali és konzervatív sajtó nem várta meg a kivizsgálás eredményét, eleve azt hangoztatta, hogy a Pégard gyár a túlnyomórészt szovjet rendelések nyomán a Szovjetunió kezében van, a gyártás menetét követő szovjet mérnökök tulajdonképpen ipari kemek es a szóbanforgó gépegység a szovjet rakétagyártás fontos része lenne. A bizottság megállapította^ hogy a gépegység- nem szolgál stratégiai célokat, egyébként is nem első ízben kerülne sor ilyen gyártmány eladasara. A kulisszák mögött azonban más érdekek érvényesültek. Vreven belga honvédelmi miniszter gyors látogatást tett amerikai kollégájánál és annak nyomán váratlanul kiderült, hogy a szovjet megrendelésre készült gépegységre, némi átalakítás után, a belga haderőknek van szükségük, meg is vásárolják. Minthogy azonban csak hatvan millió belga frankot tudnak kifizetni, a különbséget az amerikai honvédelmi minisztérium vállalja magára. Az 102 milliós vételárból tehát a belgák 60 milliót fizetnek, ugyanakkor az amerikaiak Ígéretet tettek arra, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő Pégard gyár fenntartása érdekében "intézkedéseket tesznek." Arról senki nem beszél, hogy a szerződésmegszegéssel járó hatalmas jóvátételi összeget ki fizeti ki a -Szovjetuniónak? A belga kormány tehát engedett az amerikai nyomásnak, semmibe véve önrendelkezési jogát és gazdasági érdekeit. A Pégard gyár 280 dolgozója minden valószínűség szerint rövidesen az utcára kerül. Ezzel egyidejűleg a nyugatnémet kormány bejelentette, hegy nem hajlandó továbbra is eltűrni a szocialista országokba irányuló exportjának washingtoni akadályozását. Martin Bangemann német kereskedelmi miniszter a Bonnban tartott sajtókonferencián utalt arra, hogy szükség esetén különleges törvényt hoz ki, amely megtiltja a nyugatnémet vállalatoknak, hogy egy idegen hatalom (értsd: USA!) által hozott kereskedelmi korlátozásokhoz alkalmazkodjanak. Bangemann figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy az NSZK nem tűri tovább az USA kísérleteit, hogy a kelet-európai országokba irányuló technológiai exportot gátolja. Ezzel reagált arra a washingtoni hírre, hogy az USA főképpen olyan árűk exportját akarja korlátozni, amelyekről feltételezi, hogy veszélyt jelent a saját nemzeti biztonsága szempontjából, nevezetesen a komputerek és kompüterprogramok, a félvezetők és a biotechnológiai készítmezítlábas katonaság George Langstaff, az amerikai cipögyáro- sok szervezetének elnöke levelet intézett a képviselőkhöz, melyben felhívja a törvényhozók figyelmét, hogy az ország biztonsága veszélyben van, mert háború esetén az amerikai cipőgyárak képtelenek lesznek bakanccsal ellátni a katonákat. Levelében hangsúlyozza, hogy jelenleg a külföldről behozott cipók a kereslet 60 menyek. Két évvel korábban, amikor Reagan elnök nyomást gyakorolt a nyugat-európai vállalatokra, hogy t tartsák tiszteletben az amerikai embargót és ne szállítsanak készítményeket a szibériai földgázvezeték építéséhez, az angol kormány nyomban elhatározta, hogy ez ellen egy különleges törvényt szavaztat meg. Ezáltal a brit exportvállalatok politikai és törvényes támasszal rendelkeztek ahhoz, hogy ellenállhassanak az amerikai nyomásnak. Az a tény, hogy most Bonn is a brit példát kívánja követni, arra mutat, hogy növekvő politikai akarat jelentkezik az amerikaiak zsarolásával szemben. A Pégard cég körül fellángolt ellentetek és különösen a messzemenő amerikai beavatkozás a belgiumi exportpolitikába, nem jelentenek kivételt. Washington számára a Pégard eset nemzetközi próbahelyzetet jelent. A valloniai vállalat csupán játéklabda egy olyan hatalmi játékban, aminek az ellenőrzése kicsúszott a belga kormány kezéből is. S hogy az ellentétek miként szaporodnak, arra az amerikai kereskedelmi világ is szolgáltat példát. A svéd multinacionális LM Ericsson és a brit Plessey nemrégiben amerikai nyomásra kénytelen volt visszalépni attól a szándékától, hogy telefonberendezéseket szállítson Bulgáriának és Magyarországnak. Washington ugyanis az elmúlt hónapban bővítette ki Párizsban a kelet-európai országokba nem kivitelezhető technológiai készítmények listáját. A nevezett svéd és brit vállalat most uj kapcsolószerkezeteket akart eladni telefonközpontokhoz, de amint az is rákerült a Cocom-listára, az Ericsson- nak nyújtott amerikai licenceket is visszavonták. így tehát annak ellenére, hogy a semleges Svédország formálisan nem esik a Cocom-korlátozások alá, mégis engednie kellett az amerikai embargó követelésének. De ezzel még nincs vége az esetnek. Most a nyugatnémet Standard # Elektrik Lorenz, az amerikai ITT leányvállalata kapja az exportmegrendelést, hogy telefonberendezéseket szállítson Magyarországnak és az amerikai cég számit arra, hogy sikerül megkerülnie a Cocom-embargót. Hogyan reagál a svéd Ericsson erre az eredeti amerikai verseny-bravúrra, még a jővö titka. Végülis Orwell évében már mindenki tudhatná, hogy "Minden állat egyenlő, de vannak állatok, amelyek egyenlőbbek a többinél", s ez vonatkozik az USA és szövetségesei viszonyára csakúgy, mint az u.n. biztonsági embargókra. Egyébként, hogy el ne felejtsük, a belgiumi Pégard-eset iskolapéldája a "szabad" Nyugat egyedül üdvözítő szabad kereskedelme mai gyakorlatának is. t. T. A. (Tasnády kúlmunkatársunk fenti mélyen szántó riportjának vétele óta a Wall Street Journal modortalan vezércikkben támadta meg a belga kormányt azért, mert a Pentagon anyagi támogatását kérte a Pégard gyár megvásárlásához. Szerk.) százalékát teszik ki és e piac térhódítása évről évre növekszik. Langstaff véleménye szerint az angolok elvesztették volna a Falkland-i háborút, nem azért, mert az argentinok rendelkezésére állt a Exocet rakéta? hanem azért, mert megfelelő cipő hiányában a katonák lába megfagyott volna. Az amerikai cipó- gyárosok követik az acélvállalatok, a szövőgyárak, az autómonopóliumok, a szerszámgépgyártók példáját: követelik a külföldről behozott cipők hathatós korlátozását.
