Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-07-05 / 27. szám
Thursday, July 5. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. “ Tüzet okádó vulkán peremén” BROADWAY New York egyik legérdekesebb föutja a Broadway, amely az Atlanti-oceántol a Harlem folyoig terjed, átszelve Manhattan szigetét. Deli részén a Városházáig főleg tőzsdevállalatok találhatók. Itt van a Stock Exchange (Tőzsde) épülete is, valamint a szövetségi kormány vámhivatala. Ettél északra vannak a rövidáru üzletek, melyek főleg nagyban árusítanak. A 14. utcától a 35. utcáig találjuk a sportkellékeket, olcsó játékokat, piperecikkeket, zseblámpákat, kalkulátorokat, stb. árusító nagy- és kiskereskedéseket. A 34. utcánál vannak a Macy és Gimbels nagyáruházak, melyek világszerte ismertek arról, hogy ott mindent lehet kapni, amire valakinek szüksége lehet. A 42. utcánál es attól eszakrá találhatók a mozik és a leghíresebb színházak. Hatalmas villanytáblákon hirdetik, hogy mit játszanak ezekben a színházakban. A mozi, vagy szinielőadás előtt bemehetünk egy-egy étkezdébe, kávéházba, válogathatunk a McDonald, vagy a Burger King "hamburgerje" között, melyet 90 centért kaphatunk, vagy elmehetünk a hires Lüchow étterembe, ahol legalább 15-20 dollárt kell fizetni egy egyszerű étkezésért. Ettől északra főleg éttermek és csemegeüzletek vannak. A 160. utcáig minden utca- tombben zöldség- és gyiimölcsüzleteket találunk. Ennek a magyarázata az, hogy a Broadwaytól nyugatra a West End Ave.-n és a Riverside Driveon a városi törvény tiltja üzletek nyitását. E két utón tiz-husz emeletes házak vannak, melyekben százezrek laknak, akik kénytelenek a Broadway- ra menni, ha élelmiszert akarnak vásárol- ni. Hatalmas mennyiségű krumpli, karfiol, paprika, zöldbab, zöldborsó, karalábé, spenót, retek, paradicsom, spárga, stb. kapható ezekben a zöldséges boltokban. Gyümölcsökben sincs hiány. Találunk dinnyét, szamócát, ananászt, epret, banánt, almát, körtét, szülőt, grapefruitot, cseresznyét, mangot, stb. E hatalmas mennyiségű zöldség és gyümölcs természetesen nem fér el a boltokban, úgyhogy azokat a járdán felállított állványokra helyezik. Ez viszont azt jelenti, hogy az "üzletet" 24 órán át nyitva kell tartani. Az üzletek tulajdonosai főleg dél-koreaiak. Az a hir terjedt el, hogy az üzletek felállításához szükséges összeget Rev. Moon szolgáltatja uzsorakamatra. A 24 órás nyitva tartás természetesen megköveteli, hogy a család minden tagja: férj, feleség, gyermekek, unokatestvérek, stb. munkába álljanak. A new yorki alvilág lovagjai szemmel tartották e vállalatokat és úgy látták, ho^y a kora hajnali órákban, 2-3, va^y 4 óra körül, amikor alig vannak járókelők az utcán, könnyen lehet az üzleteket kirabolni. A napokban a rendőrség 3 alvilági személyt tartóztatott le, akiket az üzletek kirablásával vádolnak. Mindegyiknél revolvert találtak. Josh Wainright rendőrkapitány igy nyilatkozott: "Ez a banda nem kevesebb, mint 40 üzletet rabolt ki és 60.000 dollárt lopott el." Ezzel lezárom a Broadwayrbl irt hézagos beszámolómat, bár még sok mindent lehetne a város e foutjáról írni. Lusztig Imre Urbano Tavares Rodrigues - a mai portugál prózairok egyik legtehetségesebb képviselője. Már az 1974. áprilisi forradalom előtt több mint negyven müve jelent meg - regenyek, elbeszélések, úti jegyzetek, politikai, szociológiai és kulturális kérdésekkel foglalkozó Írások -, s ezek kózlil sok nemcsak Portugáliában, hanem más országokban is elnyerte az olvasók tetszését. Az alábbiakban közöljük Urbano Tavares Rodriguesnek a "Béke és Szocializmus" c. folyóirat kérdéseire adott választ. Az emberiség örök béketó'rekvése, a t földi elet megőrzésének gondja talán meg soha nem nyilvánult meg ilyen világosan és parancsolóan, mint napjainkban. Véleménye szerint mi az iró helye és szerepe korunk eme fő kérdésének megoldásában? Miben áll ma az Írónak, mint művésznek és mint állampolgárnak a társadalmi küldetése, felelőssége? Mindenekelőtt örülök, hogy éppen a XX. században születtem és élek. Ez az emberiség történetének a leglendületesebb és legmegragadóbb korszaka. Lenyűgöző technikai haladás szemtanúi vagyunk: olyan változások játszódnak le most húsz év alatt, amelyekhez azelőtt évszázadok kellettek! Úgy érzem, a mindennapi gondokba merült emberek olykor megfeledkeznek arról, hogy csodálatos korban élnek: megfigyelhetik, hogyan hódítja meg az emberiség a világűrt és a naprendszer bolygóit, hogyan válik lehetővé, hogy más galaxisokat is megismerjünk.... S micsoda haladást látunk az orvostudományban, a tudomány és a technika minden területén! Hiszen a haladás megváltoztatta a civilizáció arculatát. Feltétlenül latnunk és tudnunk kell azonban, hogy ez a haladás önmagában nem oldja meg a társadalmi problémákat, nem szabadítja meg az emberiséget a kizsákmányolástól, a betegségektől, az éhségtől és a szellemi szolgaságtól. A szolgaság ugyancsak változik, alkalmazkodik az uj feltételekhez, jobban álcázza magát. Erről nem szabad megfeledkeznünk, és harcolnunk kell azért, hogy valóra váljon az emberek álma a szabadságról. Ugyanakkor úgy érzem, olykor mindannyiunknak, még a legoptimistább embereknek is nehéz megőriznünk ama hitünket, hogy egyáltalán létre lehet hozni egy ilyen világot. Nincs ebben semmi meglepő. Bármennyire hiszek abban, hogy az emberek képesek véget vetni a rossznak, bevallom, vannak percek, mikor megriadok es mélységesen aggódom. Nézetem szerint ma a civilizációt, az emberiség erkölcsi és kulturális értékeit reális veszély fenyegeti, amely a nagyipar kapzsi szörnyeitől indul ki. Ezek ellenőrzésük alatt tartják a tömegtájékoztatási eszközöket, és önös érdekeiktől vezérelve mindent elkövetnek, hogy megrontsák az igazi kultúrát. Hogyan harcoljunk az emberiséget fenyegető veszély ellen? Meg kell sokszoroznunk erőfeszítéseinket, és mindent el kell követnünk azért, hogy még nagyobb tömegek kapcsolódjanak be a béke mozgalomba. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ebbe a mozgalomba ne csak a dolgozó tömegeket és az értelmiséget vonjuk be, hanem minél szélesebb polgári rétegeket is, hiszen ezek természetszerűleg szintén érdekeltek gyermekeik boldog jövőjében. Az embereknek mindenütt - Európában, Afrikában, Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában - tudatára kell ébredniük, hogy tűzet okádó vulkán kráterének peremén állunk. Mit tehet az iró vagy a kultúra és a művészét bármely más művelője? Minden kétely nélkül vallom: szerepük a mai világban rendkívül fontos, igen sokat tehetnek. A kérdés az, hogy mennyire aktivak. A magam részéről elismerek minden irodalmi irányzatot, noha jómagam azok közé tartozom, akik a világ és a társadalom szociális megújhodását elŐmozditó müveket igyekeznek létrehozni. De, ismétlem, fontosak az olyan regények, költemények, esszék is, amelyek csak a szerelemről, a természetről vagy a művészetről szólnak - az a fő, hogy tehetséges, társadalmilag hasznos művek legyenek. Ami pedig az iró szociális magatartását, mint állampolgárnak a társadalmi arculatát illeti, véleményem a következő: mindenki, aki távol tartja magát a- békeharctól, nem teljesiti küldetését, amelyet mint értelmiségi és a kultúra művelője betölteni hivatott. Legyen az iró metafizikus, realista vagy fantaszta, most az a kötelessége, hogy azok között legyen, akik a békét védelmezik, hogy felkeltse az emberekben azt a gondolatot, hogy meg kell védeni az életet a földön. Ez a legszentebb kötelessége és hivatása a szó minden becsületes művészének. SAN SALVADOR. A Rev. Jesse Jackson tárgyalt a costa ricai nagykövetség épületeben a salvadori Hazafias Front képviselőivel. Ezt követően sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy a Hazafias Front hajlandó tárgyalni Duarte elnökkel és békés úton rendezni a fennálló ellentéteket. • MINNEAPOLIS, Minn. A 6.000 ápolónő sztrájkja győzelemmel ért veget. Főkövetelésük a munka biztosítása volt. Kórházak egyesülése esetén állásukban kell tartani a huzamos szolgálati idővel rendelkezőket. "DEBRECENBE KENE MENNI........" (folytatás az 1. oldalról) kezdenek zsongani lelkiünkben: "Lenn az alföld tengersik vidékén, ott vagyok honn, ott az én világom". Más jelenetek életre keltik e sorokat: "Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása haitik S pattogása hangos ostoroknak." A pilótának a Tiszán kell átmenekülnie, Megint csak Petőfit halljuk: "Nyári napnak alkonyulatánál Megállók a kanyargó TiszánáL." Szóval, amit csak látunk, mind költészet, körülvéve egy modem, izgal- ; más filmmel. Minden főszereplő feled- j hetetlen alakítást nyújt, nem utolso- ■ 5 sorban a fiatal magyar parasztgyerme- j két játszó Kelly Reno. Bánsági Ildikó, mint az orvos leanya, bűbájos. A fő- i szereplők közül nem hagyhatjuk ki ! Arankát, a csikót, amely nem egy Ízben menti meg úgy az amerikai pilótát, mint kis barátját, Mikit. Azoknak, akik - miként e sorok írójaj Debrecenben születtek az a néhány jelenet, magában véve is, amelyen a debreceni nagytemplom és az ősi • kollégium látható, a film minden kincsnél többet ér. Deák Zoltán
