Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-12 / 2. szám
4. row/napló Hacsak alkalmam van, szabad időmet azzal töltöm, hogy körülsétálom a Central Parkban levő Víztartályt (Reservoir) amely körülbelül három mérföld. Harmicöt percet vesz igénybe odajutni. Séta közben alkalmam van a jog-olókat (kocogókat) megfigyelni, s közben elgondolkodni a lap problémáiról, a világ menetéről, személyes ügyeimről. A múlt vasárnap is ezt tettem, amikor egy kisfiú kocogott el mellettem, kezében egy walky-talky-val. Továbbmenve egy kisleány haladt el mellettem, ugyancsak egy hangfogó-hangadó készülékkel. Megállítottam és megkérdeztem, hogy hány éves? Hét - mondta. Hagytam, hogy tovább kocogjon, amikor egy fiatalasszony (lehetett 30-35 év körüli) jött hangadó készülékkel a kezében, őt is megszólítottam és megkérdeztem, milyen gyártmányú a készülék, ami a kezében van? Megnézte és olvasta: Fischer. Német gyártmány? - kérdeztem. Nem - válaszolt ö - azt hiszem, amerikai. A rövid szóváltás húsz perces beszélgetéssé vált, mely ( alatt megtudtam, ho^v Nyugat-Németországból (Német Szövetségi Köztársaság) jött férjével tiz évvel ezelőtt. Mindketten ügyvédek, férje pénzügyi vállalatnál dolgozik, ő nemzetközi jogot végzett, erről a témáról ir, de még nem sikerült Írásait elhelyeznie. Megkérdeztem, mi a véleménye az Egyesült Nemzetek égisze alatt folytatott tárgyalásokról a "Law of the Sea" kérdésében. Azt mondta, hogy a nemzetközi törvény e részletét nem tanulmányozta. Ezután megkérdeztem, hogy volt-e valaha Magyar- országon? És ha igen, milyen benyomásai voltak? f Azt válaszolta, hogy volt Kelet Berlinben és Budapesten - 1966-ban - rövid ideig és mindkét helyen nyomasztó légkört talált. Javasoltam, hogy látogasson el ismét Magyarországra, töltsön ott több időt, talán megváltoztatja véleményét. Majd a háborús veszélyre tereltem a szót és ebben a kérdésben magatartása - őszintén szólva - meglepett. Ezeket mondta (megpróbálom szóról szóra visszaadni): "Képzelem, hogy érzik magukat a szovjet emberek, amikor szembenéznek azokkal a rakétákkal, melyeket most elhelyeznek a NATO országokban és amelyek hat percen belül elérhetik őket atomrobbanófejekkel. Én nem a saját életemet féltem, hanem gyermekeimét. Csupán olyan emberek gondolhatnak egy nukleáris háborúra, akik elvesztették a józan eszüket. Minden apának, anyanak elemi kötelessége tenni valamit a béke fenntartása érdekében." Közben elérkeztünk a 86. utca vidékére és mivel ebben az utcában laknak, elbúcsúztunk egymástól, mint régi, jó barátok, meleg kézszoritással. Észrevettem: kisgyermekek, modern walky-talky-val, jómódban élő kispolgári anya szocializmusellenes elvekkel, de határozottan a béke hive. Komplikált világban élünk, telve veszélyekkel - és reményekkel. L.I. ŐSE fiÁYOAM ÍA/llVí yvi A AMERIKAI MAGYAR SZÓ JANUAR 15-21. 15. A nagy villanyipari sztrájk kezdete 1946-ban. 16. Martin Luther King, Jr. születésnapja. 17. Benjamin Franklin,. amerikai államférfi, feltaláló születése 1706. 18. 1271-ben e napon halt meg IV.Béla király leánya, Szent Margit. Róla neveztek el a Margit szigetet Budapesten. Gábor Andor születésnapja 1884. 21. 30 államban sztrájkba lépnek az acélipari munkások U.S. Steel Corp. ellen, 1946. Madách Imre születése, 1823. • "Ha elmondtad a Szót, mit szólni kell, A nevedet már nem temetik el, S ha eltűnik a neved: a szavad él, S amig lesz lázadó, visszhangja kél. Visszhangja kél, hevít uj sziveket, S uj harcra hiva-hív új híveket S az új világ, azzal, hogy létrejött, Zászlót hajt elmúlt emléked előtt." (Gábor Andor: Pillantás előre) CPL. EDWARD J. GARGANO (folytatás az 1. oldalról) "Ahelyett, hogy meghatározná az USA érdekét a közép-keleten - írja Oakes a továbbiakban - Reagan elnök a gyalogos-tengerészek életét állandóan változó, lehetetlen és összeegyeztethetetlen célkitűzések érdekeben veszélyezteti." "Hadihajók a libanoni partokról sortűzet adnak le, ami 'öngyilkos küldetés' célpontjává teheti csapatainkat, de Reagan elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a gyalogos-tengerészek ott maradjanak mindaddig, amig ez a mesterségesen létrehozott ország szilárd helyzetbe kerül. Az egyetlen szilárdság, amit belátható időn belül Libanon elérhet, a sir szilárdsága.’' Reagan elnök külpolitikája - Írja Oaks - "veszélyezteti szövetségeseinkkel fennálló vizsonyunkat és a világ fennmaradását." Ilyen körülmények közö'tt nem meglepő, hogy a demokrata képviselők és szenátorok, egyre több republikánus társuk támogatásával, követelik a csapatok kivonását Libanonból, haladék nélkül. WASHINGTON, D.C. Paul Thayer helyettes hadügyminiszter lemondott tisztségéről. A Securities Exchange Commission vádja szerint tanácsokat adott barátainak, családtagjainak, hogy milyen részvényeket vásároljanak. A tanácsokat az általa ismert kormányrendelésekre alapozta. TERJESSZE LAPUNKAT-k8Bí »Sí .ngt .vshaii Thursday, Jan. 12. 1984. HAZAFISÁG PATRIOTIZMUS A New York Times 12/11/83 számának magazinmelléklete méltatást érdemlő cikket közöl a hazafiasságról az USA-ban. A cikk írója R.W. Apple, Jr. aki hét év óta a NYT londoni irodájának főnöke, á közelmúltban egy hónapos látogatást tett szülőhazájában, "Daliástól Clevelandon át Bostonig" és a nyugati partvidéken. Leírja tapasztalatait és észrevételeit, kezdve a polgárok hazafiasságával, és végül bírálja az USA mai társadalmát. A cikk oly terjedelmes és tartalmas, hogy nem tehetek mást, mint hogy kiragadok néhány különösen érdekes részletet, mondatot: Nem sokkal a grenadai invázió után, Reagan elnök üdvözölte a néhány száz grenadai egyetemi orvostanhallgatót, mondván "amit 10 nappal ezelőtt láttak, azt hazafiasságnak nevezik." Ugyan, mi az ördögöt értett ez alatt? Azt, hogy hazafias cselekedet volt részéről elrendelni az inváziót? Vagy azt, hogy akik azt elítélik, mint eltúlzott lépést, a nemzetközi törvények megsértését, azok tehát ezért hazafiatlanok? Európában másképpen látják a dolgokat. Sok európainak nincs jó véleménye manapság Amerikáról és amerikaiakról. Grenada amerikai "felszabadítása" megerősítette azt az elterjedt véleményt, hogy Reagan veszedelmes ember, aki képes tévedésből a világot felrobbantani. Az angol közönség sehogy se tudja megérteni, hogy az USA egy színészt választ elnöknek; az incidens annyira megrázó volt, hogy tiz közül hat azt mondta a közvéleménykutatóknak, hogy úgy érzik, Reagan politikája t vdlöszinúbbé teszi a nukleáris háborút. En nem látom ilyen világrengetőnek, de viszont jogosultnak sem. Ezért most hazafiatlan lennek? Megnyugtattam magam, elég, ha szeretem hazámat, nincs rá szükség, hogy szeressem politikáját is. Még a Beirut-i bombarobbanás előtt látogatok otthonról mesélték, hogy újjáéledőben van a patriotizmus. Utazásaim során az országban több zászlót láttam, mint amire vissza tudok emlékezni. A NYT ezévi véleménykutatása azt mutatja, hogy a válaszolóknak több, mint fele magát "nagyon hazafias"-nak vallja, és 44% úgy véli, "megbízhat a kormányban, hogy helyesen jár el". De nem volt egyetértés afelöl, hogy miliői áll a hazafias magatartás, valamint, hogy mi képez hazafiatlan- ságot. Ebtíöl azt a következtetést lehet levonni, hogy ha egy csoport magát hazafiasnak mondja, az bizonnyal ez alatt nem érti ugyanazt. Amikor három év után visszatértém Vietnamból, hazafiság nem volt népszem társalkodási tárgy; aki magát hazafiasnak nevezte, az támogatta a háborút, aki bírálta, az hűtlen, hazafiatlan volt. így kezdtem kérdezni magamtól: amerikaiak, akik a szót gyakrabban használjak, mint más népek melyeket ismerek, mit értenek az alatt, amikor a patriotizmus szót használják? Woodrow Wilson egy alkalommal, frissen felesketett polgárokhoz igy szólt: "Önök most hűséget esküdtek. Hűséget kihez? Hűséget senkihez, hacsak nem Istenhez. Bizonnyal nem azokhoz, okik időlegesen képviselik a kormányt. Hűséget esküdtek egy nagy eszméhez, elveknek egy magasztos csoportjához, az emberiség nagy reménységeihez." Vágó Oszkár VARSÓ. Lengyelország 1983-ban 191 millió szenet termelt. Ebből 35 millió tonnát külföldön ertekesitettek.
