Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-07-05 / 27. szám

Thursday, July 5. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. AZ EtTETO OXIGÉN PUSZTÍTÁSA- BUDAPESTI RIPORT ­Magyarország, úgymond, közepesen szeny- nyezett levegőjű ország, területének kilenc százalékát borítja erősen szennyezett leve­gő. Ezen a kilencszázaleknyi földdarabon el hazánk lakosságának negyven százale­ka. ( „ti A veszély nem mai keletű, Európában - a századfordulón - elsők közt nálunk állítottak fel levegőszennyeződést vizsgá­ló állomásokat. 1968-ban kezdődött a szer­vezett küzdelem a tiszta levegőért, 1973- ban született meg az a minisztertanácsi rendelet, amelyik meghatározza a levegő- minőségi normákat (ez azt a mennyiséget jelöli, amelyik még nem károsítja az embe­ri szervezetet), és a levegőt szennyezőket birság fizetésére kötelezi. Tavaly az ezen a címen befizetett bírságok összege 200 millió forint volt. Nézzünk két példát. A Tiszai Erőmű óránként 8300 kg. port eregetett a levegő­be, s ezért évi 2-3 millió bírságot fizetett. A nemrég megépült szűrőberendezes hatá­sára a por mennyisége 220 kg-ra csökkent óránként, az üzembe helyezés költsége 300 millió forint volt (a megtérülési idő ezek szerint 100 év). A Dunai Vasmű kör­nyezetszennyezési bírsága évi 37.5 millió forintot tett ki, a szűrőberendezés szinten 300 millió forintba került. Itt azonban legalább elkészültek a be­rendezések, amelyek költségének felét az Ország Környezet- és Természetvédel­mi Hivatala (OKTH) állta. A befizetett bírságok ugyanis a Hivatal környezetvédel­mi alapjába kerülnek, s ebből járulnak hozza a természetet kímélő beruházásokhoz, ebben a tervidőszakban mintegy egymilli- árd forinttal.- Azt azért ne gondolja, hogy tolonga­nak a jelentkezők - jegyzi meg Donath Béla osztályvezető. - Támogatás ide, vagy oda, a vállalatoknak nem kifizetődő a kör­nyezetet- védő beruházás. A( gazdasági vezetőkben meg van a jószándek, csak éppen még mindig olcsóbb a bírságot fi­zetni... #** Évezredekig a tiszta levegő az emberi­ség kimerithetetlennek tűnő kincse volt. Pedig mar akkor - az erdők kipusztitása- val, felégetésével - garázda módon bán­tunk vele. Ma azonban nagyüzemi módon pusztítjuk az eltetÖ oxigént. A feladatok már nem is országnyi méretűek, nemzet­köziek, miként az elrettentő példák is azok: az Érc-hegység kiszáradt erdejei, Svédország holt tavai, a linzi óvodás gye­rekek, akinek harmada bronchitisben szen­ved. Az ok: a por, a korom, a savas esS, amelyik már a mi erdeinket is pusztítja... PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 • Sokezer magyar könyv, újság, hanglefnez hangszalag IKKA, COMTURIST, TUZEX befizet&hely . Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. Simon Péter: Hányig tudtak számolni őseink? A magyarság - mint ismeretes - főleg finnugor és türk eredetű népcsoportokból ötvöződött Össze; s úgy látszik, közülük többnek is volt saját irasa. Az utóbb emlí­tett Írások közül az elsőt valószínűleg Árpád népe hozta be a Kárpát-medencé­be. Viszont a nagyszentmiklósi kincs "ro­vásírása" és a székely "rovásírás" eredeti­leg talán avar kori irás volt, s az utóbbit a székelység, mint az avar-kori magyarok egyik csoportja mentette át későbbi száza­dokba. - Ha vitathatatlanul bebizonyosodik, hogy ez tényleg igy történt, es szamrová- sunk is "itt volt" az avar korban, a székely "rovásírás" és szamirásunk valóban jogosan lesz egy jelrendszer részének nevezhető. Addig azonban nem. őseink számolási ismereteiről azt állít­ják,' hogy az összes finnugor nép, köztük eleink, önmaguktól csak a hatos szám meg­alkotásáig es a hatos számrendszer használa­táig jutottak el, a hatosnál magasabb szá­mok közül a legfontosabbakat az indoeuró­pai népek elődeitől, főként valamelyik iram népcsoporttól vettek at, es a maga­sabb számrendszerek használatát is tőlük tanulták meg. Első hat számjegyünk finnugor eredetű, a hét szó ugor-kori iráni átvétel, a nyolc és a kilenc ugor-kori magyar képzésű szám­név, a tiz iráni eredetű, a száz szó "ősi Örökség a finnugor alapnyelvből, ebben viszont indoeurópai jövevény", ezer sza­vunk iráni, ezen belül valószínűleg alan eredetű. Szám szavunk mindezeknél jóval későbbi, és bolgár-török eredetű. A finn­ugor korban használt hatos számrendszert az ugoroknál (a vogulok, osztjákok és ma­gyarok őséinél) a hetes számrendszer vál­totta fel, a hét szó átvételével összefüggés­ben. A tizes számrendszert a magyarság az ugor egység felbomlása után (az un. Ősmagyar korban) vette át, feltehetően az irániaktól. "Ezt leginkább a tiz számnév látszik igazolni..!! Történész vagyok, nem nyelvész, ezért nem tudom ellenőrizni és nem kívánom kétségbe vonni nyelvtudósaink szóhasoni- tásainak helyességét. Elvileg azt sem tar­tom kizárhatónak, hogy elődeink számolá­si készségét idegen népekkel való érintke­zés is fejlesztette. Összességükben mégis képtelenségnek érzem a fenti állításokat. Ugyan miért? — Az első dolog, ami bennük szemet szúr, a száz szó jelenléte a finnugor alapnyelv­ben. Annak a finnugor ősnépnek a nyelvé­ben, amelyik állítólag még olyan viszonyok között élt, oly elmaradott volt, hogy egyéb­ként csak hatig tudta megnevezni a számo­kat, illetve a hatosnál nagyobbakat az egytől hatig terjedő számok nevének össze­vonásával képezte (azaz - mint Írják -, hatos számrendszert használt). Hogyan juthatott el egy ilyen nép a száz szó "át­vételéhez"? Mi szüksége lehetett egy hatos számrendszert használó népnek a százra mint fogalomra? S hogyhogy nem felejtet­ték el a finnugor népek több évezreden at (a tizes számrendszerre való áttérésük feltételezett idejéig) e számukra "felesle­ges" fogalmat, és e fogalom nevét? Ha pedig "meg tudták tanulni" az Ős indoeurópai­aktól a száz számnevet, sót gondosan meg is őrizték azt, miért nem tanulták meg a százasnál kisebbeket? A második szembeötlő tény az, hogy nyelvünk (az ezres és annál magasabb nagy­ságú s nyilvánvalóan nagyon kései alkalma­zású számok nevét kivéve) nem az iráni eredetűnek megfejtett tiz szóval képzi a tizes szám többeseit, illetve mindazo­kat az összetett számneveket, amelyeket a tizes fogalmának a felhasználásával alko­tott meg, hanem valami mással. (Például nem azt mondjuk, hogy "két tiz", "három tiz", "négy tiz", "öt tiz", "hat tiz" stb., hanem azt, hogy húsz, harminc, negyven, ötven, hatvan stb.) Pedig ha az ó’smapjyar korban a tizes számrendszerre valóban iráni hatásra, irániakkal való csereberélés közben tértünk volna át, s az áttérést a tiz szó átvétele tette volna lehetővé, e szónak a tizes többesei legalább egy részé­ben elŐ kellene fordulnia! A tiz szó feltűnő hiánya összetett szám­neveinkben szerintem kizárja ama feltéte­lezés jogosságát, hogy őseink a tizes szám- rendszert valamelyik iráni néptől tanulták meg. Már csak azért sem volt erre szüksé­gük, mert - éppen nyelvtudományunk tanú­bizonysága szerint! - volt saját, ősi szavuk is a tízre, a -van, -ven. Nyelvünk ma is képzi a tizes többeseinek a zömét, lásd: negyven, Ötven, hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven számneveinket. Mikortól volt meg eleink nyelvében ez a tiz jelentésű -van, -ven, jobban mondva ennek - a törvényszerű hangváltozások figyelembevételével - kikövetkeztethető és talán még nem számnevet jelentő -, Ősalakja? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (I—III. k. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 1970, 1976) ezzel a hatvan címszónál foglakozik, s amit itt ir, abból az következik, hogy már a finnugor Ősnyelvben meg volt, s a permi, illetve az ugor nyelvekben már biztosan számnevet jelentett. A tíznek mint mennyiségnek eme megnevezése a tiz jelentésű -van, -ven, ma is él nyelvünkben. DAKA. Banglades. Akar és Kauser bangladesi polgárok hithű muzulmánok. Szabad idejük­ben tolvajlással foglalkoznak. Mint ilyenek, le szokták venni saruikat, amikor a mecset­be, vagy más fontos középületbe mennek. A minap egy helyi biró hét évi börtön- büntetésre ítélte őket lopásért. A büntetés nem tetszett se Akarnak, se Kausernek. Ezért bosszúságuk kifejezéseként saruikat a biró fejéhez vágták. De megbánták tettü­ket. A biró megtoldotta büntetésüket újabb hét-hét esztendővel. Most azután bánkód­hatnak, hogy miért nem vették le saruikat, mielőtt átlépték a bíróság küszöbét. Még szerencséjük, hogy nem csizmában mentek a biró elé. újítsa meg előfizetését WASHINGTON, D.C. Shultz külügyminisz­ter két hetes ázsiai körútra megy julius 5-én. Meg fogja látogatni Malay-földet, Szingapúrt, Indonéziát, Ausztráliát és Uj Zélandot. NEW YORKI MAGYAR HENTES TIBOR'S MEAT SPECIALTIES (Formerly Mertl Pork Store) * 1508 SECOND AVE. NEW YORK, NX 10021 á 78. és 79. utcák’között. Telefon: RH 4-8292 „ Friss hús, hurka és felvágottak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents