Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-29 / 13. szám
Thursday, March 29. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Lapunkért ELSŐ ADOMÁNY A PENNSYLVÁNIAI KVÓTÁRA DUQUESNE, Pa. Megkaptam Deák munkás- társ felszólító levelét, ami az: évi gyűjtési kampány kezdetét jelzi. f O irta, hogy 1984. jelzi az ötvenedik évét annak, hogy kapcsolatba jutott az amerikaii magyar haladó sajtóval. Én is már 52 eve, hogy olvasója lettem sajtónknak, amely akkor Uj Előre néven jelent meg. Az Uj Előre harciasabb újság volt, mint a mostani, persze most is jó. Tehát a lap fenntartása kötelességünk, mert a munkásosztály fegyvere ÉDES MAGYAR NYELVÜNKÖN. Tudom, hogy van a munkásosztálynak harcias lapja más nyelven is. Tudomásul vettem és magamévá tettem és fogadtam a felszólító leveleit. Deák azt irta, hogy minden évre tíz dollárt ajánlott fel. Helyes, én megértem ezt, hogy ó hivatásos ügvyezetői minősítésben képviseli a lapunkat. Helyes a vezényszó, de én a magam részéről, mint régi kiszolgált közkatona, minden tiz évi lapolvasás után 10 dollárt, 52 évért 60 dollárt nem felajánlok, hanem máris ADOK. Ezt meg tudom vonni magamtól, jobban mondva magunktól, mert feleségem is van. (A szerkesztőség megjegyzése: Deák Zoltán január 17-én állította ki a csekkjét 500 dollárról, de tartogattuk márciusi ünnepélyünkre, hogy ott jelentsük be a többi jelentős összegű más adománnyal együtt a new yorki kvóta javára.) Remélem, hogy az idén többen fognak jelentkezni a pennsylvdniai magyarok közül, mint a múlt évi gyűjtés alatt. Azt is tudatom, hogy én orvosi kezelés alatt vagyok. A biztosítás nem fizet mindenért, mert amig a kórházban voltam, jóval több, mint 1000 dollárt fizettem ki. Azóta nem fizetnek, mióta kinn vagyok. Nem fizet a Medicare sem, a Blue Cross sem. A fö sebész kint kezelt vagy kilencszer, egy- egy check-up 20-25 dollár, tízszeres vér- vizsgálat 17-18 dollár. Ilyen itt a rendszer, mert mii dent ránksóznak. Szarka János ACADEMY AWARD NOMINEE BEST FOREIGN FILM A celebration of love, courage, humor, joy and discovery you will never want to forget Román János, a városépítő Lapunk azon olvasói, akik 40 éve, vagy annál is régebben olvassák lapunkat, bizonyára emlékeznek még Román Jánosra, aki a második világháború idején tagja volt lapunk szerkesztőségének. Egyike volt a legtehetségesebb, legbrilliánsabb újságíróknak, aki valaha nemcsak lapunknál, hanem a progresszív sajtónál dolgozott. Sem azelőtt, sem azóta nem volt lapunk annyi érdekes, szenzációs cikkel tele, mint amikor ö (és Rákosi Sándor) dolgozott szerkesztőségünkben. Amikor megvált lapunktól, több vezető amerikai hírszolgálat vetélkedett érte. Azután felhagyott az újságírással és tehetségét más terepeken érvényesítette. Most kaptunk tőle, illetve róla életjelt egy Miami-i napilapban. Megtudtuk ebből, hogy Román János valóságos forradalmat vezetett le egy floridai városban, Hollywoodban. Kapzsi telekspekulánsok, építkezési vállalkozók a legfelelötlenebb módon kezdték kiépíteni a várost, megfosztva azt csaknem minden természeti szépségétől. Román János megszervezte a város jobbérzésü lakosságát, kibuktatták az ingatlanforgalmi spekulánsok befolyása alatt álló városi vezetőséget es helyettük környezetvédelmi elveket valló vezetőséget választottak be. Ez korlátot emelt a túlzsúfoltságnak. Egy akker területre legfeljebb 25 házat engedélyeztek, fákat ültettek, parkokat létesítettek, védik az öblöket a szennyeződéstől, stb. Felfigyeltek Román kezdeményezésére más floridai városokban is és a legtöbb Román János helyen adoptálták az ö városrendezési módszereit. Lapunk büszke Román János teljesítményeire e téren. Kívánunk neki további sikereket, amikor ismét közéleti pályára lép. The Revolt of lob ( jób lázadása) MAFILM TÁRSULÁS STÚDIÓ MAGYAR TV, BUDAPEST, ZDF, MAINZ, (NSZK) Megrendítő és drámai magyar filmet láthat az amerikai közönség a következő hetekben The Revolt of Jób (Jób lázadása) címen Petényi Katalin, Győngyössy Imre és Kabay Barna rendezésében. Történelmi filmnek is mondható, mert századunk, talán az emberiség legborzasztóbb eseményének (a holokausztnak) egy mozzanatát tárja a néző elé, de ugyanakkor az ember ember iránti viszonyának rejtélyes fejleményeit is visszatükrözi. 1943-at írtak. Kelet-Magyarország egy kis falujában él Jób, a zsidó földműves és felesége, Róza, akiknek hét gyermekéből egy sem maradt életben. Jób elhatározza, hogy örökbefogad egy keresztény gyermeket, mert tudatában van annak, hogy csak idő kérdése, mikor viszik a nácik a zsidó lakosságot a koncentrációs táborokba. Terve az, hogy a gyermekre hagyja az évtizedek nehéz munkájával megszerzett földi vagyonát és az ortodox zsidó hagyományokat. Mély lélektani tudással kellett rendelkeznie a film készitőinek, hogy _ a színészek: Zenthe Ferenc Jób szerepeben, Te- messy Hédi Róza szerepében és Fehér Gábor a hét éves Lackó szerepében, képesek legyenek azt a folyamatot a néző elé tárni, ami szülők és fogadott gyermek között lépésről lépésre kifejlődött. A szülők szeretetét ékesen ábrázolja, amikor Jób és Róza keresik a nádasban Lackót, vagy amikor Lackó torokgyíkban megbetegszik es a szülők egymáson akarnak túltenni ápolásában. Betekintést nyújt a film a falu hasszid lakosságának az életébe. Hogyan ünnepük a szombatot, a sátoros ünnepet, a husvé- tot és ezzel egyidőben Jób a gyermek tuday tába igyekszik vésni a JÖVŐBEN VALÓ HITET, a Messiás-várást. A film egyik megrázó jelenete, amikor a falu zsidóságát kocsikra rakva kisérik a fegyveres katonák. Egy asszony tejet akar nyújtani az egyik gyermek részére, de a fegyveres katona puskatussal az árokba löki. A lakosok némán, lehangoltan, egyesek könnyes szemmel nézik a kocsisort, amint viszik szomszédaikat, akikkel békében éltek hosszú éveken át, a végzet felé. Lackó a kocsik után szaladva meglátja szüleit és mama, papa kiáltással követi őket. A szülök nem akarják felismerni a gyermeket, nehogy öt is bajba hozzák. A kocsik elhaladnak és Lackó ott áll egyedül, nem tudva mitévő legyen. Majd elszalad es kezdi keresni a Messiást. Öt külföldi filmet javasoltak az Oszkár dijra, koztuk a The Revolt of JÓb-ot is.
