Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-09 / 6. szám
Thursday, Feb. 9. 1984. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO CLEVELANDI RIPORT A Cuyahoga folyó átszeli a várost. Partján tiz mérföldnyi távolságban - amit "Flqt" (lapos) területként ismernek - már a múlt század elején ipari üzemek voltak. Amikor az Ohio-csatorna felépült, és az Ohio és a Mississippi folyók elérhetőkké váltak, s kiépült a vasúti hálózat, Cleveland lett az ország egyik ipari központja. Rockefellerék itt építették fel az első olajfinomítójukat. A Republic Acélvállalat egyik martinkemencét a másik után építette. 1969-ben 5.4 millió tonna acélt termeltek, ami az ország acéltermelésének 3.6 százalékát tette ki. Ömlött a mérgezett fust az olajfinomítók és acelkemencek kéményeiből, a savat es ként tartalmazó fust vörösre festette a környék házait és a "Fiat" felett vezető hidat. A vállalatok szennycsatornának használták a Cuyahoga folyót. Volt idő, amikor az asszonyok leszűrték a folyó felszínéről az olajat és eladták azt. 1969-ben lángba borult a folyó, a sűrű olaj meggyulladt a felszínen, ami országos botrányt okozott. Ez hozta felszinre az elsÓ alkalommal a folyók, tavak, a levegő szennyezésének kérdését és megkezdődött a környezetvédelmi mozgalom. Szűrőkészülékek felszerelése 200 millió dollárba került volna, ami nem volt az olaj- és acélbárók kedvére. A második világháború után felépültek a nyugat-európai országokban és Japánban a modern oxigén- kohók, amelyek olcsóbban tudták gyártani az acélrudakat, gerendákat, csöveket. Egyik gyár a másik után csukta be kapuit. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint 40 üzem zárt le és a legtöbb soha sem fogja a termelést újból megkezdeni. Több tízezer munkás vesztette el munkáját. Az acélipari munkások szakszervezetének létszáma 47.000-ről 20.000-re csökkent. Robert Alpert Oklahoma-i üzletember 67 millió dolláros befektetéssel és 7.5 millió dollár szövetségi kormánytámogatással uj, modern vasrudgyárat akar felállítani a "Fiat" térségében. George V. Voinovich, polgármester támogatja az elképzelést, mivel az 350 munkásnak adna munkaalkalmat. Az acélmunkások szakszervezete, azonban ellenzi az uj gyár felépítését, mert - mint mondják - "szervezetlen munkásokat alkalmazna és a szervezett munkanélküliek sohasem tudnának elhelyezkedni Acélvállalat üzemében, mely őket." Az acélmunkások magatartását támogatja Dennis J. Kucinich, volt polgármester, valamint 26.000 clevelandi lakos, akik kérvényt írtak alá, melyben tiltakoznak az uj gyár felállítása ellen. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $............................................. Név:....................................................... Cim:........................................................ Varos:......................Állam:................... Zip Code:.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,N.Y.10003 | a Republic elbocsátotta Három magyar művész Dénes Géza riportja a Magyar Szónak BUDAPEST. Michelangelo egykor követ faragott, freskót, táblaképét festett, kupolát, lépcsöházat tervezett, téralakitóként, városrendezőként is működött. Leonardo annyi mindent csinált, hogy fakultásainak puszta felsorolása is túllépné egy meghatározott terjedelmű irás kereteit. Tudni kell, hogy a sokoldalúság ma már nem a lángelmék, a reneszánszkori félistenek kiváltsága. A mindennapi gyakorlat szerényebb feltételek között is találékonyságra, ötletességre ösztönzi a serénykedőket, s nem véletlen, hogy hazánkban a "Csináld Magad" mozgalom oly széleskörűvé vált. Nemrég három fiatal művész arra szövetkezett, hogy művészien kiképzett falburkolókat, padlócsempéket készítsenek, s még sokféle más megoldást keressenek lakások, középületek szépítésére, hatásos kompozíciók, figurális díszítmények előállítására. A kőbányai Épületkerámiaipari Vállalat kísérleti műhelyt bocsátott rendelkezésükre. Kesztyűs Ferenc Würtz Ádám és Zengő Sztankovits Mihály kis munkaközössége e téren olyan eredményeket ért el, hogy már nyilvánosság elé tárhatták művészi javaslataikat, égetett agyagban, úgynevezett tűzzománc formában. Kesztyűs Ferenc festészetének higgadt hangvétele, Würtz Adám merész vonalritmikája, mozgékony képzettársításai, ZengÖ-Sztankovits Mihály olajképeinek látomásosan romantikus légköre felfedezhető a kerámiákon. Kesztyűs Ferenc 1932-ben a Békés-megyei Sarkadon született, ötgyermekes munkásparaszt családban. Apró gyermek, amikor megismerkedik szülőfalujában Búza László festőművésszel, akiben Búza Barna szobrászművész édesapját tiszteljük. Rajzol és fest Búza bácsinak, melynek eredménye: év végén a polgári iskolai kiállításon első dijat nyer. Javaslatra felveszik Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára, Pécsen elvégzi a Pedagógiai Főiskola rajztanári szakát, majd doktori diplomát szerez az Állam és Jogtudományi Egyetemen. Az 50-es évek elején a Dési Huber Kepmüvészeti Szabadiskola hallgatója, ahol Fenyő A. Endre, Gräber Margit a festői szakon, Labore Ferenc szobrászművész a szobrászat mesterfogásait sajáttitatja el a tehetséges sarkadi gyerekkel. Erre az alapra rakódik a művésszé érés betetőző stádiuma Barcsay Jenő, Szőnyi István, Pór Bertalan, Molnár József, Papp Gyula aranybetüs művészek irányításával Kesztyűs Ferenc kezenyomát Őrzik az Országhaz, az Opera, az Operett Szinház, a Budapesti Táncpalota díszítő elemei, freskói. Ma pedig az ország 200 legkiválóbb művészének részvételével megrendezett Nemzetközi Humor- és Karikatúra kiállításra benyújtott pályamunkáit oly magasra értékelte a nemzetközi zsűri, hogy a kubai biennáléra 4, a kanadaira 1, a mexikóira 9, a bulgáriaira 5, s az olaszra 11 képet fogadta el. Würtz Adóm 1927-ben született Tamásiban. Mindennél szebben beszél kitüntetése: háromszoros Munkácsy-dijas grafikusművész. Alig van heti-havilap, melyben ne publikálnak rajzait. Mint ötéves apró gyermek rajzait színes ceruzacsonkok, naptárak, papírzacskók őrzik. Lerajzolta akkor Fride bácsit, a susztert, s mást. Tizennyolc éves koráig csak a falut és vidékét ismerte. 1946-ban felveszik Budapesten a Derkovits Kollégiumba, ’48 őszén a Képzőművészeti Főiskolán az általános, majd a festő szak után a sokszorosító graRészlet Würtz Ádám Romeo és Julia képsorozatából. fika határozza meg életútját és diplomát szerez. A tehetséges fiatalember útját Hincz Gyula, Pór Bertalan, Bortnyik Sándor, Barcsay Jenő, Koffán Károly egyengetik. Würtz a modern magyar könyvművészet jeles illusztrátora, toll- és tusrajzai magas hőfokú mesterségbeli tudásról vallanak: ö az 50-es évek közepén jelentkező magyar grafikus nemzedék egyik legjelentősebb egyénisége. A Tamási faluból indult (Adyval vallva) kis ér már befutott a nagy Óceánba. Több tucat képe jelenleg a New York City képtárban tekinthető meg. ZengÖ-Sztankovits Mihály 1927-ben Pesterzsébeten született. A Maros menti Déva város volt a család bölcsője. Innen a hánya- tottsorsu Ötgyermekes munkás apa, aki festő és fafaragó is volt, elindult világhódító útjára, ám nehéz körülmények között küzdve birt eljutni a nagybányai művész- telepig. Itt maga állította elő a természet adta anyagokból festékeit, felvértezve fiát, Mihályt kiváló rajzkészséggel, festői meglátással. Hét kiállítással a tarsolyában 1981-ben résztvett az olaszországi Ancona- ban a VI. Nemzetközi Sportkarikatura kiállításon, ahol 73 ország karikaturistái közül müveit diplomával és Walter Piacesi eredeti litográfiájával jutalmazták. Hány elismerő, méltató szót lehetne még elmondani a három Összefogott, és tűzzománc-csodát produkáló művész mellett. Egy dolgot nem szabad elfelejtenünk, s ezt az egy dolgot ók sem felejtik: csak úgy tudtak művésszé érni, tanulni, hogy szocializmus van Magyarországon, amelyben nem azt nézték es nézik, honnan jöttek, hanem csak azt, tehetségesek-e. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT
