Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-10-04 / 37. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 4. 1984. KÖpeczi Béla-, A magyar történelem jelentősége Most már közel 1100 éve, hogy a magyarok véglegesen megtelepedtek az egykori Pannóniában és itt államot alapítottak. A magyarság megmaradása Európának ezen a részén, a népek országűtján, ahol a népvándorlás hullamai végigvonultak és ahol később is háborúk sora zajlott le - valóságos csoda. Csoda, hogy annyi nép eltűnése után a magyarság megőrizte etnikai azonosságát, nyelvét és kultúráját. Ha arra gondolunk, hogy milyen nagy népek olvadtak be más etnikumokba, akkor joggal lehet csodálkozni azon, hogy ez az Európának e részén nyelvében és kultúrájában társtalan kis nép, a finnugor magyarság fenn tudott maradni. Régészek, történészek, nyelvészek kutatják e csoda okait és körülményeit. Teszik ezt annál is inkább, mert hiszen történelmi példák bizonyítják, hogy általában az adott területen régebben letelepült lakosság asszimilálta az újonnan jöttékét. Némely nacionalista történészek a múltban a magyarság szemére ázsiai eredetét vetették, mások ebből a származásból vezették le az ábrándos rokonkapcsolatokat. Azt gondolom, hogy ma a különböző kontinensek népeinek nagy testvériségében büszkén vállalhatjuk akár az ázsiai eredetet is, de ami ennél sokkal fontosabb, tudomásul kell vennünk, hogy ez a nép, amely végigjárta a kelet-európai földeket és megismerkedett különböző kultúrákkal, képes volt arra, hogy Európában nemcsak fenntartsa etnikai sajátosságait, hanem önálló államot is alapítson, amely évszázadokon keresztül fennállt. A névtelen jegyző írja a XII. században a honfoglaló vezérek pusztaszeri gyűléséről, hegy a "vezér és nemesei elrendezték az országoknak minden szokástörvényét, meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek és a főembereknek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért." Arról van tehát szó, hegy több mint ezer esztendővel ezelőtt a magyar törzsszövetségből újszerű államalakulat kezdett kialakulni, amely meghatározta a maga alaptörvényeit és igazságszolgáltatását. Ez az uj államalakulat átvette a fejlettebb nyugat- es közép-európai társadalom szerkezetét és intézményrendszerét, s ideológiai támaszaként a kereszténységet. A Pusztaszeren elindult folyamatot István király fejezte be, aki példát mutatott arra minden magyar nemzedéknek, hogy fennmaradni csak akkor lehet, ha a korszerűt, az előremutatót, a haladót fogadjuk el és szembeszállunk minden visszahúzó erővel, mégha azt a hagyomány meg is szentelte. Az országalapitó szellemének folytatói a legnagyobb válságokból is kivezették a népet, amely maga is képes volt mindig újra és újra megújhodni. Ez a magyar történelem igazi üzenete. EGYESÜLETEK VEZETŐINEK TALÁLKOZÓJA Hagyománnyá vált immár az a szokás, hogy a Magyarok Világszövetsége minden év augusztus végén, szeptember elején megrendezi a nyugaton működő magyar kulturális egyesületek vezetőinek tanácskozását. Az idei találkozó augusztus 27-én kezdődött Budapesten. "Nem azt kutatjuk, a nyugaton élők közül, ki miért ment el; számunkra az a legfontosabb, hogy uj hazájukban is ápolják anyanyelvűket, őrizzék magyar kultúrájukat és normális viszonyt teremtsenek a szülőfölddel - mondotta a találkozó megnyitóján Dr. Gosztonyi János. a Világszövetség főtitkára. - Tudjuk, hogy ez nem könnyű, egyrészt mert óhatatlanul erősödik az asszimiláció, ami részint természetes, hiszen a kivándorolt magyaroknak feltétlenül be kell illeszkedniük uj hazájukba, másrészt a nemzetközi feszültségek éleződése sem kedvez a kapcsolatok erősödésének. Ennek ellenére én azt mondom, az anyanyelvi mozgalmat s altalaban a diaszpóra és az óhaza nehezen kiküzdött jó kapcsolatát nem ronthatják meg a napi politikai viták, mindenképpen folytatni kell az egyetemes magyarság érdekeit szolgáló munkálkodásunkat. Hogy ez nem sikertelen, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Magyarok Világszövetsége csaknem kétszáz, más-más országban és földrészen működő s eltérő célokért összefogott magyar egyesülettel tart fenn jó kapcsolatokat. S az sem mellékes, hogy évente 180 ezer nyugaton élő honfitársunk látogat haza és félmillió magyar állampolgár megy látogatóként vagy turistaként Nyugat-Európaba és a tengerentúlra, többségük kint is találkozik magyarokkal, ami szintén a jó viszony elmélyítését szolgálja." Az idén tizenegy országból huszonkilenc egyesület vezetői töltöttek közel egy hetet Budapesten. Meghallgatták Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tájékoztatóját a magyar kulturális élet időszerű kérdéseiről, ellátogattak egy budapesti szabadidő központba, meghallgattak egy népiegyüttes, a "Summások" műsorát; vendégei voltak a budapesti Rozmaring Termelőszövetkezetnek, ahol átfogó képet kaptak egy magyar mezőgazdasági nagyüzem hétköznapjairól. A magyar egyesületek különböző földrészeken, országokban, városokban működnek, más-más éghajlat alatt, változó feltételek mellett, eltérő lehetőségekkel. Vannak köztük régi, nagymultu, közel százéves szervezetek, mint a William Penn vagy az Egyesült Magyar Polgári Társaság, a Párizsi Kölcsönösen SegitÖ Magyar Egyesület, vagy a Bécsi Magyar Munkás Egyesület és egészen újak is. Mas az összetételűk, mások az alapszabályok szövegei. Vannak gyakorlott, évtizedek rutinjával dolgozó vezetők és egészen kezdők. De valamennyien azonosak abban, hogy a magyarságtudat, az anyanyelv megőrzésén munkálkodnak. Egyformán meggyőződésük, hogy ezt a tevékenységet csakis a mai Magyarországgal való állandó és folyamatos kapcsolat teszi lehetővé és mindennapi munkájukban partnerük a Magyarok Világszövetsége, amelynek politikai feltételek nélküli segítségére mindenkor számíthatnak. Nagy érdeklődést keltett az Ausztriában és Angliában jól működő, az egyesületek programjait koordináló és ezzel nagy erőket megtakarító intézőbizottságok tevékenysége, amelyek ugyanakkor mindenkor tiszteletben tartják és elősegítik az egyesületek teljes önállóságát.. Dr. Neumark Zoltán, a New York-i Első Magyar Önképző Egyesület elnöke felszólalásából: "Társaságunk öt év múlva ünnepli fennállásának századik évfordulóját; szeretnénk emlékezetessé tenni a jubileumot. A kor szociális, segélyező egyletként alakult, s lényegében - a kulturális tevékenységet tekintve mindenképpen - az ma is: támogatjuk, ösztönözzük tagjainkat a magyar művelődés értékeinek ápolására.- Olvasnak-e az amerikás magyarok? Az irodalom becsületére mi sem jellemzőbb, hogy annak idején tiszteletbeli elnökségi tabunk volt Jókai Mór... Én tizennégy esztendősen kerültem az Újvilágba, ügyvédként dolgozom, tehát azt, hogy ma is magyarul beszélek, egyrészt a társasági összejöveteleknek köszönhetem, másrészt a könyveknek. Ez az, ami köldökzsinórként az óhazához fűz. Petőfi, Arany és Ady - mindennapi kenyerem. És nemcsak nekem.- S a fiatalabbak?- A második, harmadik generáció már kevésbé érdeklődik, az újonnan kivándoroltak is közönyösebbek. Hiába, nagy a hajsza, őket teljesen igénybe veszi a talpon maradás gigászi küzdelme. Erre mondotta Gosztonyi János, hogy a magyarságtudat továbbvitele után most már a származástudat átörökítése a legfontosabb feladat. Sikerülni fog? Ez részint a Világszövetségen, részint a külföldi magyar egyesületek fáradozásán - a közös munkálkodáson - múlik.'' Dokumentumfilm Szent-Györgyi Albertról Szent-Györgyi Albertról, a magyar származású amerikai tudósról készített dokumentumfilmet Dénes Gábor a Mafilm Népszerű-Tudományos Filmstúdiójában. A Péterffy András operator közreműködésével forgatott produkció a Nobel-dijas orvos-biokémikust mutatja be. A profesz- szor előbb tudományos múltjáról beszél, majd tudományszervezői munkájáról szól, a film utolsó harmadában pedig önmagáról, az életéről mesél. Az archivumanyag- ra támaszkodó dokumentumfilmben több kutató és tudós is megszólal. MOST KAPHATÓ ORSZÁG H LÁSZLÓ legújabb kiadasu ANGOL-MAGYAR ÉS Magyar-Angol kéziszótára Kötetenként csak $ 15.- és két dollár postaköltség Küldje be rendelését az alábbi szelvényen: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Küldjék meg részemre............................ Mellékelek érte $............. Név:.......................................................... Cim:....................................................... r--------------------------------------•---------------------------------------] I Newyorlci magyar hentes j 'jIBOR’S MEAT SPECIALTIES' J (FORMERLY MERTL PORK STORE) I 1508 Second Ave., j NEW YORK, N.Y. 10021 I a 78. és 79. utcák között Tel: RH-4-8292 ! | FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK-----------------------------------------------------------------1
