Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-05 / 14. szám
Thursday, April 5. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Váci Mihály: (Körösi Csorna Sándor emlékére) ŐSHAZA Nem találta honfitársait a hazában:- remélte: - messze magyarokra leL Emberre vágyott: - nekivágott ■ az elfeledett népet megkeresni. Haláláig hitte: - él az elfogyó rokonság, mely emberré teremtette 6t. Hitte: - kell lenni valahol egy Őshazának, hol érdemes polgára lehetsz az emberiségnek, a küzdelemért tisztelik egymást a társak, az igazság kinyílik, mint a népmesék virága, a közmondások kutjából csobog a beszéd, népdalok fényes madara a lélek. Ment, mintha fáklya menne, szállt, mintha szállna t£iz. Követte látomását, mint füzek a folyót. Sebes volt már a lába: - lelkét kapcának racsavarta. Nem bírta már a talpa: - tenyerén ment tovább. Ha lerogyott a teste; - föléborult a hit sátra. Ha földreszállt a lélek: - delelt a képzelet. És kúszott mint a kígyó, bárét naponta hétszer levetve. Ragyogott, mint a gyik, minden meredeken. Sztyeppén szavannafü, sivatagban tövis. A határokon, messziről jött ösvény, az őrszemek lába alatt kanyargóit tovább. Imádkozott, akikkel imádkozni kellett, mig lesték ajkát, szivét lámák és dervisek. -------IKARUS Szalay Lajos rajza. Elejtett eszmét, elitéit kultúrát keresett, a teremtés legendáinak folyóközeit:- a rokontalan ragozásu nyelvet, az édes magánhangzók zsendice izét, a mongolos barna "a" völgyét, az "i"-zés havasi legelőit; kereste merre tévelyegnek a szavak hamvas szürke gulyái, hol van az "l" széles folyóparti lapálya, az a lejtő, melyen az első "ly" lassú gulyája lehömpölyög; hol van az anyjuk veszteit fúrjecske-szavak sipogása, istállózott nyelvünk régi legelője, a szájat tömő, ahol első szavunk döfödi szivünket, boci az anyja tőgyét, hol a friss szél, a fagy, a fáz, a fagyai, a fenyők, folyamok, furulyát kinálö fiatal fák, fütyörészést tanítók, a csattogó madarak szárnyaiból kihullott szerelmes szavaink, hol a jajgató juhok, amelyektől a pusztán szülő nők eltanulták a panaszt, mig körben énekelt a nyáj, hol a hosszúsági kör, melyen északra-délre terelgetve, a csorda után vonulók megtanulták északon az "é"-t, délen a dallamos "a"-, "o"-ot, a lágy bánatokat, erdők alatt a balladát, zúzmarában a meséket. Kereste a bankáktól átvett sírást, a meleg "e"-k tőgyét, a szopós gyerek ajka ”o"-ző dödögését, a ménesek nyerítését a pej vihogásu nevetésben, a recsegő torkok énekeit, a farkas vonítás kromatikus skáláit a sirató énekekben. Kereste apja gyalogos ujjainak utóvéd seregét a hálát és hurkokat fonó ujjak nomád telepeit, kereste rokonait, kiknek lába a földet olvassa, utakkal teleirja, mint szerelmes száj - járnak le-fel az anyaföld tenyerén; ha égre néznek, tudják a holnapokat, kezük isten hatalmas keze, megérintett minden teremtett dolgot. * Hull egy csillag - ki hull utána ? Huny az üszők - ki fuj ma rája ? Sir a parázs - ki lenne lángja? Kihuny egy eszme - ki gondol rá ma? Messze fogy egy nép - ki megy utána ? Ki indul innen - nem őshazába, Csak e távoli - mai hazába ? * Nem lelt az őshazára, de látta- szegények hazája a Föld. Reménytelen testvéreit nyomozta, igy lett rokona a reménykedő emberiség. Indulj te is, kutasd hazádat,- eljutsz a nagyvilágba. Keresd fel, értsd, szeresd e rokon népet:- s itthon is az emberiségre találsz. “jób lázadása-rol Lusztig Imre interjúja Gyöngyössy Imrével, Kabay Barnával és Petényi Katalinnal Ceng a telefon. Lauren Hyman a nevem, a Teleculture, Inc. sajtóképvise- löje. A Jób Lázadása c. magyar film irói és rendezői hajlandók nyilatkozni a lap részére." Nagy örömmel vettem e hirt és szerda d.u. 3 órára interjút beszéltünk meg a Times Square-i épület 11. emeleti vetitö helyiségében. Nagy megtiszteltetésnek tekintettük, hogy a magyar filmélet e három kimagasló személyisége hajlandó volt egy órát ''-ra szentelni, hogy Balról jobbra: Petényi Katalin, Kabay Barna, Lusztig Imre Gyöngyössy Imre es elbeszélgessünk. A találkozás első percétől kezdve a legbarátságosabb hangulat fejlődött ki köztünk. Hogyan jött létre az elképzelés a Job gázadása film elkészítésére? - kérdeztem. Úgy véljük - jött a válasz - az évszázad emberei rájöttek arra, hogy a nemzetek problémái, a tudományos kutatás, az egyházak válsága, a' helyi háborúk, mind kihatnak a világ fejlődésére. A mi kis Magyarországunk egyik csücskében élő kisebbség élete, problémája sem kivétel. Ez késztetett bennünket e probléma megfilmesi- tesére. Majd hosszan beszélt Gyöngyossv (aki az ország azon vidékén született) arról, hogy ott egy zsidó mezőgazdasági közösség élt, melyről személyes tapasztalatai vannak. Társaival, Kabay Barnával és Petényi Katalinnal szavakba öntötték, majd filmre vitték egy zsidó család életét, tragédiáját, a zsidó közösség kultúrájának, hagyományainak életbenmaradását, a zsidó pásztorok együttélését a protestáns, katolikus pásztorokkal. Jelentős szerepe van ebben Petényi Katalinnak, aki komoly kutató munkát végzett e zsidó közösség múltjának feltárásában. "A kutatómunkával kapcsolatban mit találtatok a zsidók múltjáról?" - kérdeztem ezután. Megtudtuk - válaszolták -, hogy volt idŐ, amikor nem kevesebb, mint 8. 000 földműves dolgozott e közösségben; 1943- ban csupán húsz zsidó család maradt. Gyöngyössy fiatal korában egy teljes évet töltött egy zsidó családnál, amig a rendőrség letartóztatta a család tagjait. Erre visszaemlékezve született meg a film terve. Hármuk személyi életére terelődött ezután a szó. Gyöngyössy 1930-ban született, apja orvos volt. Tanulmányait az Eötvös Egyetemen végezte, ahol a latin nyelveket és filozófiát tanult. Először verseket irt, majd a filmrendezés terén nyilvánult meg tehetsége. Együttműködött Fábry Zoltánnal, Gaál Istvánnal, Makk Károllyal és más neves filmrendezőkkel. Kabay Barnával rendezett filmet, ami bensőséges viszonyra vezetett köztük. Eddig 15 filmet rendeztek kooperativ alapon. Kabay 1948-ban született, apja építészmérnök; eredetileg az ő nyomdokaiba akart lépni és a Politechnikai Intézet hallgatója volt két évig. De a színészi pályára vágyott és beiratkozott a Színház és Film Intézetbe, ahol 1972-ben elnyerte a rendezői diplomát. Egyike azoknak, akik lefektették a Magyar Televízió Kísérleti Stúdió alapjait. Petényi Katalin szinten az Eötvös Lo- rand Egyetemen tanult, ahol dicsérettel végezte tanulmányait. Először, mint tanár működött, de irói képessége egyre erősebben jutott felszínre. Egyik müve a Job Lázadása, melyre méltán lehet büszke. Mindhárman három éves szerződést kötöttek a ZDF nyugat-német filmtársulattal és bár szerződésűk csak a jövő évben jár (folytatás a 8. oldalon)
