Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 2. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 12. 1984. Illyés Gyula: PuA/lták Piéize 27. • / Föld volt bőven. De persze nem a főld- mivelők részére. "Az 1411. törvénykönyv 2. cikke kis és nagy kapuról tesz említést. A nagy kapu annyi, mint egy egész jobbágytelek, adóügyi értelemben egész kapu, ellenben a kis kapu, vagy veröcze az egész teleknek már csak egy része, mert mihelyt az ország minden tájéka ama kor népesedési viszonyaihoz kepest betelepült s a nagyarányú irtásokra sem kínálkozott többé tér, az egész jobbágytelket fél, negyed, nyolcad telekre kezdték darabolni. Másrészt ez időben még inkább előtérbe lépett az a népréteg, melynek nem volt külső telke, legföllebb szőlője, vagy csak háza, hanem bizonyos szolgálat fejében a jobbágyoknál húzta meg magát... a vidéki népesség legalsó rétegét alkotta" - mondja a családokról Acsády, sajnos ö is csak másról beszélve s mellékesen; tekintete nem áll meg rajtuk. A zselléreknek tehát nincs földjük. A cselédeknek még kevésbé. A pusztákon élnek s szavukat csak ritkán hallatják. A hatalmas váraljai es solymosi uradalmak alkalmazottai egyebek közt azért esedeznek, hogy télviz idején a buzamosást és a disznóbéltisztogatást a hegy aljában fekvő házikóikban végezhessék és ne a hegytetőn, mert a jeges utón való felkapaszkodás nagyon megviseli a csecsemőjét magával cipelő asszonynépet. Jellegzetes cseléd-kérelem, melyhez hasonlót a pusztaiak ma is jópárat elrebeghetnének, ha szavukat egyáltalában hallatni mernék.... Az előbbi kéréssel 1514. elején fordultak a foldes- urhoz, illetve annak gazdatisztjeihez. Hogy rövidesen mással is fordultak foldesuruk- hoz s annak tisztjeihez, arra az ugyanazon év októberében a Dozsa-felkelés levereté- se után tartott országgyűlés egyik-másik különösen vérszomjas törvénye enged következtetni, melyek újra és újra megemlékeznek bizonyos barompásztorokról, jobbkezük levágatására Ítélve őket, ha náluk puskát, kopját vagy más fegyvert találnak. A 61. cikk kizárólag e marhapásztorokkal foglalkozik. A többi cikk általában csak a párasztokröl és jobbágyokról beszél, minden emberi sót állati jogaik elkobzása mellett még arról is tüzetesen intézkedve^ hogy adott esetben mily módon kell kivégezni őket. A hon védelme helyett a föld kitűnő védőinek kora ez, Werböczié, aki szintén nem ismert különbséget paraszt és paraszt között. Tervezete, mely hirt és még korunkban is szobrot szerzett neki, a 15-tól 20-ig terjedő cikkékben kimondja, hogy minden nős paraszt az eddigi szolgaitatásokon kívül még évente 100 dénárt köteles fizetni, tekintet nélkül, hogy telkes- gazda-e vagy zsellér. Azontúl 2 libát és disznót. Továbbá 1 csirkét havonként. Mindenre gondoltak. A Tripartitum a parasztok közt a legtökéletesebb egyenlőséget léptette életbe. "A parasztnak ura földein azok örökségére nézve a munka béren és jutalmán kívül semmi joga nincs, hanem az egész föld tulajdona is földesurait illeti." Ami azt jelenti, hogy törvény szerint a parasztság is cselédsorba sülvedt. (folytatjuk) Újítsa meg előfizetését! Stresszt kiváltó munkakörök Robert Karasek munkakörnyezeti szakértővel (Columbia Egyetem, New York) beszélgetett a US News & World Report munkatársa, - Karasek professzor, milyen munkakörökben alakul ki a leggyakrabban stressz a dolgozókban? "A legnagyobb a stressz azokban a munkakörökben, amelyekben az egyén súlyos pszichológiai hatásoknak van kitéve, mé^is kevéssé irányíthatja a munka elvégzését. Gondolok a gépekhez kötődő munkakörökre, mint például a futószalagra és a gépi rakodásra. Ezekben és a stresszt okozó más munkakörökben úgy látszik, hogy a technológia ellenőrzi a munkást, és nem fordítva. Bizonyos szolgáltató szektorokban is nagyarányú a stressz, mert a dolgozónak nincs sok irányítási lehetősége az ügyféllel fenntartott kapcsolatokban. Például a telefonkezelő, a pénztáros stb. Ezekben a munkakörökben a dolgozó egy nagy szervezetben tevékenykedik, amelyben nagyon szigorúak a munkarendi előírások, és ez megakadályozza őket abban, hogy úgy reagáljanak az ügyfél szükségleteire, ahogyan szeretnének."- Igaz-e, hogy a munkaköri követelmények kevésbé járulnak hozzá a stressz kialakulásához, mint az, hogy a dolgozó milyen mértékben tartja ellenőrzése alatt teendőit? "Számítanak a követelmények és az ellenőrzés is fontos. Érdekes, hogy amennyiben az egyén erősen ellenőrzi, kézben tartja munkáját, a követelmények egészen pozitív hatást válthatnak ki. A dolgozó kihívásnak érezheti, uj kezdeményezésekre ösztökélheti."- Mely munkakörök járnak kevés stresz- szel? "Azok a munkakörök járnak kévés stresz- szel, amelyeket a dol^ozo nagymértékben ellenőrzése és irányítása alatt tart, és kevés pszichológiai megterheléssel járnak. A kevés stresszel járó munkakörök közé tartozik a természettudós, az erdész, a gépész szakember és a sokféle szerelő, de persze még sokan mások is. Ezek az emberek rendszerint maguk irányítják munkájuk folyamatát. A tudós például sosem tudja előre, hogy hova vezet valamely tudományos felfedezés uj vonala, és igy nehéz felügyeletet gyakorolni felette. A szerelők rendszerint azon az intézményen kívül dolgoznak, amely ellenőrizhetné őket, ezért felelősséget kell kialakítaniuk."- A tudósok intellektusukkal dolgoznak. Ez annyit jelent, hogy kevesebb stresszel jár a szellemi munka, mint a fizikai? "Ez tulajdonképpen nincs igy. Lehetséges, hogy valaki olyan munkát végez, amelynél a szellemi koncentráció pszichológiai stresz- szel párosul. Például ez előfordulhat egy ellenőr esetében is, akinek egy futószalagról lekerülő alkatrészeket kell ellenőriznie; rendkívül gyors ütemben kell elbírálnia az egyes alkatrészek minőségét. Valóban kevés fizikai erőfeszítéssel járó munka, de az ütem felfokozott, és előfordulhat, hogy az egyén nem tudja úgy kézben tartani munkáját, hogy közben a minőség is javuljon."-A jobban fizetett állásokban levők kevésbé szenvednek stressztől? "Nem szükségszerűen. Egy adott munkakörrel járó kereset biztonságosabbá teheti az életet, és a családi élet stresszének csökkentése irányában hat. De ha a keresetet stressztünetekkel kapcsolatban vizsgáljuk - vagy szívpanaszokkal egybevetve - a pénz egymagában távolról sem olyan erősen ható tényező, mint a munka kézben tartása és a követelmények." • Van-e valamilyen elképzelése; arról, hogy ha hasonló munkaköri helyzetbe kerülnek, a férfiak vagy a nők birkóznak-e meg könnyebben a stressz-helyzetekkel? "Nincs annyi azonos munkakör, amelyben egyszerre annyi férfi és nö dolgozna, hogy nyilvánvaló következtetéseket vonhatnánk le. De ha megfigyeljük a pszichológiai stressztüneteket az amerikai lakosságban, arra a következtetésre jutunk, hogy a dolgozó nőkben magasabb szintű a stressz, mint a férfiakban. Gondolom ennek oka az, hogy a nők rendszerint olyan munkaköröket töltenek be, amelyekben alacsony az ellenőrzési lehetőségük szintje, és na^y pszichológiai megterhelésnek vannak kiteve." Melyek a stressz leggyakoribb tünetei? "A leggyakoribb tünetei a fáradtság, idegesség, az alvási nehézségek, az étvágy elvesztése, depresszió, elégedetlenseg a munkával vagy az élettel, és aztán nyugtatószerek tömegeinek fogyasztása." FOGAK! Jaj de szép! Mint a gyöngy! Na hallja! Még szép se legyen azért a pénzért, amibe került?! Ez a fogsor nem a sajátja? De mennyire a sajátom! Kifizettem készpénzben! Nem úgy értettem. Hát hogy? Úgy hogy azt hittem, ez a gyönyörű fogsor a saját szájából nőtt ki! Ma^a naiv lélek! Elképzeli, hogy saját szájból kinőtt fogak lehetnének ilyen szépek? Ez, amit a számban lát/ korunk találmánya. A technika diadala! Értem. És mibe kerül egy ilyen diadal? Azt ne kérdezze! JÓ. Nem kérdezem. Úgysem lenne ra pénzem. Szegény ördög vagyok. Akkor beszéljünk másról. A technika nem szegény ördögök számára dolgozik. Azt már észrevettem. De akkor mi legyen a sok szegény ördöggel, akinek se pénze, se foga nincs? Azt tálán kérdezze meg korunk nagyjai- tól. Ok mindent tudnak. Jó. Máris megyek. Elnök Úr! Mit csináljak? Egyetlen fogam sincs már, de pénzem sincs, hogy újakat vegyek. Mi itt a teendő? Azt én honnan tudjam? Ezen magának kell gondolkozni! ( , Gondolkozom kerem! Éjjel, nappal ezen gondolkozom, de az nem segít! Ezért gondoltam, hogy eljövök elnök úrhoz... Nézze! Én egy nagyon elfoglalt ember vagyok! Nézzen rá a térképre és rögtön látja, hány helyen kiáltanak utánam! En nem érek rá foglalkozni olyan semmiségekkel, mint a maga foga! Be kell látnia... Belátom kérem... de mit csináljak? Nem tudok rágni! Miért kell magának rágni és mit?! Húst! Éhes vagyok! t ' És ezzel hozzám jön? En az Egyesült Államok Elnöke vagyok és nem egy jótékony- sági intézmény! Ja? Bocsánat! Akkor tevedtem! Nekem azt mondták, ha valami bajom van, forduljak korunk nagyjaihoz... de úgy latszik rossz helyen járok... Terranova