Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-01 / 9. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 1. 1984. A HÉT WASHINGTON, D.C. Több, mint 1000 chicagói fekete városi alkalmazott 15 millió dollár kártérítést kap, miután John Powers Crowley, USA kerületi biró úgy találta, hogy ezek az alkalmazottak éveken át alacsonyabb fizetést kaptak, mint fehér társaik. AYACUCHO, Peru. Adatok kerültek felszínre, melyek arra engedtek következtetni, hogy a kormányt ellenző lázadók ideiglenes kormányt akarnak felállítani az ország dél-keleti részében. A kormány a nép elleni terror fokozásával próbálja korlátozni a lázadók előretörését. • SAN SALVADOR. Minden tárgyilagos szemlélő véleménye szerint a március 25-re tervezett elnökválasztás az ország egyetlen problémáját sem fogja megoldani. Az ártatlanok további mészárlása tovább fog tartani a "halálosztagok" részéről, akár a szélső jobboldali Roberto d'Aubuisson, akár a keresztény-szocialista Jose Napoleon Duarte kerül az elnöki tisztségbe. • WASHINGTON, D.C. Január havában a közszükségleti cikkek ára 0.6 százalékkal emelkedett, ami évi számítás szerint 7.2 százaléknak felel meg. Az élelmiszerek ára azonban több, mint egy százalékkal emelkedett, ami évi számítás szerint 12 százalék. DETROIT, Mich. Az USA autógyárai 73 százalékkal több autót adtak el ez év február első két hetében, mint az elmúlt év ugyanezen heteiben. • TEHERAN. Az iráni kormány jelentése szerint csapataik nagy győzelmet arattak az iraki csapatok ellen a Bagdad-Basra főút térségében. Ezzel egyidőben az iraki kormány arról ad jelentést, hogy csúfos vereséget mértek az iráni csapatokra Quarna térségében. WASHINGTON, D.C. Az igazságügyminisztérium nem talált semmilyen adatot, mely bizonyította volna, hogy valaki felelős az 1980-as elnökválasztási kampány idején Carter beszédének a Republikánus Párt kezébe juttatásában. Mit is lehetett várni, amikor a bűnös Önmagát vizsgálja? A libanoni válság hátterében Amikor 1978, őszén aláírták a Camp David-i keretszerződéseket, Carter elnök egy uj békekorszak nyitányát hirdette meg. Ám a béke valójában soha, egy pillanatra sem valósulhatott meg a Közel-Keleten. ’ háború folytatódott, csak éppen északkeletre, Libanon földjére helyeződött át. Camp David folytatásaként 1983. május 17-én aláírták a libanoni-izraeli különbéke- szerzodést. Erről is mint békeokmányrol szóltak (- de ez sem hozhatta< meg a rendezést. Éppen ellenkezőleg: kiújultak a polgárháborús feszültségek, s az ellenségeskedések következtében a szerződést követő hónapokban több ezren vesztették életüket, vagy sebesültek meg. A szerződés aláírói azzal indokolták elhatározásukat, hogy az egyezség biztosítja egyfelől a nem libanoni (külföldi) csapatok kivonását, másfelől az ország több részre szakadásának megszüntetését. Az okmányban valóban szó esett a nem libanoni alakulatok visszavonásáról, s elvben ki is mondtak egy ilyen kötelezettséget. Ez azonban a sziriai és a palesztin erőkre feltétel nélkül vonatkozott volna, viszont Izraelnek engedélyezték a katonai jelenlét fenntartásának különböző formáit (ellenőrző állomások, járörtevékenység, korlátlan légi felderítés stb.), A visszavonulási kötelezettség ugyancsak nem érintette volna a négyhatalmi erők 5347 katonáját. (A ( 2050 olasz, 2000 francia, 1200 amerikai és 97 brit katona hivatalos elnevezéssel békefenntartó erő, gyakorlatilag azonban - a polgárháborúba való közvetlen beavatkozás nyomán - "há- borufenntartó" erővé váltak. Ezt követte az amerikai és francia főparancsnokság ellen végrehajtott kettős merénylet.) Szíria határozottan elutasította a libanoni-izraeli különszerződést. Azzal érvelt, hogy a szerződés nem tett különbséget az Arab Liga döntésének értelmében Libanonban állomásozó sziriai zöldsisakosok (arabközi békefenntartó erők), valamint az izraeli hadsereg között; egyoldalú előnyöket biztosit Izraelnek; s úgy kötötték meg Szíriára vonatkozólag, hogy még előzetes konzultációkat sem folytattak Da- maszkusszal. Szíria ezért megszakította a beszélőviszonyt a hivatalos bejrúti hatóságokkal, egyidejűleg teljes támogatásáról biztosította a libanoni ellenzéki Nemzeti Megmentési Frontot, amely ugyancsak szembehelyezkedett a különbekével. A hárommilliónál alig nagyobb lélekszámú országban 60 politikai párt és csoportosulás küzd egymással, 42 hadsereg, fegyveres intézmény, magánmilicia tevékenykedik, s földjén 13 nem libanoni katonai alakulat tartózkodik. A különszerződés ily módon semmit sem oldott meg a libanoni problémákból. A helyzet különösen kritikussá vált az izraeli behatolás és az 1982. nyarán lezajlott bejrúti csata nyomán. Es három hónappal a május 17—i szerződés aláírása után újabb robbanás következett be: Izrael bejelentette, hogy visszavonja csapatait a libanoni fővárostól keletre elterülő Suf- hegység mintegy 600 négyzetkilométernyi zónájából. Mi állt e bejelentés hátterében? A Suf-hegységet ugyanis az iszlám egyik sajátos válfaját képező drűz közösség tagjai lakják, dé akadnak keresztény települések is Viszonyuk nem volt mindig felhőtlen, de még az 1975-76-os polgárháborúban sem zajlottak véres összeütkózesek ebben a térségben. Az izraeli megszállás alatt azonban alapvetően megváltozott a kép. (folytatjuk) AMERIKAI . * , MAGYAR SZ0 USPS 023-980 / ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Qlass Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of kew York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.- 6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send aUdress changes to: Hungarian Word, Inc. 13Ö E 16 St. New York,N.Y. 10003. Izraei helvzetkéo (A WaU Street Journal teb. 15-en kozolt riportja alapjan.) "A jelenlegi válság a legsúlyosabb, amivel szembe kell néznünk" - mondja Emanuel Gutman, a Hebrew Egyetem szociológiai professzora. "Kifogytunk a pénzből, képtelenek vagyunk fenntartani a nemzetgazdasági kapcsolatokat; egyik gyár a másik után zárja be kapuit; a munkanélküliek száma egyre nő." Ilyen véleményt nyilvánított Dov Ben- Shitrit, a Hebrew Egyetem egyik alkalmazottja aki 300 dollár havi fizetéséből a múltban szép, kellemes k’ózépszintes megélhetést teremtett a maga és családja részére. "Most - mondja Shitrit - nemcsak, hogy nem jut luxuscikkekre, de a legszükségesebb élelmet sem tudjuk megvenni. Évente 200 százalékkal emelkednek az árak. Nem csoda, hogy a köztisztasági alkalmazottak, a postai dolgozók tízezrei sztrájkba lépnek és béremelést követelnek." Sokan követelik a Nyugati Parton lévő 15.000 katona kivonását, mert ez hatalmas összeget emészt fel. Sokan részvények vásárlásával próbálták megoldani problémáikat. Ez ment egy ideig, de a múlt évben 5.5 billió dollárral zárult a külkereskedelmi mérleg és pánikot okozott a tőzsdén. A részvények ára rohamosan esett. Sokan mindenüket elvesztették. Példa erre Sharon Levin esete, aki havi 400 dolláros fizetését a vásárolt részvények 1,000 dolláros jutalékából egészítette ki. Most nemcsak az ezer dolláros jutalékot, de az eredeti 15.000 dollár befektetést is elvesztette. Haifa egyik lakosa, aki- ragaszkodott, hogy nevét ne említsük, ezt mondotta: "Havi fizetésem 270 dollár. Kölcsönt kellett felvennem, hogy tudjam a jelzálog kamatot és törlesztést fizetni. Most havi 150 dollárt kell fizetnem a banknak a k'ól- csönért és fennáll a veszély, hogy pár hónap múlva az egész jövedelmemet a bankkölcsön visszafizetésre kell költené m." "Mi 350 millió dollárt költünk évente, hogy hadseregünket Libanonban tartsuk és 300 millió dollárt költünk a Nyugati Part telepítéseire. Ezt a kiadást kell megszüntetni, mielőtt a munkások bérét csökkentenénk" - mondja Izrael Kessar, a Histadrut (a szervezett munkások) szószólója. "Ha nem igy cselekszünk, nagy bajok elé nézünk." ír Ganim, egy munkanélküli villanyszerelő Jeruzsálemben igy nyilatkozik: "Teljesen magamévá teszem a Nyugati Parti és a hadi kiadások csökkentését. Ha nem, nem maradunk némák." A Jeruzsálem Post közvéleménykutatói szerint az ország 72 százaléka osztja e véleményt. A Shamir-kormany csak négy szavazat- többséggel rendelkezik a Knessetben (Parla- ' mentben). Az Észak-Afrikából bevándorolt szegény zsidókat képviselő TAMI szervezet a koalícióból való kilépését vette tervbe, ha a kormány folytatja a népjóléti juttatások megnyirbálását. A Likud párthoz tartozók úgy vélik, hogy lehetetlen a hadsereget kivonni Libanonból - biztonsági szempontból és ez szükségessé teszi, hogy az ország Dolgárai tÖLrnf hnvznnsilr
