Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-08 / 42. szám

Thursday, Nov. 8. 1984.

AMERIKAI MAGYAR SZO

3.

Dr. Biikkhegyi László;

“QUO VADIS”AM ERIKA?

Arra az esetre, ha Ronald Reagan győzne , mint ahogy azt az agymosó intézmények naponta hangoztatják, szenteljünk pár percet annak, hova halad, milyen irányba vezeti Reagan a világ leghatalmasabb demokrata államát és hogy valóban minden amerikai elnöke lenne-e az elkövetkező második négy éves elnöksége alatt, hogy azután ne tehessünk szemrehányást önmagunknak.

Mindenekelőtt ismételten ki kell hangsúlyoznunk, hogy Reagan rádió.- sportbemondó volt az, aki a Social Security rendszer ellen szónokolt, mielőtt 1961-ben demokratából republikánussá változott s akinek első elnöksége alatt már eddig is jelentősen csökkentette kormányzata a jogos szociális juttatásokat. Mi történik majd jövőre, amikor már nem kell neki a 36 milliónyi nyugdíjas szavazata? Azt sem szabad elfelednünk, hogy Reagan elnök volt az, aki, mint elnök és elnökjelölt, a Szovjetuniót és szövetségeseit "ördögi hatalomnak" nevezte, majd - alig 4 héttel az elnökválasztás előttegyszerre "békegalambbá" alakult át, aki az erős katonai hatalmon alapuló, azonban lényegében a "békés egymás mellett élés" csábos elvét hangoztatja. Fel kell tennünk a kérdést: hát nem Marx, Lenin elvein alapszik a Kinai Népköztársaság? Vagy talán az 1 milliárdnyi (billió) Vörös Kina nem kommunista állam, vagy "a jó kommunisták" különleges osztályába van sorolva Reagan elnök felfogása szerint?

Gondolkozzunk el röviden azon, hogy milyen következményekkel járt és főként milyen következményekkel járhatott volna Reagan elnök u.n. háborús tréfája... a Szovjetunió távolkeleti hadműveleti egységei teljes háborús készültséget vettek fel azonnal és hivatalosan; az emberi faj nagy szerencséjére, a Szovjetunió csupán "hadiállapotban lévőnek minősítette magát" az Egyesült Államokkal mintegy 30 percen át. És mi történt volna akkor, ha véletlenül a szovjet radarkészülékek tévedésből ellenséges missiletámadást jeleztek volna, mint, ahogy az itt is előfordult legalább 37 esetben, vagy egy heves vérmérsékletű szovjet hadvezér megnyomta volna a végzetes gombot?

Tegyük igen lelkiismeretes megfontolás tárgyává Reagan elnök és Legfelsőbb Hadvezér külpolitikáját. Annak ellenére, hogy a választási versenyfutás utolsó szakaszában "békeangyal", tovább folyik a ma már nyilt-titkos háború Közép-Amerikában, nincs béke Libanonban, sót 265 fiatal amerikai élet piros vére folyt el már előre elhibázott, szükségtelen közbelépés következtében. Izrael és az arab államok között is fennáll az évtizedes feszültség, amelyet egy igazi vezetői, államférfim képességgel megáldott^ rátermett amerikai elnök politikai befolyása meg tudott volna oldani.

Békét, világbékét akar-e valóban Reagan elnök erőszakos külpolitikája? Ha igen, miért van szükség a további esztelen fegyverkezésre? Amerika nemcsak, hogy ma, de már a közelmúltban is oly hatalmas nukleáris stb. fegyverraktárral rendelkezett, hogy nemcsak a Szovjetuniót, hanem az egész emberiséget, sőt az életet a Földön sokszorosan képes lenne megsemmisíteni. Kinek van igaza egy esetleges "nukleáris telet" illetően, amely az esetben is bekövetkezne, ha a szembenálló felek egyike csu- pánl%~át vetné be nukleáris fegyverzetének? Reagan elnöknek, aki saját maga elismerte, hogy ő nem tudós, vagy a 19 Nobel-dijas

Az adók és a halál

Az úgynevezett Population Reference Bureau jelentést adott ki e cimmel: Az adók és a halál, a hosszabb élet kihatása a kózügyekre.

E cifra, nyakatekert cim azt az elmélkedést takargatja, hogy az átlagos amerikai várható élettartama 80 évre emelkedik, mire elérkezünk a 2000. évhez és a szövetségi kormány kiadásai a 65 éven felüliekre az államkiadasok 50 százalékát fogják felemészteni. Honnan vesszük be ezt az irgalmatlanul nagy összeget? Csődbe fogják az öregek vinni az országot.

Marvin Stone, a U.S. News and World Report szerkesztője e tényeket kommentálva megértő hangon nyilatkozott Lamm, coloradói kormányzó nemrégen tett és országos felháborodást kiváltott kijelentéséről, mely szerint az öregeknek (kik az öregek: 65, 70, 75 évesek, vagy a 90-en felüliek?) kötelességük lesz minél hamarabb elpucolni és helyet adni a fiataloknak. Lamm kormányzó - hangoztatta Mr. Stone megértő jószívűséggel - csupán a kérdés fontosságát akarta dramatizálni fenti kijelentésével. Nem kell mindjárt arra gondolnunk, hogy az öregeket le kell taszítani valamelyik meredek szikláról a Rocky Mountainsról, mint azt az ókori görögök

tették a nem teljesen épkézláb gyermekekkel. Va^y kiűzni őket a sivatagba éhenhal- ni, mikent azt egyes, indián törzsek tettek a régmúlt időkben. Oh nem, buzgőlkodott Stone ur, elég lesz, ha a nyugdíjkorhatárt felemeljük 67 évre a 2000.évben.

Szégyen, hogy a világ leggazdagabb országában az idős polgároknak kijáró juttatásoktól féltik az államkasszát. Nem gondol Stone ur arra, hogy ha az emberiség eléri a 2000. évet, addigra talán már nem lesz szükség arra, hogy, évente egynegyed vagy egyharmad TRILLIÓ dollárt kóltsünk fegyverkezésre és akkor a társadalmibiztosi- tás előteremtése már nem lesz olyan nagy probléma?

De arra is gondolhatunk, hogy ha az adóztatást igazságosabb alapokra helyezik, lehetetlen lesz majd, hogy egyesek évi millió dolláros jövedelemmel teljesen kikerülhessék (az adókibuvók segítségével) az adófizetést. Ez még jobban biztosítaná a társadalmibiztositás fizetőképességet. Természetesen ez esetben Stone ur és a hozzá hasonlók aligha halmozhatnának fel 100 és ezer MILLIÓ dolláros vagyono- kat.

(Mr. Stone vagyonát 250 millió dollárrá becsüli a Forbes pénzügyi folyóirat.)

REAGAN VÉTÓJA

Reagan elnök megvétózta a kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot, amely egy Civilian Conservation Corps-ot állított volna fel. Ez a vétó megvonta 85.000 fiatal munkanélkülitől a munkalehetőséget. Ezek a fiatalok megtisztították volna az ország parkjait, a nagyvárosok lerombolt negyedeit, az elhanyagolt rakpartokat. A környezetvédelmet egy lépéssel előbbre lehetett volna vinni.

Reagan elnök azzal magyarázta vétóját, hogy "jobb, ha a fiatal munkanélkülieket a magánvállalatok alkalmazzák." Igen ám, de 3.5 millió munkanélküli fiatal vár már

erre az alkalmazásra évek óta eredménytelenül.

Ezzel egyidöben alairt az elnök egy törvényjavaslatot, amely 3 százalékos nyugdíjemelést biztosit a nyugdíjasok részére. Azt hiszi tálán az elnök, hogy ezzel a nyugdíjasok elhiszik, hogy őH aggódik értők? Semmi sincs távolabb éttol, mert már érvényben van egy törvény, amely kötelezi a kormányt a nyugdíj felemele'sére mindenkor, amikor az infláció meghaladja az évi 3 százale'kot. Ez evben a hivatalos jelentes szerint is az infláció elerte a 3.5 százalékot.

Mi újság Déi-Kaiifor 7

E rovatban már Írtam egyszer - úgy két évvel ezelőtt - egy furcsaságról, az épitkezéspolitikánkról. Akkor arról volt szó, hogy a Wilshire Blvd-on, közel West- wood-hoz egy milliárdos befektetéssel luxuslakásokat építenek. Kilencszázat néhány toronyépületben koncentrálva. Az időtájt kimutattam, hogy egy-egy ilyen luxuslakás egy millió, igen egy millió dollárba kerül. Hozzátettem, hogy ugyanakkor a kisebb igények kielégítésére alkalmas olcsóbéri) lakásokra nem jut pénz. Sem

tudósnak, dr.v Carl Sagan országos, ma már szinte világhírű akadémikus lángelmének és száz és száz orvosnak, atomfizikusnak, amikor egybehangzóan, teljes meggyőződéssel hangoztatják, hogy egy nukleáris háborút megnyerni nem lehet, egy ilyen összecsapásban csak vesztesek lehetnénk. És, csodálatosképen, a Szovjetunió akadémikusai, akikkel az amerikai tudóscsoport megosztotta kutatási eredményét, ugyancsak megegyeznek abban, hogy nukleáris háború esetén NINCS HELY A FÖLDÖN, AHOVA MENEKÜLNI LEHETNE a nukleáris tél mindent megsemmisítő következményei elöl.

(E cikket még a nov. 6-i választás előtt kaptuk kézhez.)

a közéleteknek, sem a magánvállalkozóknak! Hangot adtam a saját és mások megbotránkozásának is efelett.

Most egy még visszataszitóbb hatasu jelentést láttunk a L.A.Timesben. A gazdagságáról hírhedt Beverly Hillstol csak egy kicsit északra, a hegyekben egy valamivel több, mint négyszáz akkeren álló erdős területet készítenek elő egészen különös célokra. Kevesebb, mint kettőszáz luxuslakás épül majd rajta. A vállalkozók bejelentése szerint a legkisebb telek több, mint egy akker nagyságú lesz. A legnagyobb négy és fél. Igen: négy és fél akker. A mi kétlakásos házunk kevesebb, mint egynegyed akker. Az eladási árak? Ne is kérdezzék! A legolcsóbb is felül egy millión. A legdrágább több, mint négy millió dollar.

Az ilyesmi eladásához egyenrangú eladási technikára is szükség van. Az újságcikk szerint a vállalkozó elkészítette a leendő magán-lakóparknak kisalaku makettjét, arról videotépet csináltatott és az érdeklődők lejátszhatják maguknak s megtanács- kozhatják családjukkal, melyiket is vegyék meg.

Mindez itt Dél-Kaliforniában, ahol Los Angelesben egymagában több, mint harmincezer ember lakik (?) az utcákon. Zoltán