Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 2. szám
Thursday, Jan. 12. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Híressé vált utolsó mondatok TALÁLKOZÁS Megírták az Oxfordi Halottak Könyvét. Azt hinné az ember, hogy az ilyen címen megjelenő könyv, ha nem is éppen hátborzongató, de mindenképpen nyomasztó kell, hogy legyen. Szó sincs róla. D.J. Enright által kiválogatott és szerkesztett munka nemcsak szórakoztató és szellemes olvasmány, de gondolatébresztő is. Enright szerint a halál az élet velejárója és mint ilyen, oly rövid ideig tart, hogy Írni kell róla. Való igaz, hogy mind 6, mind pedig az általa idézett emberek, nagyon érdekeseket mondanak az élet végéről. Enright példákkal bizonyítja, hogy a regényírók, különleges gondolatszabadsagot élvezve, mindig is szabadon csapong- hattak gondolataikkal a halál kórül. Talán el is várták tőlük az emberek. Itt van például Russel Hóban Kleinzeit barátságos dialógusa a halállal: "Nem vagy te olyan nagyfiú" - mondja Kleinzeit. "Nincs jó napom ma - válaszol a halál. - Néha ellenállhatatlan vagyok." ..."Barátságosnak, megnyugtatónak tűnsz nekem - mondja Kleinzeit. - "De honnan tudhatom, hirtelen nem kezdesz-e huhogni és nem támadsz-e nekem?" "Hat ezt nem tudhatod - mondja erre a halál -, de ebben a pillanatban barátságos vagyok. Tudod, nagyon egyedül érzem magam, és majdnem mindenki azt hiszi, hogy vérengzek." A gyűjteménybe belekerült Hamlet hires leírása is a halálról: "A nem ismert tartomány, / Melyből nem tér meg utazó." Aztán itt van Woody Allen jópofáskodása: "Nem félek a haláltól, csak éppen nem akarok ott lenni, amikor eljön." Winston Churchill utolsó mondata jellemző rá: "Kész vagyok találkozni a teremtömmel, hogy aztán ö akar-e velem találkozni, az más kérdés." A gyűjtemény egyik legmegrázóbb idézete egy haldokló ápolónő gyakornoktol származik, aki igy szólt osztálytársához: "Mitől félsz? Végül is én haldoklók, nem te!... Ne menj el, várj! Csak azt akarom, hogy foghassam valakinek a kezet, amikor szükségem van rá. Félek! Te meg fogod szokni a halált, de nekem ez még uj. Neked nem lesz benne semmi különleges, de én még sohase haltam meg." Freud megfigyelése is helyet kap a gyűjteményben. Ezek szerint amikor valaki megpróbálja elképzelni saját halálát, önmaga mindig külső megfigyelőként szerepel. , , , A kimagasló utolsó mondatok közül érdemes megemlíteni Vespasianust: "Na végre, most lesz belőlem isten." Beethoven: "Ott legalább újra hallani fogok." Végül a könyv utolsó idézete Goronwy Rees irőtól származik, aki 1979-ben bekövetkezett halála előtt igy szólt fiához: "Ha ezzel megvagyok, mit csináljak?" PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hangiéin ez hangszalag IKKA, COMTURÍST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. Egész utón - hazafelé - Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd elősző: Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számt Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az ido> Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppánék../ Röpült felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanul... Mint a gyümölcséi fán. (Petftfi :/Fú'st^ément terv) Nagy költőnk, Petőfi Sándor minden valószínűség szerint csak néhány napi távoliét után nézett az édesanyjával való találkozás ele és vetette papírra, halhatatlan költemény formájában gondolatait. A sors a legnagyobb regényíró. 140 évvel később egy másik fiatal magyar volt útban édesanyja hajléka felé, nem Magyarországon, hanem itt Amerikában, New Jersey államban. Ez a 30 éves fiatalember is töprengett, hogy es mint fogja köszó'nteni édesanyját. Az édesanyát, akit ő - sohasem látott. A találkozást a következő megragadó sorokban Írja le a Hartford Courant riportere, aki elkísérte a fiatal magyart e rendkívüli találkozóra: "Mélyet lélegzett és megnyomta az ajtó csengőjét. Hallani lehetett, amint valaki közeledett benn a lakásban az ajtó felé. Ugyan mit fog ő, a soha nem látott anya mondani? Es mit fog ő, a 30 évvel ezelőtt őrökbe adott fiú mondani? Vagy képes lesz-e egyáltalán megszólalni a meghatottságtól?" Ott állt egy Woodbridge-i magyar család ajtaja előtt a magyar szülök gyermeke, Jerry Kristafer egy Hartford, Con.- i rádió népszerű bemondója és mellette a hartfordi újság riportere. "Az ajtó kinyílt. 60 év körüli szőke asszony állt ott és tekintett zavartan, kíváncsian a látogatókra." "Ezt neked hoztam - dadogta a fiatalember, átnyújtva egy virágcsokrot az asszonynak.En a te fiad vagyok." Az asszony megrendültén vette át a csokrot, azután benn a lakásban egy karosszékbe roskadt és zokogni kezdett. * A találkozó előzményei, amelyek lélektanilag több, mint 20 évre nyúlnak vissza, olyanok, hogy azokból egy regényt, talán egy egész regénysorozatot lehetne Írni egy arra képes írónak. Az amerikai élet, pontosabban az amerikai magyar élet egy-egy szelete található benne. Magyar családok, egyének sorsa, az egyén társadalmi gyökerei iránti ellenállhatatlan érdeklődése, vonzódása. Talán akad majd akár itt Amerikában, akár az óhazában, aki beletekint ebbe az eseménysorozatba, és inspirációt fog kapni egy regény megírására. A mi feladatunk csupán a tények feltárása, riport Írása az amerikai magyar élet egyik megkapó mozzanatáról. Történetünk hőse egy fiatal, magyar származású rádiósba WDRC-FM rádió népszerű korahajnali bemondója. Örökbe fogadott fia egy dél NewJersey-i farmer családnak. Azt, hogy örökbefogadott gyermek, csak hét éves korában tudta meg. De azt, hogy mi az igazi szüleinek a neve, hogy milyen nemzetiségűek, azt sem fogadott( szüleitől, sem másoktól nem tudta meg hosszú ideig. Ahogy az újságírók előtt kijelentette, Connecticut államban száz és ezer ember, aki hallgatta a kora reggeli rádióprogramját úgy ismerte őt, mint Jerry Kristafer, de ö maga valójában nem tudta, hogy kicsoda. Kora gyermekkora óta vizsgálta barátai, iskolatársai arcát, hogy hozzá hasonlót találjon és akkor talán meg tudná állapítani, hogy mi az ő származása. Angol, lengyel, ir, olasz, német, magyar. Hogy iskolatársainak imponáljon, azt mondta nekik, hogy ő holland. Es amikor egy rádióállomásnál először állást kapott Jerry Kristafernek nevezte magát. Ez a név aztán rajta is maradt, bár fogadott szülei Wayne Griscom nevet adták neki. A származása utáni kutatása kritikussá vált azután, hogy megházasodott és nem volt gyermekűk. Azt hitte, hogy talán ez a bizonytalanság származásával kapcsolatban van és ez lélektani oka meddőségüknek. Tavaly május elsején irt Trenton, N.J. Childrens Home Societynek, csaknem könyörögve nekik, hogy tegyék lehetővé számára, hogy megismerje származását és hogy kapcsolatban léphessen szüleivel. Az intézet a törvény előírása szerint nem mondhatta meg neki szülei nevét, de olyan személy- leirást adott, amely idővel lehetővé tette anyja megtalálását és vele való találkozását. Megírták neki levélben, hogy anyja magyar szülök gyermeke, olyan szülőké, akiknek 16 GYERMEKÜK volt. Tudatták arról is, hogy ö New Brunswickon született, de szülei New Jersey közepén laktak, amidőn kiadták adoptálásra, és ahol e magyarlakta városok vannak: Perth Amboy, South Amboy, Sayreville, So( River, Somerset, Iselin és Woodbridge. Es adtak neki egy ismertető jelet az anyjáról, amely később lehetővé tette a személyazonosság megállapítását. (folytatjuk) NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról' j idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megújításra: $ Naptárra: $.............................................. Név:........................................................ Cim:..................................................... J » Varos:......................Állam:................... Zip Code:.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,N.Y.10003
