Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-07-12 / 28. szám
Thursday, July 12. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. “BŰVÖS KOCKA” lesz USA-ban a HÉLIA krém? INTERJÚ NÁNÁSI JOLIVAL PESTEN - BIRMAN ERZSÉBET ÁLMA: UJ PÉNZÜGYI MECHANIZMUS A MAGYAR IPAR FEJLESZTÉSÉRE Érdemesnek találom megörökíteni az alanti eseményt, mert nem hinném, hogy hasonló helyzettel találkozhatunk bármely fejlett ipari ország nagy városában. Tudott tény az, hogy a napilapokat általában nappal szerkesztik, éjjel nyomtatják és kora reggel viszik rendeltetési helyűkre. Áll ez a New York Times-ra is, melynek palotája a 43. utcában van, közel a Times Square-hez. Az utóbbi hónapokban suhancok megtámadtak több New York Times alkalmazottat, amint munkába mentek. Nem volt ez kivételes esemény, hanem szinte rendszeresse vált. A munkások, az irodai alkalmazottak elleni támadások olyan méreteket öltöttek, hogy az újság dolgozói arra a következtetésre jutottak, hogy cselekedniük kell. Elhatározták, hogy sztrájkba lépnek, kérve a vállalatot, hogy lépjen összeköttetésbe a rendőrséggel biztonságuk vedelmere. A new York Times egy millió példányszámban jelenik meg. Egy napi kiesés óriási veszteséget jelenthet, igy nem meglepő, hogy az alkalmazottak e lépésére a vállalat vezetői azonnal intézkedtek és úgyszólván perceken belül elnyerték a rendőrség beleegyezését, hogy készek az alkalmazottakat elkísérni a földalatti állomástól a munkahelyre és munkájuk végeztével vissza a földalatti állomásra. A sztrájk tehát eredményes volt.. De felmerül a kérdés: vajon ez az egyezmény megoldja-e az alapvető problémát? A válasz nyilvánvaló. Ha a suhancok képtelenek a NY Times alkalmazottait megtámadni, mert mindegyiket rendőr védelmezi, átteszik majd támadásuk színhelyét olyan vállalatok alkalmazottai ellen, akik nem "élvezik" a rendőrség védelmét. Ha ez a helyzet továbbra is fenn fog állni, akkor egyre több vállalat lesz kénytelen védelmet kérni éjszakai dolgozói részére. Hozzávetőleg minimum százezer munkás dolgozik éjjel szállodákban, éttermekben, színházakban, irodák takarításán, közlekedésben/ stb. Ha mindegyiknek rendőrre lesz szükségé testi biztonságának megvédésére, a város 20.000 rendőre helyett 120 ezerre lesz szükség, ami nyilvánvalóan elképzelhetetlen. Valóban elképzelhetetlen helyzetben elünk New Yorkban, amit azonban csak azok éreznek, akik személyesen tapasztaltak suhancok támadását. A sok fölösleges MX rakétára pazarolt pénzt inkább a munkanélküli fiatalok munkába helyezésére kellene fordítani, ami lényegesen megváltoztatná a varos közbiztonságának helyzetét * • KUWAIT. (Perzsa-öböl menti ország) honvédelmi minisztere Moszkvába utazik, ahol tárgyalásokat folytat kormánykörökkel. • WASHINGTON, D.C. Pénzügyi szakértők szerint a Nemzeti Bank (Federal Reserve Board) a jelenlegi 9 százalékos kölcsönkamatot 9 es fél százalékra emeli a közeljövőben. . u. . Birman Erzsébet hosszú ideig osztályvezető volt a Magyar Nemzeti Bank hitelosztályán. De Birman Erzsi több volt, mint fontos funkcionárius a magyar pénzvilág központjában. Birman Erzsinek fantáziája volt, olyan fantáziája, amely minden korban, minden társadalomban nagy teljesítmények létrehozásához vezetett. Tudta, hogy magyar emberekben hatalmas alkotóképességek lappanganak, amelyek előtt érdemes megnyitni az utat. A magyar nép leleményes, szeret néha légvárakat építeni, de sokan tudják miként lehet a légvárak alá maradandó talapzatot tenni. Javasolta tehát feljebbvalóinak, hogy létesítsenek egy pénzügyi alapot, amely alaptőkét, pénzügyi támogatást adna olyan egyéneknek, csoportoknak, amelyeknek gyakorlatilag használható terveik, találmányaik vannak. így jött létre a bank "Innovációs Pénzügyi Alap'j-ja, amelynek irányításával Birman Erzsébetet bízták meg. Még amerikai méretekben sem csekély 13 millió 600.000 dollárt adtak neki, hogy fektesse ezt be a legígéretesebb találmányokba. Hamarosan százával kezdtek érkezni ajánlatok az alaphoz, amelyekből nem egy már rendkívül hasznos ipari kezdeményezéshez vezetett. Ezek egyikét a Biogal Gyógyszergyár állítja elő. A legsikeresebb termékük a napraforgómagból készült női arckrém, a "Hélia-D". Mar kapcsolatban is vannak amerikai vállalkozókkal a terjesztésre. Ennek részleteiről szól az alanti tudósítás, amely a Magyar Nemzet c. lap egyi|$ nemrégen megjelent számában jelent meg. Magyar kozmetikum exportra Aláírta a szerződést a BIOGAL Gyógyszergyár, a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat és a kaliforniai Helia Products Inc. A tegnapi budapesti eseményt követően az amerikai céget alapitó, az Egyesült Államokban éló üzletasszony, Jolié Nanasi, illetve a BIOGAL és a KONSUMEX vezetői találkoztak az újságírókkal; itt kérdeztük a szerződő felektől, hogy a napraforgóból készült, Magyarországon olyannyira népszerű Helia-D krém vajon a búvÓs kocka sikerutódává válhat Amerikában? Más kozmetikumi készítményekkel sem lehet összehasonlítani a Héliát, nemhogy a kockával - válaszolja Kéri Tibor, a BIOGAL igazgatója.- Mindenesetre bízunk a nagy forgalomban és szeretnénk, ha megnyerné az amerikaiak tetszését a Hélia-D. Én is hiszek ebben - folytatja Jolié Nanasi. - JÓ előjelnek tartom, hogy egy gyógyszergyár készíti a terméket, s én magam láttam a krém hasznát barátaimon: tudom, érdemes vállalni a piaci "kihívást". Ezért hoztuk létre Beverly Hillsben a forgalmazást végző céget, ezért indítjuk mielőbb a reklámkampányt. Az a legfontosabb most, hogy jó használati utasítást tudjunk adni a vevőknek.- Milyen iparjogvédelmi intézkedéseket tettek a termék megóvásáért?- A krémre és a márkanévre is oltalmat kaptunk Amerikában - mondja a BIOGAL igazgatója. - Egyébként már most jó a hire a Hélia márkanévnek az USA-ban.- Drága cikk lesz Amerikában a Hélia, számításaink szerint 36 dollárba kerül majd egy tégely - folytatja Jolié Nanasi. - Először postaküldő szolgálattal juttatjuk el megrendelőinknek, de abban bízunk, hogy hamarosan a közvetlen üzleti forgalomban is kapható lesz a termék.- Birja-e majd a gyár, ha a Helia "bűvös krém" lesz az USA-ban?- Reméljük, igen - válaszol Kéri Tibor igazgató. - Ez a mi kockázatunk: úgy felkészülni, hogy az esetleges óriási igényeket is kielégítsük. ELKERÜLHETETLEN A HÁBORÚ? (folytatás az 1. oldalról) értekezleten nem tudta kellőképpen megmagyarázni ezt a csökkenést, de tiltakozott a feltevésx ellen, hogy az "ellenfél" hadallománya 1982-ben az eurórakéták telepítése érdekében lett volna eltúlozva, majd hozzátette: "Általában igyekszünk becsületesek lenni." , A nyugat-európai sajtó nagy figyelmet fordított Bemard Trainor, az amerikai vezérkar főnökhelyettesének azon kijelentésére, miszerint egy korlátolt háború az USA és a SZU között csaknem elkerülhetetlen. A newporti katonai akadémián tartott beszédében Trainor azt állította, hogy a szovjet haderő fejlődésével számolva valószínű, hogy a jelenlegi nemzedék életében összeütközésre kerül sor a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, ezért Amerikának jobban föl kell készülnie arra, hogy a konfliktusból győztesként kerüljön ki. Trainor generalis kijelentése a jelek szerint az USA-ban is nagy port vert fel, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a sietség, ahogy Reagan elnök rácáfolt: "Az én elgondolásom az, hogy nem szükséges háborúnak bekövetkezni" - mondotta, majd hangsúlyozta, hogy igen veszélyes dolog a háború elkerülhetetlenségének elképzeléséhez ragaszkodni, mert pontosan az ilyen gondolkodás vezethet oda, hogy valóban háborúra kerüljön sor. Nyilvánvaló, hogy Reagan elnök a választási kampányra való tekintettel jelenleg szívesebben halványítaná a kardcsörtető szerepet. Világos, hogy Washington pillanatnyilag szükségét érzi a kapcsolatoknak, erre utal Edward Rowny londoni kijelentése is, hogy az amerikai fél minden pillanatban "kész a tárgyalások újrakezdésére - itt a genfi tárgyalásokra utalva. Rowny ugyanakkor kiáll a nézet mellett, hogy a Nyugat nem tehet "egyoldalú engedményeket" a tárgyalások újrakezdése érdekében sem és meggyőződése, hogy a szovjet fegyverállomány elegendő nagyságú a "first strike", azaz egy mindent elpusztító első csapás megtételére, miközben az Egyesült Államok nem törekszik erre a képességre. Eme állítását több amerikai szakértő kétségbe vonja, akik az MX-rakétákban és az úrvédelem (Star Wars) egyidejű fejlesztésében igenis a "first strike" kapacitásának szándékát ismerik fel. Minden esetre néhány nap leforgása alatt ország-világ tanúja lehetett annak, hogy_ egy magasrangu amerikai katonatiszt a háború, legalábbis egy korlátolt háború csaknem elkerülhetetlenségének gondolatát vetette fel nyilvánosan az USA és a Szovjetunió között, amire azután a Fehér Ház, illetve maga az amerikai elnök sietett helyesbíteni, mintegy válaszvonalat húzva a katonai és a politikai szemlélet között. S noha kevesen hisznek abban a lehetőségben, hogy Reagan elnök szóróstul bőröstül átvedlik héjából galambbá, aligha kérdéses, hogy az USA és a világ valódi érdekét jobban szolgálhatják a politikai megfontolások, mint a militarista vágyálmok.
