Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-29 / 13. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 29. 1984. mum NAPLÓ Ha valaki azt kerne tőlem, hogy sorol­jam fel a világ 10 legszebb épületét, min­den habozás nélkül a new yorki Riverside Church-Öt tenném a lista elejére. Ez a templom, amely az építkezési technika csodája, a 120. utca és Riverside Drive- nál, a Hudson folyó partján van és vetélke­dik a római Szent Péter, a párizsi Notre Dame, a budapesti Mátyás és sok más temp­lommal világszerte. A Riverside Churchó't nemcsak az ide­látogató turistáknak, de New York lako­sainak is meg kell tekinteniük. Ez MOST még fontosabb, mert a templom földszin­ti termeinek egyikében képkiállitás van, amely betekintést nyújt abba, hogy mi megy vegbe El Salvadorban. Egy kínai közmondás jut eszembe: "Egy kép többet mond, mint ezer szó." E képek valóban bizonyítják ennek a mondásnak az igazát. Az egyik képen látjuk, amint 1980. már­cius 30-án Oscar Arnulfo Romero érsek San Salvador nagy templomában prédikál. A templom zsúfolásig megtelt hívekkel, ezrek állnak a templom előtti téren. El Salvador "Halál Osztaga" behatol a temp­lomba, gépfegyverrel megölik az érseket es a körülötte lévöket. Sortüzet nyitnak a templom előtti tömegre, több százan meghalnak és sokan megsebesülnek. Az apácák kezükkel a fejük felett vonulnak ki a templomból. Egy másik képen legyilkolt asszonyok holttestét látjuk, amint rongyos férfiak, nók és gyermekek nézik őket. A kép mel­lett egy felirat: "Mielőtt elfogadnának valakit a Halál Osztagba, próbára teszik. Kell, hogy erő­szakot vegyen a kivégzés előtt a nőn és ezt követben le kell vágnia testének egy részét és csupán ezután vethet véget a nő életének puskagolyóval. Ha ezekután tagja lesz a Halál Osztagnak, az végleges. Senki sem hagyhatja ott a szervezetet, mert a vezetők félnek, hogy az Osztag rémtettei a világ köztudatába kerülnek." A kepek egész sora ábrázolja a tömeg­sírokat, a négy amerikai apáca meggyilko­lását, a gerillák életmódját, a nép nyomo­rát, a gazdagok palotáit és sok más érde­kes jelenetet, amelyeknek megtekintése tiszta képet nyújt arról, hogy mi megy végbe El Salvadorban. A képkiállitást mindenkinek meg kell néznie! A bejárat a templom Clairmont Ave.-i kapujánál van. Belépődíj nincs. L.I. AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES MŰSORA: Április 3. kedd 8:15 PM LIBRARY THEATER 300 3rd Ave. West WARREN, Pa. Április 5. csütörtök PROCTOR'S THEATER SCHENECTADY N.Y. Április 6. péntek 8 PM SYMPHONY HALL BOSTON, Ma.___________________ Április 7 szombat 8:30 PM COLDEN CTR for the PERF. ARTS 65-30 Kissena Blvd. FLUSHING, N.Y. (212) 793-8080 (212) 520-7200_______________________ Április 8 vasárnap 7 PM LONG ISLAND UNIV. C.W. POST CTR Greenvale, N.Y. MÁRCIUS 29 - ÁPRILIS 4. 30. 1859-ben e napon született Meray- Horváth Károly, az elektromos szedő- és öntőgép egyik feltaláló­ja. Életbelép az amerikai alkotmány 15. függeléke, amely megtiltja a megkülönböztetést a szavazá­, sokban. ÁPRILIS 3. 1869-ben e napon halt meg Emich Gusztáv nyomdász, ( Petőfi könyv­kiadója. 4. A szovjet hadsereg kiűzi az utol­só náci katonákat Magyarország területéről. f A véletlen úgy hozta magával, hogy e napokban két megrendítő erejű, feledhetet­len filmben gyönyörködhet New York és környéke mqzikedvelö lakossága. Az egyikről a "JÓB LÁZADASÁ"- ról e számunkban közlünk riportot. ( A másik a "JÓ HARC" (The Good Fight) Amerika 20. századbeli történelmének egyik legdicsőségesebb mozzanatát, az Ábrahám Lincoln Brigád történetét vetíti elénk. Legtöbb olvasónk tudja, hogy a harmin­cas évek végefelé 3.200 fiatal amerikai ment önként Spanyolországba, hogy segítse a fasizmus ellen kétségbeesetten védekező spanyol népet. Ha önfeláldozó harcuk sike­rült volna, a második világháború és maga a holokauszt talán elkerülhető lett volna. A brigád tagjainak fele elesett, vagy meg­sebesült Spanyolországban. A megrázó erejű film felidézi lelkűnkben a harmincas évek nagy társadalmi harcainak emlékét is. A filmet március 28-tól április 10-ig mutatja be a Film Forum, 57 Watts St. alatt. A műsor kezdetének időpontjáért hívjuk e számot: (212) 431-1590. LONDON. A szénbányászok sztrájkja az acéltermelést is befolyásolja. Ujabfc ezrek csatlakoznak a sztrájkmozgalomhoz. A bányászok a bányák lezárásának beszünte­tését követelik. • DEARBON, Mich A Ford Autó vállalat felülvizsgálja az 1181-es és 1982-es Escorts, Lynex EXP és Li'7 kocsikat, melyeknek motorja miatt sok a [ masz. AZ ÁMÍTÁS MINT POLITIKA Ismét nyakunkon a négy évenként ismét­lődő elnökválasztási kampány. Immár köz­hit, hogy egy ilyen kampány során elhang­zott beszédek nem érdemelnek sok hitelt. A pályázók mindent megígérnek, amit a választó közönség kíván, tekintet nél­kül arra, hogy betartani szándékoznak-e ígéreteiket, vagy hogy arra lehetőségük, képességük lesz-e? A bennálők minden kudarcot, rossz eredményt elődjük, az ellenpárt hibájául rónak fel, és fennen hirdetik saját kormányzatuk felnagyított, sőt valótlansággal határos sikereit. Valaki mondhatja, hogy ebben nincs újság, ez mindig is igy volt. De még soha sem volt elnökválasztás ilyen vésztjósló, villámok­kal terhes ólmos felhők alatt, a világot pusztulással fenyegető atomfegyverek környezetében. Méghozzá egy olyan benn­ülő elnök idején, aki atomfegyvercsörte- téssel kívánja megszerezni a szavazato­kat. Reagan, az ót körülvevő tisztek és az öt támogató érdekeltségek, teljesen tisztá­ban vannak azzal, hogy kormányzatuknak kik a haszonélvezői, és ebben annyira el- bizakodottak, hogy gazdasági-elméleti és társadalmi-filozófiai indokolásokkal igyekeznek kormányzatukat jogossá tenni és elfogadtatni, még a károsítottak által is. Ezek az indokolások hamisak, vagy fél­igazak. Ennek eredménye az ámitás-politi- ka intézményesítése. Lassúnk néhány pél­dát. Hősies diadalnak hirdetik a 110,000 lakosú Grenada sziget elfoglalását, 6000 főnyi katonai erővel. Az indokolás veszé­lyeztetett amerikai polgárok megvédése. Ez ámítás, mert ilyen veszélyeztetes nem volt, de volt Grenadában egy baloldali kormány. Ehelyett most erős amerikai katonai bázist építenek ott. Honduraqt katonai megszállásra építik át a Nicaraguát Somozától felszabadító "marxista" kormány megdöntése iránti célból, de hivatalosan ezt váltig tagadják. Támogatnak minden elnyomó kormányt, Közép-Amerikában, azt hirdetve, hogy ott a "demokráciát'1 védik. Katasztrofális hatású, egyre növek­vő katonai költekezés aláássa az ország gazdaságát, soha nem látott deficitet okoz­va; enyhítésül azt hirdetik, hogy a hadiipar sok munkahelyet teremt, holott ugyanolyan költséggel békés ipar és szolgáltatásban sokkal több munkahelyet lehet létesíteni. Szövetségi kiadások csökkentése céljából csökkenti a társadalmi és szociális juttatásokat, ugyanakkor adókedvezménye­ket nyújt a gazdagoknak és nagyérdekelt­ségeknek, és növeli az adóterhet a kiskere­setűek vállára. Erre azt hirdeti, hogy ny­modon ösztönzi a gazdasági felújúlást... Nem tiltja meg üzemek lezárását és a bérlevágásokat munkaszerződésekben, amivel csökkenti a nép vásárló képességét, azt hirdetve, hogy ez befektetésre ö'sztönzi a nagyipart, holott a nagyipar soha nem látott óriási hasznát főleg külföldön fek­teti be új üzemekbe, nem pedig itthon. Békeszeretetét hirdeti únos-úntalan, ugyan­akkor nagyhatású fegyvereket helyez el egyre közelebb a Szovjetunióhoz, és meg­akadályozza a fegyverkezés korlátozását célzó tárgyalásokat. A tárgyalásokra olyan küldötteket nevez ki, akik ellenzik a fegy­verkezés korlátozását. Elismeri Reagan az atomfegyverek pusztító képességét, ugyanakkor folytatja újabb és újabb pusz­tító rakéták gyártását. Minden szavával félrevezeti, ámítja az USA és az egész világ népét. - Vágó Oszkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents