Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-07-26 / 30. szám

Thursday, July 26. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. CUOMO BESZEDE Elégia a varrógépről A mi nemzedékünk, de még az előző néhány nemzedék idejében is, az ameri­kai alkotógéniusz legáldásosabb talál­mányának számított - a telefon és a villanylámpa mellett - a Sinqer var­rógép. A világ minden részében ismert volt: a nők milliói áldották, feltaláló­ja, I. M. Singer nevét, a nők milliói­nak adott megélhetési lehetőséget, tette ruházkodásukat könnyebbé. Az a roppant metamorfózis: lényeg­beli átalakulás, amely az amerikai életformát a századfordulótól, de különösen a második világháború végé­től jellemzi és amely a Reagan adminisztrációban közeledik valamilyen aggasztó csúcspont felé, most elérte a békés alkotómunka e szerény, de jellegzetes szimbólumát, a varrógépet is. Olvashatjuk a lapokban, hogy a Singer cég már nem találja a varrógépek gyártását eléggé kifizetődőnek. A vállalat hatalmas, modem ipari beren­dezéseit a kifizetöbb, nagyobb hasznot igérÓ termékek gyártására fogja át­szervezni. "Mostantol kezdve - hangzik a N.Y. Times julius 12-i számának riportja az üzleti melléklet első oldalán - a Singer cég jövedelmének több, mint felét más, technológiai jellegű, űrhajó­zási és hadászati termékekből fogja szerezni, és pedig hadirepülőgépeket ellenőrző komputerekből és tenger­alattjáró felszerelésekből! A pénz, az Ady Endre által megéne­kelt "disznófejő. Nagyúr" mindenkor odairányult, ahol a lehető legnagyobb profitlehetőséget látta. Miután az USA-ban a hatalmi túlsúlyra jutott katonai-ipari komplexum GARANTÁL­JA a hadieszközöket gyártó cégeknek a maximális profitot, ezért a nagytő­ke mindjobban kezdi elkerülni azokat a termelési ágakat, amelyek életfon- tosságuak a nemzet érdekeben, mint például lakásépítkezések, iskolák, kórházak, tömegszállitó eszközök, vasutak, stb. építése. Ezekben nincs garantált profit. Ezen törekvésükben egyre kirívób­ban a feje tetejére állítják Ezsajás próféta intelmét: nem ekét vernek a szablyákból, hanem szablyákat az ekékből és a... varrógépekből is. Meghallgattam Mario Cuomo, new yorki kormányzónak a Demokrata Part 39. elnök- jelölő konvencióján elmondott kulcsbeszé­dét. Minden jel arra mutat, hogy beszédé­nek minden szavat és minden mondatát számtalanszor átgondolta. A beszéd fel­tárta a Reagan kormány intézkedéseit az amerikai nép ellen, mint például a mun­kások tömeges elbocsátása, a hadikiadások rendkívüli emelése, a közjóléti juttatások állandó csökkentése, a kölcsönkamat eme­lése, a szövetségi kormány deficitje'nek évi 200 billió dollárra növelése, a salvadori "halálosztagok" (Death Squads) támogatá­sa, a libanoni kudarc, a katonai felsőbbség- re törekvés, egyezményre jutás helyett a fegyverkezési hajsza végetvetésére, stb. stb. Itt most csupán a beszéd azon kitételé­re kívánok utalni, amely a szakszervezeti mozgalmat érinti. Ezt az alapvető kérdést Cuomo egy rövid mondatban intézte el: "Mi büszkén hiszünk a szakszervezeti mozgalomban." (Angolul szóról szóra: "We belive proudly in the Union movement.") Tudjuk, hogy az AFL-CIO országos veze­tősége indorszálta Mondale jelölését. A szakszervezetek százezreket költöttek Mondale kampányára, tízezrek vettek ak­tivan részt az előválasztásban és százez­rek állnak készen regisztráltatni a szava­zásra jogosultakat, milliókat mozgósítani, hogy a választás napján az urnákhoz men­jenek és szavazatukat a Demokrata Pártra adják. A 16 milliós szakszervezet ilyen méretű támogatása megérdemelte volna, hogy Cuomo kormányzó rámutasson a Reagan kormány jól tervezett és jól végrehajtott szakszervezetromboló munkájára. Helyénvaló lett volna legalább egy mon­datban elítélni Reagan e ténykedését és elkötelezni a Demokrata Pártot és meg­választása esetén az uj demokrata elnö­köt nemcsak a szakszervezetellenes mun­ka felszámolására, de arra is, hogy min­den akadályt eltávolít majd a szervezetlen munkások szakszervezetbe tömörítése érdekében. Ez szükséges lett volna és en­nek a hiánya nem fogja buzdítani a szak- szervezetek tagjait aktiv, lelkes kortes­munkára. Szükség lett volna erre főleg azért, mert a szakszervezetek elleni hajsza szinte napról napra újabb lendületet vesz. A szervezetlen üzemekben filmet mu­tatnak be a munkásoknak, amely hivatva van meggyőzni őket, hogy nincs szükségük szakszervezetre érdekeik védelmére. Egy ilyen filmet tekintettek meg a Baltimore, Md.-i College (Business School) hallgatói. A film - Working Without a Union - megtekintése előtt a 108 hallgató 20 százaléka úgy vélte, hogy a szakszervezet előnyös úgy a munkások, mint a munkáltatók részére. A film megtekintése után a 20 százalék 6 százalékra csökkent. A szakszervezetek elleni hajsza és annak kóvetkezmenyei károsak az ország nemzet- gazdaságára. Amikor az AFL-CIO legna­gyobb szervezetei engedményeket adtak és dollármilliárdokkal csökkentették a munkások jövedelmét, az azt jelentette, hogy kevesebb szükségleti cikket vásárol­tak és ez is károsan hatott a nemzetgazda­ságra. Ha pl. a Lilco vállalatnak sikerül az Öt százalékos bérlevágást rákényszerí­teni a munkásokra, az is hasonló hatással lenne azokra a városokra, ahol a Lilco munkások laknak. A nagyvállalatok 10, 20, 30, 40%-os profitemelkedésről jelentenek ugyanak­kor, amikor a munkásoknak 3%-os béreme­lést, vagy sok esetben bérrögzitést, vagy bércsökkenést javasolnak. Csak egy néhány példa: A General Electric Vállalat ez év máso­dik negyedében 579 millió dollár profitot könyvelt el. Ez 11 százalékkal több, mint a múlt év ugyanezen negyedében. A Safeway Stores ez év második negye- dében 47.5 millió dollár profitot vallott be, ami 20 százalékkal volt több, mint a tavalyi. A W.R. Grace Vállalat. 57.5 millió dol- lár profitot jelentett ez év második negye­dében, ami 42 százalékkal múlta felül a tavalyi profitot. A Conrail Vállalat. 179 millió dollár profitot jelez, ami 84 százalékkal több, mint az egy évvel előtti. A szervezetlen milliók szakszervezetbe tömörítése elengedhetetlen feltétele a nép jóléte előmozdításának, a demokratikus intézmények és a nemzetgazdaság meg­szilárdításának. E célt természetesen a szakszervezeti tagsag mozgósításával, a vezetők közre­működésével és a szövetségi kormánykö­zegek (National Labor Relations Board, stb.) kooperációjával lehet valóra váltani. L. I. és a Mr. véleménye szerint, ha a magyarok közül többen belépnének tagnak, a Kossuth Egylet vagyonát ét lehetne venni nemzeti célokra." Kutatást csináltam, hogy mi is ez a szervezet és a Kossuth vagyonát milyen nemzeti célokra akarják átvenni. Megtudtam, hogy az a szervezet a Kanadai Magyar Szövetség. A célja az, hogy a kanadai magyarságot uszítsa Magyarország ellen. Régen is volt egy ilyen szervezet, az ellen is harcoltunk. Kedves Kossuth tagok, ebbÖl világos, hogy mi volt a céljuk egyes Kossuth vezetők­nek és sikerült is nekik. Hát ezért nem volt a Kossuth vezetősége választva már 197 2 óta, hogy három személy átvehesse a Kossuth vagyonát. Tudtak erről a Grand Council többi tagjai? Én csak azokat a tagokat sajnálom, akik még máma is hisznek a Kossuth vezetőség egyes tagjainak. Mary Polyoka Hamilton, Ont. (A Kanada-i "Uj Szó"-ból) ÉSZREVÉTELEK A KOSSUTH EGYLETRŐL Tisztelt Szerkesztőség! Mi már regen láttuk es tudjuk, hogy azok a Kossuth vezetők egypáran nem azért jöttek közénk, hogy szivükön viselték és viselik a Kossuth ügyét. De bizony minden, ami az elmúlt 15 év alatt történt, minden azt bizonyítja, hogy nem építési szándékkal jöttek, hanem mára már csaknem mindent leépítettek^ jóformán nem maradt talpalat­nyi fold a lábunk alatt. Amit a sok, régi, önfeláldozó tag nehéz munkával, gyakran a családtól is megszüköl- ködött pénzen széppé és hasznossá épített, azt sikerült szétzúzni nekik. így ment el a torontói fiók nagyon szép és értékes Ady kempje is, amit ha szét nem szakítják a szervezetet, még meg lehetett volna menteni. Most idézek egy hozzám került jegyző­könyvből, ami 1980-ban volt véve, egy olyan szervezet gyűlésen, amely nekünk mindig ellenségünk volt. Es annak a gyűlésen azon csodálkozunk, hogy került oda és hogyan vitatták meg a mi szervezetünk, a Kossuth dolgait. A jegyzőkönyvből idézve, az egyik Mr. azt mondja: "Reméltünk abban is, hogy a kiöregedő Kossuth Betegsegélyzó Egylet vagyonát át tudjuk majd menteni a jövő generáció számára." Ezt egy másik Mr. válaszul mondja: "Tekintettel arra, hogy az öreg Kossuthisták Niagara Fallson a Némethet kizárták maguk közül, Németh József alakított egy ellen-Kossuth Egyletet Niagara Fallson, amely jelenleg 14-16 tagot számlál. Ide én is beléptem tagnak" jelentette ki a Mr., és aztán tovább folytatta: "Kutatásaim során eljutottam Torontóba, ahol meglátogattam Koronyi Jánost, a Pickering-i Kossuth Egylet elnökét. Kérésemre bemutatta szép helyüket. Koronyi

Next

/
Thumbnails
Contents