Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-14 / 24. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 14. 1984. Tasnády T. Álmos: Hollandia és az eurórakéták HÁGA. Az eurórakéták hollandiai telepíté­sének kérdése egyre nagyobb méretekben foglalkoztatja a közvéleményt. Lubbers miniszterelnök párt­ja,, a CDA az utóbbi időkben szembe ke­rült önmaga program­jával, nevezetesen az atomfegyverek szerepének csökken­tését célzó lépések­kel és jelenleg a párton belül is ki­alakult az euróraké­ták telepítésének ellenzéke. De Ruiter Tasnády T. Álmos honvédelmi minisz­ter éppen a NATO fennállásának 35. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségen jelentette ki, hogy a tagállamok közötti együttműködés nem zárhatja ki a közös kérdések nemzeti megközelítését. Ezzel egészen más hangot ütött meg, mint az ugyancsak keresztény-demokrata miniszterelnök. Lubbers ugyanis attól tart, hogy az amerikai atomrakéták elutasítása kormányválsággal járna, amit az ország nem engedhet meg magának. A NATO- tagsággal járó elkótelezettsegek a mérva­dók - hangoztatja a miniszterelnök, de arról azért lehet szó, hogy a tervezett 48 rakétánál kevesebbet helyezzenek el hollandiai területen. Vele szemben a honvé­delmi miniszter úgy véli, hogy a rakéta- telepités kérdése igenis holland belügy és az ország belső politikai viszonyait tekin­tetbe véve kell dönteni. Legújabb jelentések szerint a holland miniszterelnök uj megoldási lehetőséget jelentett be: a Woensdrecht-i bázist elő­készítik ugyan, de 48 cruiserakétát csak akkor szállítanak Hollandiába, ha azt egy nemzetközi politikai feszültség indokolná. Den Uyl, a holland ellenzék vezetője éles hangon tiltakozott e terv ellen, amely csupán a bizonytalanságot fokozná és ellen­tétes Hollandiának azzal a szerepével, hogy ne vegyen részt a fegyverkezési haj­sza fokozásában. Szerinte éppen azt kell világossá tenni a szuperhatalmak felé, hogy a tárgyalások újrakezdéséhez enged­mények szükségesek. Más ellenzéki csoportok is elutasították Lubbers tervét azzal, hogy a miniszterel­nök csupán a jelenlegi kormányt próbálja menteni, továbbá Hollandia arculatát a NATO felé, végül pedig önmaga szerepét, miközben a fegyverkezési verseny egyszerű­en tovább folytatódik. Maga a tény, hogy előkészületek folynak a rakétabázis kiépí­tésére, ellentétes Hollandia érdekeivel és béketörekvéseivel - hangsúlyozzák az uj terv ellenzői. Scargill letartóztatása LONDON. Az angol bányászok sztrájkol­nak, követelve a bányalezárások felszámo­lását, a bányászok tömeges elbocsátásá­nak beszüntetését. A Thatcher - kormány uralomra jutása óta 223 bányát zártak le és 235.000 bányász vesztette el munká­ját. Újabb 20 bánya lezárását vették tervbe, ami 20.000 bányásztól vonná meg a munkát. Több, mint 7.000 bányász vonult a sztrájk- őrségre a Scubthorpe bánya elé. A kirendelt rendőrség megtámadta a sztrajkolókat, 23-an megsebesültek, 82 bányászt letartóz­tattak. A szakszervezet vezetőjét, Scargillt is. A sztrájk már 13 hete tart. ____ £>emen^eé nu<midéan___ Tűzfészek a Perzsa öbölben Érthető, ha szinte drámai módon vissza­esett a világ legfontosabb olajutvonalai között számon tartott Perzsa- (Arab-) öböl hajóforgalma. A japán hajókat utasí­tották; hagyják el mielőbb az Öböl környé­két. Minthogy a krízis közvetlen területe az Öböl északi vidéke, a legtöbb helyszí­nen tartózkodó hajó a déli kikötők közelé­be húzódott és várakozási állásponton van. Szigetek és vezetékek Az öböl flottacsatája már hetekkel eze­lőtt megkezdődött. Hátterében elsősorban az áll, hogy miközben a frontvonalakon gyakorlatilag katonai patthelyzet alakult ki, a háború terhei mind nagyobb mérték­ben sújtják mindkét hadviselő felet. (A negyvennégy hónap óta tartó harcok, a két oldal adatait összesítve, eddig mint­egy hatszázezer halottat és sebesültet követeltek, s az anyagi károk - a pusztu­lás, jövedelemkiesés stb. - Összesített szám­lája valószínűleg meghaladhatta már a kilencvenmilliárd dollárt.) Mind Irak, mind Irán legfontosabb bevé­teli forrása az olajgazdaság, illetve az olajexport, tehát az ez irányú csapások jelentősen gyengíthetik a hadviselés anya­gi alapjait. Az olajexport nehézségei elsősorban Irakot érintették kedvezőtlenül. A tengeri szállítás lehetetlenné vált, mivel az Öböl elkeskenyedő, palacknyakszerü bejáratát, a Hormuzi-szorosnál, Irán ellenőrizni tudja. A Szírián át vezető csővezetéket a poli­tikai körülmények miatt (sziriai-iraki konf­liktus Teheránnal) lehetetlen használni. A Törökországon áthaladó "köldökzsinór" viszont nincs a legjobb műszaki állapot­ban, s legfeljebb napi 900.000 hordó áteresz- tésére alkalmas. Az iraki olajexport mint­egy harmadára esett vissza a békeállapo­tokkal összevetve. Valamelyest enyhít a szorításon, hogy az Öböl menti orszá­gok jelentős anyagi segítséget biztosíta­nak; ennek egyik formája, hogy Kuvait és Szaud-Arábia napi 350.000 hordónyi olajat iraki olajként értékesít a világpia­con. Bagdad, a helyzet kiegyenlítésére, kato­nai akciókat foganatosított, hogy a Kharg- szigeten lévő olajkikötőt Irán ne használ­hassa zavartalanul. Ennek következtében AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. . last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. . 130 East 16 St. New York,NY 1003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ Í8.- 6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmasteri Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St.\ New York,N.Y. 10003. TANKHAJÓK ÉS TÁMASZPONTOK* az iráni olajexport, amely néhány hónapja kétségkívül felfutott, sőt Teherán kevesell­te a napi 17,5 millió hordós OPEC-mennyi- ségből rá eső kvótát, visszaesett. Eddig tehát elsősorban Bagdad bejelen­tett katonai lépései jellemezték a helyze- tet. A helyzet tehát meglehetősen bonyolult. A veszély kétségtelenül uj minőségi szin­ten jelentkezett az olajutak lángba boru­lása, harmadik országok hajóinak bevoná­sa, a külső beavatkozás mind szembetűnőbb fenyegetése miatt. A GCC ülésezik Az Öböl menti államok hallatlanul nagy összegeket fordítanak fegyvervásárlásra és hadseregfejlesztésre (nem hivatalos adatok 23 milliárd dolláros összeget is említenek). A hat ország 370 harci repülő­gépből álló légiflottája az idén várhatólag 60 F-15-össel bővül; ezeket az Egyesült Államoktól vásárolja Szaud-Arábia. A "légi fedezet" ügye Az Egyesült Államok légifedezetet aján­lott fel az Öböl menti országoknak, hogy ezek a vadászrepülőrajok biztosítsák a hajózást. A Gyorshadtesthez tartozó egy­ségek ez esetben arra is felhatalmazást kapnának, hogy elhárítsák a támadó gépe­ket, vagyis légiharcokba bonyolódjanak az Öböl felett. Később az Ománba látoga­tó Bush alelnók is megerősítette, hogy az Öböl-államok kérése esetén az Egye­sült Államok hajlandó közvetlen katonai szerepet vállalni. Az Öböl-országok eddig nagy óvatosság­gal kezelték az amerikai sugallatokat: tisztában vannak az amerikai katonai je­lenlét bel- és külpolitikai hatásaival. Nyilván ezzel függ Össze, hogy Reagan amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezle­tén azt a formális kijelentést tette: az Egyesült Államok közvetlenül nem avatko­zik katonailag a válságba. Ugyanakkor olyan hírek érkeztek, hogy Szaud-Arábia a korábbinál határozottabban fontolóra veszi korszerű légierejének esetleges felhasz­nálását érdekeinek védelmére, ha az Öböl válsága tovább mérgesedik. NEW YORK, N.Y. Több ezres tömeg tün­tetett múlt szombaton a Reagan kormány kozep-amerikai politikája ellen. A tüntetők elitéltek Reagan elnök, Shultz külügy­miniszter, WeinDerger hadügyminiszter és Jeane Kirkpatrick ENSZ nagykövet poli­tikáját.

Next

/
Thumbnails
Contents