Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-16 / 7. szám
Thursday, Feb. 16. 1984 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Esténként, amikor módunkban all, együtt vacsorázunk, elbeszélgetünk a világhelyzetről és embertársaink azonnali problémáiról. A minap beszélgetés közben társam azt kérdezte, hogy tudom-e, hogy egy tucat tojásért $1.50 - $1.70-et kérnek? Kérdésére "nem"-mel feleltem, mire ó a következő kérdéssel válaszolt: A FEGYVEREK ÉS A GYERMEKEK Irta.'Duba Weinstein, a Women for Racial and Szervezetem felkért, hogy az amerikai munkanélküliségről, a hadi költekezésnek a munkanélküliségre való hatásáról tegyek .jelentést. Úgy gondolom, három évi munkanélküliség utón azóta, hogy egy acélgyárból elbocsátottak, különös képesítésem van erre. Pittsburgh-i vagyok és ezt a hidak városának ismerik; # olyan hidak ezek, amelyeket a leszakadás veszélye fenyeget. Az uj hidak acélból készülnek és mégis, Pittsburgh-ban minden acélgyárat már teljesen vagy részben lezártak. Felvetődik a kérdés: miért van az, hogy egy országban, ahol olyan nagy szükség van az acélra, az acélgyárak nem működnek? Az acélgyárban, ahol én dolgoztam, nem dísztárgyaknak, hanem hűtőszekrényeknek, más békés célú felszereléseknek való acélt gyártottak.. Olyankor mondom ezt, amikor hazámban sok a szenvedés és statisztikai adataim is vannak ennek bizonyítására. De a statisztika mögött valóságos emberi szenvedés rejlik. Az idősebbek tapasztalták a nagy depressziót a harmincas években, de elsőizben most egy egészen uj generáció láthat újból népkonyha előtt sorbanállökat és egymásután bezáruló gyárakat. Minden, amit eddig életükben alapvetőnek tekintettek, arra többé nem számíthatnak, mint például munkára, hajlékra, ahol lakhatnak, hogy tető legyen a fejük felett. Vannak barátaim, akik már elvesztették otthonukat és egész életükben megtakarított pénzükét a munkanélküliség miatt. A középiskolát végzett ' diákok között sokan semmiféle jövőnek nem nézhetnek elebe, mert nem létezik számukra munka. A statisztika és a tények mögött vannak a teljesen felbomlott családok. Ezt is közvetlenül érzik a nők. A válások, az elmebetegségek, az alkoholizmus, a kábítószerek elterjedése, a gyermekek és a nők bántalmazása, mind az egekig növekszik, mert amikor az anyagi helyzetük olyan súlyossá válik, hogy nincs kiút, az emberek csapdában érzik magukat, amiből nincs menekvés. Nyilvánvaló, hogy az egész munkásosztály viseli a gazdasági válság terhét, de kétségtelen, hogy a nők, a gazdaságnak már eddig is elnyomott része, kétszeresen fogja azt megszenvedni. Azt kell kérdeznünk, mi az oka a munkanélküliségi krízisnek? Sokféle oka van, de a fbok, amely a szó szoros értelmében a falatot lopja el az iskolai ebédekben a gyermekek elől, a Pentagon, annak az embernek (Reagan) a segítségével, aki most az elnöki székben ül. A nagyvállalatok, és a hadiüzemek választottak meg és helyezték hivatalába, hogy azt a politikát folytassa, amely a nagy hadivállalatoknak adja az elsőbbséget az emberi szükségletek helyett. Ez az o politikája. Dokumentumok mutatják, hogy a 305 billió dollárra rugó hadi költekezés évente 1,422.000 állásvesztést jelent. Erre bizonyitékok vannak. Évi 135 billió hadiköltekezésre alapítva, a szolgáltatásokban 1,773.000 állás veszett el, ezek között hotelekben, éttermekben és irodákban való állások, melyeknek 54 %-át nők töltik be. Állami és helyi kormányzatokban 1.206.000 munkahely veszett el, beleértve tanítók, tanárok, könyvtárosok, irodai alkalmazottak és társadalmi dolgozók munkáját. Ezeknek is 51 %-a nő. A tartós árucikkek gyártásában 609.000 munkaalkalom szűnt meg, többek között az autógyártásban és a villanyalkat- részszakmában, ahol nők képezik az alkalmazottak 51%-át. Nyilvánvaló, hogy Economic Equality (WREE) aktivistája.! ez nagyon sok női munkaerőt érint. Egy Yale egyetemi tanár által nemrég végzett tanulmány azt mondja, hogy ha minden egy billió dollár, amit amerikai dolgozók a Pentagonnak adóban fizetnek, nem a hadiköltekezésre menne, hanem a dolgozók elkölthetnék azt bármilyen szolgáltatásokra, tartós árucikkekre, stb. így látható a közvetlen kapcsolat a felduzzasztott hadikiadások és annak a dolgozókra való hatása között, különösen ami a nőket illeti. Kétségkívül világlik ki az a tény, hogy a hadikóltekezés a gazdaság minden részében munkahelyek elvesztésére vezet. Azt is meg kell mondani, hogy a fegyvergyártás az Egyesült Államokban nagyüzlet és nem hazafiság, mint azt Reagan kívánja lefesteni, hogy megnyerje az amerikai népet egyre nagyobb hadiköltekezésre. Kereken profitról van szó; azt védi amikor kormányunk olyan nagyüzemek, mint Lockheed, Rockwell és Honeywell profitját garantálja. Megengedi, hogy túlfizetést számítsanak a termékeik után. A hadiköltekezés állandó felduzzasztásával együttjár a társadalmi szolgálatok a közszükségletek könyörtelen megnyirbálása. Pittsburgh-ban bármikor lehet látni, amint emberek sorbanállnak a kiosztott sajtért, tojásért és kenyérért. Azokat az élelmezési programokat is, amelyek feltétlenül szükségesek egészségük fenntartásához, kis gyermekek és terhes nők legfontosabb élelméhez, szintén nagymértékben csökkentették. Az uj statisztikai adatok alátámasztják azt az ijesztő tényt, hogy a nyomorszinvonalon aluliak 58%-a nőkből áll, 85 százalékát azoknak, akik élelmezési jegyeket kapnak, szintén nők alkotják. Mi mindig mondtuk, hogy a társadalom különösen elnyomott rétegeiért szükséges küzdelem egyúttal a faji megkülönböztetés elleni küzdelem is. A feketék, a nők egyenjogúságáért való küzdelem nemcsak azoknak fontos, akiknek érdekében az folyik, hanem az egész dolgozó osztálynak. Amikor országunk vezetői a dolgozók ellen lépnek támadásba, azt elsősorban a lakosság, különösen az elnyomott rétegek érzik meg és most ezt már láthatjuk. Mindazok a vívmányok, amelyeket a nők, a fekete lakosság elértek,, minden, amit a család es a dolgozó nő érdekében kivívtak, teljesen megszűnt. Az én szakmámban például (az acélgyárakban) egyetlen nőt sem vettek fel az utolsó nyolc év alatt. Alig lehet mar nömunkást találni," mivel nekik volt a legkevesebb szenioritásuk, őket küldték el leghamarabb. A dolgozó nőkről idézett adatok az általános nő lakosságra vonatkoznak. Amikor azonban a fekete nőkről, vagy más kisebbségi nőkről van szó, a számok több, mint kétszeresek, sőt még nagyobbak. A munkahelyen lévő egészségi és biztonsági védelem is csökkent, bar az ipari balesetek száma szaporodott. Itt is a nők vannak nagy hátrányban. Ami a gyermekgondozást illeti, 8 millió gyermeknek lenne szüksége óvodára vagy napközi otthonra, de csak egy millió számára van férőhely. Mi történik a többivel? S mi történik az anyákkal, akiknek szükségük lenne erre, hogy dolgozhassanak? Ez komoly kérdés. A lefestett kép szomorú, de sok szinten folyik szervezett küzdelem, amiről a hírlapok nem írnak. Nagy lendület indult meg a szakszervezeti mozgalomban, ami most a békemozgalomhoz kezd kapcsolódni. Meg tudod-e magyarázni a tojás árának ilyen hallatlan emelkedését? Tudom, hogy néhány héttel ezelőtt New Jerseyben és Pennsylvá- niában betegség következteben közel 6 millió csirkét kellett megölni, ez azonban nem magyarázat a tojás árának ilyen emelkedésére, mivel a termeies io- leg a déli államokban, Arkansas, Mississippi, Texas, stb. folyik és nagyobb, mint valaha, a piac pedig egyre szükül. Ennek pedig egyik legjelentősebb oka, hogy az Európai Közös Piac országainak farmerjei hatalmas szubvenciót kapnak, ami lehetove teszi részükre, hogy termékeiket olcson piacra dobják. A Közös Piac e politikája úgyszólván kizárja az európai piacról az amerikai csirkét és tojást, ami túltermelést hoz létre a belföldi piacon. Figyelembe kell vennünk az újságokban megjelent cikkeket, a rádión, televízión hallható szólamokat arról, hogy a tojás fogyasztása emeli a vér koleszterintartalmát, ami a tojás utáni kereslet csökkenését eredményezte. Ha tehát a kínálat es kereslet döntené el a tojás árát, akkor az nem $1.50 - $1.70 lenne tucatonként, hanem sokkal alacsonyabb. A magyarázat tehát csupán egy lehet: a hatalmas csirketermelők bizonyára közös megállapodásra jutottak, hogy menynyit számítsanak a termelt tojásért. Más szóval, ha a kereslet szükül, más módot kell találni a profit fenntartására. Ez történt az acél, a szén, az olaj és más iparcikkek terén. A hatalmas csirke-"gyárak" már amugyis a bankárok tulajdonában vannak, 1980 óta 2000 tojásfarmert szorítottak ki a termelésből a hatalmas vállalatok. A bankárok nagy mesterek abban, hogy miként lehet mesterséges, sokszor törvénytsértó módon emelni a profitot. Érdekes jelenség az, hogy a tojás árának ilyen hatalmas emelkedése nem váltotta ki a new yorki és az ország más városaiban élő háziasszonyok millióinak tiltakozását. Más országokban, ha felemelik a közlekedés viteldiját, vagy az élelmiszerek árát, hatalmas tömegmegmozdulások vannak. Itt nálunk sajnos még nem alakult ki a fogyasztók tudatában, hogy csupán közös fellépéssel lehet megvédeni elemi érdekeiket. L.I. U.S. Egg Consumption Per capita egg consumption in the United States
