Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-09-27 / 36. szám

Thursday, Sep. 27. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 3.- - — ' ----------—■— r TÖRTÉNELMI LECKE FIUKNAK “LÉGY JÓ MINDHALÁLIG” A Pentagonnak rengeteg gondja van az újabb és újabb atomfegyve­rek és egyéb hadifelszerelések beszer­zésével. Annak ellenére, hogy az elnök megértőén gondoskodik minden pénzbeli szükségletük kielégítéséről, időnként mégis előfordul, hogy egyes kiadásokra már nem jut a költségvetésből. Például arra, hogy a katonák hozzátartozóiról megfelelően gondoskodjanak, mint például John Holly őrmester családjáról. Holly egy ideig Nyugat-Németor- szágban teljesített szolgálatot^ Azután áthelyezték ( Del-Koreába a szabadság vedelmere. Öttagú családját pedig visszahozták Fort Ord, Californiába. De hogy-hogy' nem, nem jutott pénz megfelelő lakás es a mindennapi élelmük biztosí­tására. John fizetése pedig elakadt' valahol a katonai bürokrácia útvesz­tőjében. Egyszóval: a család éhezni kezdett. Az őrmester 13 éves Danny nevű fia igyekezett segíteni édesanyjának a család élelmezésében, amely rajta kívül még egy fiúból és két lányból állott. Újságot árusított, üres palac­kokat szedett össze és vitte az üzletekbe pár centért. De ez nem volt elég. A fiú megállapította, hogy a baj egyik oka az, hogy tül sckan vannak a családban és egynek-egynek igy csak kevés jut az ennivalóból. A legegyszerűbb megoldásnak azt tekintette, hogy felakasztja magát.^ Hátrahagyott egy levelet az anyjának, melyben ! azt irta, hogy ha egy szájjal kevesebbet kell élelemmel ellátni, talán könnyebb lesz a sorsuk. A Fort Ord-i tábor segélyosztálya végtelenül sajnálja az esetet. Danny pápáját ingyen hazaszállítottak Dél-Koreáböl, hogy részt vehessen fia temetésén. A szomszédok pedig a hir hallatára pénzzel és élelmiszerrel segítik a mélven súitott családot. Remélem, Ady Endre ismert versének már magával a címével is, Ady plebejus szellemét sikerült megidéznem. Az utób­bira különösen nagy_ szükségem lesz. Az EGYENLŐSÉG, Kanadában megjele­nő magyar nyelvű lap hasábjain ugyanis két nagy szellem találkozott, akik Európa és a népek sorsáról elmélkedve közös neve­zőre jutottak. Ez, kezdetnek igen örvende­tes tény. Hogy ki ez a két szellem? Egyi­kük nem más, mint Habsburg Ottó, trónjá­ról, sőt trónigényéröl véglegesen lemon­dott nagynevű utód, aki lakhelyéül is in­kább Nyugat-Németországot választotta (Ausztriában a szociáldemokrata politiku­sok sokat kellemetlenkedtek neki), mási­kuk pedig egy ideig Magyarországon, majd Magyarországon kívül működő ellenzéki magyar irc, szociológus, Konrád György. Ugyan miben érthetnek egyet? S kezdőd­nek a kevésbé Örvendetes tények. Nem másban, mint a második világháborút győz­tesen befejező nagyhatalmak 1945-ben kötött Jalta-i egyezményének elítélésé­ben. Hát ez hihetetlen! A Habsburgok soha­sem voltak híresek politikai éleslátásuk­ról. (Nem is kérkedtek vele). Ebben a sor­ban azonban Habsburg Ottó nemhogy nem kivétel, hanem egyenesen csúcspont. "Mi­lyen Európát akarunk?" című könyvében négy alapelvben Összegezi, hegy ő milyen Európát akar. Szegény Metternich, aki ugyan ritka reakciós politikus volt, de leg­alább politikus, bizonyára forog sírjában. Habsburg Ottó első alaptétele: "Követel­jük a mesterségesen kettéosztott Európa megváltoztatását, es Europa keleti felén a gyarmatosítás * megszüntetését." - így. Habsburg Ottó. Követeljük... Második alaptétel: Legyen Európa a szabadság kontinense. Nehogy valaki még- csak véletlenül is félreértse, megmagya­rázza, mi a szabadság. "A szabadság a tulaj­don jogának elismerését jelenti. Ha ugyan­is az állam a kizárólagos tulajdonos, mint a szocializmusban, a közösség elveszti szabadságát, és az állam rabszolgatartövá válik." Hát ez nagyon bölcsen át var gon­dolva. Még nagyobb érdeklődéssel olvasnám ezt a fejtegetést, ha történetesen a nagy francia forradalom előtt íródott volnt. Harmadik alaptétel: "Nagy, európai szo­ciális igazságot, minden partpolitikai hátsó gondolat nélkül, valamennyi, az európai konfederációban élő állam számára." Ezt a fennkölt gondolatot a szociális igazságek- ról-pártpolitikai megfontolások nélkül - minő XX. századi realitás! - háromezer holdas birtokának egyik árnyas zűgában fundálta ki. Ez a szárnyas gondolat seme­lyik más hetven négyzetméteren élő átlag európai polgárnak eszébe se jutott volna. Negyedik alaptétel: "Keresztény, nagy Europa!" Nincs kommentár. . S most vegyük szemügyre a fasiszták által egykor üldözött, majd szellemi tel­jesítményével Habsburg Ottót is megszé­gyenítő Konrád György magvas okfejté­sét. Megtalálható a "Béke felé vezető ös­vény" áhitatos címet viselő tanulmányban, amely az Atlantic Monthly cimú magazin­ban jelent meg. Konrád kétségbe vonja, hogy a nagyhatalmaknak joguk lenne arra, hegy a megszállt területek politikai és társadalmi rendszerét meghatározzák, majd igy -folytatja: "Nyugat-Európa is csak akkor fogja értékes helyét megtalálni a világban, ha nem engedi többé, hegy ame­ri kai-’-szovjet kettősség diktálja a helyze­tét.'' "Életszükségletünk - furcsa szóössze­tétel Konrádtól! - > hegy felülvizsgáljuk a jaltai szerződést, hogy az ne az 1945-ös rombadőlt Európát, hanem a ‘80-as évek Európáját tükrözze, amelyben erős nemze­tek élnek, és elég jól megvannak egymás­sal.'' így, Konrád. Elég jól... Az embernek az a gyanúja, hegy Konrád ezt a zagyvasá- got máshol olvasta, s ő csak továbbadja. De nem! Ne is keressünk felmentést, ez mind az övé. S ugyancsak ö írja le a követ­kező mondatot is, amire aztán végképp nincs felmentés...- "Micsoda piszkos trükkje a történelem­nek, hegy három öreg ember, Roosevelt, Sztálin és Churchill dönthetett százmilli­ók sorsáról, és döntésüket százmillióknak kell respektálniok.1' (Európa rombadöntését nem "öreg emberek" > hanem olyan fiatalok végezték, mint Hitler, Göring, Mussolini, Szálasi, stb., nemde, Konrád űr?) Habsburg Ottó ujjonghat! S hogy ö se maradjon ki az "utolsó ütésből", azon mérgelődik, hegy Hitler, a háború utolsó évében, ahelyett, hegy a szövetséges csapatokat támadta volna, a keleti veszedelem elhárítására vetette volna be meglévő hadosztályait. Akkor az oroszok sohasem jutottak volna el Berlinig, nem lett volna Jalta-i konfe­rencia, de jó is lett volna. Valamint az első világháború is másképper. végződhe­tett volna, szegény Habsburg birodalom is fönnmaradhatott volna, s egyáltalán jobb lenne, ha 1700-at Írnánk, de még jobb, ha csak 1699-et. Óh, Lipót! Óh, Miksa! Habsburg Ottónak és Konrád Györgynek a történelem csak arra való, hogy álmo­dozzanak. A történelmi tények csak zavar­ják őket. Nem is vesznek róluk tudomást. Baróti Hihetetlen, de igaz Mindnyáján emlékszünk még arra, ami­kor az újságok kipellengérezték a Pentagont, hogy egy hat dolláros kalapácsért 375 dol­lárt fizetett es egy 67 centes csavarért 18 dollárt. E kipellengérezést követően az( ország polgárai úgy vélték, hogy a kor- mánykozegek végetvetnek ennek a pénz- pazarlasnak. Ez a feltevés azonban téves­nek bizonyult, mert most olvastuk (szept. 12-en),( hogy a pénzpazarlás tovább tart. A Légi Flotta részére vásárolt zseblám­páért (flashlight) - amit a Montgomery Ward cégnél $24.99-ért lehet megvenni - $170.98-t fizettek. De nézzünk meg más alkatrészeket, kellé­keket is. Egy szék, amelyben a C-5 repülő pilótája ül, $13.905-be került, noha nem aranyból készült. De menjünk tovább. A pilótának egy létrán kell fülkéjébe mennie és az ehhez szükséges aluminiumlétráért a Légi Flotta $74.165-t fizet. De ez meg csak a kezdet. A C-5 repülőn két ajtó van. Egy ilyen ajtó 1980-ban $34.837- be került, ez évben azonban már $166.097- et fizetett érte a Légi Flotta bevásárló­ja. Folytathatnánk a pénzpazarlás felsoro­lását, de a fenti szamok is bizonyítják, hogy a Reagan kormány nem fukarkodik, amikor a hadseregnek felszereléseket kell vásárolni. Csak akkor takarékoskodnak, amikor a népjóléti kiadásokról van szó. TERJESSZE LAPUNKAT NEMZETI TRAGÉDIA A hivatalos statisztika szerint minden evben 6000 14-24 éves fiatal követ el öngyilkosságot. Alfred B. DelBello, New York állam alkormányzója szerint a fiatal öngyilkosok száma évente legalább 24.000. A hivatalos statisztika azért hamis, mert a szülök sok esetben nem hajlandók elismerni, hogy gyermekük öngyilkos lett és azt mint szerencsétlenséget, DelBello a N.Y. Times-ban irt cikkében felteszi a kérdést: mi a magyarazata ennek a tömegjelenségnek? Egyesek az alkohol és kábítószerek használatának tulajdonítják, mások szerint a családi élet felbomlásával magyarázható- Vannak akik arra utalnak, hogy a mai fiatalság egy része képtelen szembenézni a problé­mákkal. DelBello hangsúlyozza, hogy a helyi, allami közegek elhanyagolják a probléma feltárását, ami az első lépés lenne a megoldáshoz. Rámutat arra, hogy ez nem városi, vagy állami, hanem országos, nemzeti probléma és a szövetségi kormány feladata országos ( Öngyilkosság-elleni kampány megszervezese, vizsgáló bizottság felállítása és annak jelentését követően, konkrét lépések tétele e veszélyes járvány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents