Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-27 / 36. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 27. 1984. AHÉT DETROIT, Mich. - Ideiglenes egyezmény jött létre a General Motors Vállalat és az autómunkások szakszervezete között. Az uj, három éves kollektiv szerződés 2 és fél százalékos béremelést ad a munkásoknak. Ezt a béremelést csak az első évben csatolják az alapbérhez. A második és harmadik évben azonban egy összegben kapják e két és fél százalékos "béremelést", anélkül, hogy azt az alapbérhez csatolnák. A GM egy billió dollár alapot állít fel, arra a célra, hogy a termelés modernizálása következtében elbocsátott munkásokat uj munkakor elvégzésére tanítsák. Az uj szerződés e szakaszát említik a szakszervezeti vezetők, mint a munka- lehetőség biztosítását. A szakszervezeti vezetők úgy nyilatkoztak, hogy a tagság jóváhagyja majd a javasolt egyezményt. Vannak,akik kétlik e jóslást. A kanadai GM munkások képviselője* Robert White már kijelentette, hogy az egyezmény elfogadhatatlan részükre. A Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság külügyminiszterei, Andrei Gromyko és Wu Xueqian, két napon át tárgyalt a két ország közti kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről. A hat órás eszmecserét követően Xu Liugen, a kinai delegáció szószólója nyilatkozatot adott ki, melyben többek között ezeket mondta: "A két miniszter eszmecserét folytatott a fontos nemzetközi problémákról, valamint a szovjet-kinai viszonyról. A tárgyalások segíteni fogják a kölcsönös megértést. ' Mindkét miniszter ; hangoztatta azon óhaját, hogy barátságois viszony fejlődjön ki a két ország között." Ez volt az első alkalom 1960 óta, hogy a két ország külügyminiszterei találkoztak. _ ___________ JERUZSÁLEM. - Az -uj izraeli kocmány első lépésként uj adót hárít' a lakosok vállára, csökkenti a 'vállalatoknak nyújtott - szubvenciót, emeli a közszükségleti cikkek árát,- csökkenti a lakosok életszínvonalát. Ezzel akarjak megoldani az egyre mélyülő gazdasági válságot. PÁRIZS. - Giscard d'Estaing, volt francia elnök győzött a parlamenti választásokba^ szocialista ellenfelével szemben. A szavazatok 63 százalékát nyerte el. Intés ez Mitterand elnöknek, hogy a francia szavazok rossz szemmel nézik a kormány szükség- intézkedéseit. AMERIKAI - , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year S 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003. A VILÁGSAJTÓBÓL PANORAMA (Brüsszel). A jelentős flamand hatilap,a PANORAMA remrégiben végrehajtott köz vélemény kutatásának eredménye szerint a rakétatele- pitéseket ellenzők száma egy év alatt alig csökkent (79-röl 76%-ra),_ de több mint 80% úgy véli, hogy az eurórakéták telepítésére mindenképpen sor kerül. Némileg változott a vélemény az egy évvel korábbi és a mostani közvélemény- kutatás azon kérdésére, hogy mely részről várható a legnagyobb háborús veszély. Nyilvánvalónak tűnik, hogy itt szerepet játszott a koreai repülőgép lelóvése, a genfi tárgyalások megszakítása és az olimpiai játékok bojkottja, illetve az a köré sűrűsödött anti-szovjet propaganda: a tavalyi 64 százalékkal szemben 67 százalék a Szovjetunióra hárítja a világbéke fenyegetését, ugyanakkor a tavalyi 32 százalékkal szemben 22 százalék most is az Egyesült Államokban és szövetségeseiben látja ezt a veszélyt. T. A. £t Mmh PAKISZTÁN DILEMMÁJA A francia Le Monde arról számolt be, hqgy a pakisztáni hatóságok lázadó afgán csoportok kiutasítására kényszerültek. Az utóbbi időben két súlyos merényletet hajtottak végre a Pakisztánban táborozó afgán lázadók. Pesavár tartomány fővárosában ( hat. halottja és 22 sebesültje volt ’ a menekültek’ fegyveres akció-» jának. . Később, a pakisztániafgán határtól 16 kilométerre zajlott le incidens: ez is bar halottal és .29 sebesülttel végződött. A mindez ideig a pakisztáni kormány bizalmát élvező lázadók tiltakoztak a döntés ellen. Rusztám Kah, az afgán fegyveresek egyik megbízottja tagadta, hogy szervezetüknek köze lenne a súlyos következményekkel végződött merényletekhez. A pakisztáni kormány és az afgán menekültek közötti viszony rosszabbodásának egyik oka, hogy az utóbti hönapoktan mélyült a viszály a menekültek szervezetei között. Az egymással rivalizáló csoportok különféle módszerekkel kívánnak harcot folytatni Afganisztán szocialista rendszere ellen. Ez a vetélkedés pedig, amint az utóbbi két merénylet is mutatta, öngyilkos fegyvernek bizonyulhat az afgán emigráció körében. A pakisztáni kormány hamarosan dilemma elé kerülhet. Egyrészről kénytelenek lesznek mind többet kiutasítani az immár terhet jelentő afgán lázadók közül. Másrészről azonban Iszlámábád hasznot hűz az Egyesült Államok által az afgán menekülteknek nyújtott dollármilliókból. A folyamatosan érkező amerikai segély összege a korábbi 50 millióról 1984-ben 85 millióra emelkedett. Két fontos cikkre hívjuk fel olvasóink figyelmét a New York Review of Books szept. 27—i számában. Az egyiket Lester Thurow, a Massachusetts Műegyetem közgazdaságtudományi profesz- szora irta. Rámutat arra, hogy az évi 120 billió dolláros külkereskedelmi deficitünk miatt eddig már 3 millió amerikai veszítette el a munkáját. A deficit fedezésére viszont az USA külföldi kölcsönökre szorítkozik,- annyira, hogy a jövő év közepére hitelező államból adós állammá fog válni. A másik cikket James Fallows, az Atlantic washingtoni szerkesztője irta az automatizálásról. Arról van szó, hogy miként szőrit- 1 jak ki állásukból az ipar eddigi arisztokratáit, a szerszámkészítőket (tool and die makers) a robotgépek.Kívánatra mindkét cikkből érdekes részletesebb kivonatokat küldhetünk. FINANCIAL TIMES t • A Munkáspárt leszerelné a Polarisokat? A Londonban megjelenő Financial Times értesülése szerint az ellenzékben lévő angol Munkáspárt olyan védelmi politikai programot szándékozik elfogadni, amely egy leendő munkáspárti kabinet hatalomra jutása esetén a Polaris tipusu atomfegyverrel felszerelt tengeralattjárók leszerelését szorgalmazná, illetve helytelenítené azok Trident rakétákkal való felszerelését. A testület, amely a tervezetet a Polari- sok jövője ügyében kidolgozta, két megoldást javasolt, amelyek közül az egyik, amely szerint munkáspárti győzelem esetén ezt a rakétatipust kivonnák az arzenálból, elnyerte a párt nemzetközi bizottságának támogatását. A másik az elutasított változat; a Poláris-ügyben hozott döntéseket a leszerelési tárgyalásoktól való függő helyzetbe hozta volna. Tony Benn baloldali parlamenti képviselő és tőle függetlenül mások, a párt "szélsőbaljából" - írja az újság - támadták a dokumentumtervezetet. Az elrettentési eszköz nélkülözhetetlenségét ugyan elfogadják, de nem hisznek a "szovjet fenyegetésben." Hiányolják továbbá a hagyományos fegyverzettel kapcsolatos kiadások csökkentésének ígéretét.
