Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-08 / 10. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 8. 1984. Jozsa György Gábor: A SZABADSÁGHARC HADVEZÉREI Szivdobogtató és könnyfakasztó jelene­tek sora él a köztudatban 1848-49-ről. A fenyegetett hon hivő szavára ezer vesze­delem közepette hazaszökő huszárok bátor­sága, a megannyi csatában megedzódö és helytálló újoncok hősiessége az egyik véglet, a Világosnál fegyverüket zokogva letevők s az aradi bitófa alatt álló táborno­kok képe a másik. Szokás szerint kissé fekete-fehérre sikeredett az ábra, höslel- kü, életét a haza és a szent világszabadsag oltárán feláldozni kész, "tőről vágott ma­gyar ember" áll az általános hiedelem sze­rint az igaz oldalon, álnok pecsovics, áru­ló muszkavezetö vele szemben, hogy a rája rútul fogat fenő idegeneket ne is em­lítsük. Mint mindig, a valós történelmi kép ez­úttal is sokkal árnyaltabb. A szabadságharc sorsdöntő eseményei mindig is a viták ke­reszttüzében álltak, kortársak és későbbi körök kutatói, tudósok és laikusok, törté­nészek, irodaimarok és irók vitatkoznak újult erővel a tények és a történelmi sze­mélyiségek értékeléséről, vizsgálják a történetek okait és - hazai szokás sze­rint - keresik a felelősöket. E folytonos viták során a katonai döntések mindig elő­térben álltak: miért kellett Jellasics üldö­zését a Lajtánál abbahagyni, s nem a for­rongó Bécs segítségére sietni, miért kellett Windisch-Grätzet az ország szivébe been­gedni, "miért volt Budát ostromolni", s végül, de inkább elsősorban: helyes volt-e a világosi fegyverletétel. Ez utóbbi körül csapnak össze a legszenvedélyesebben a vélemények. Árulók voltak-e, akik kapitu­láltak, vagy a lehetőségekkel reálisan szá­moló államférfiak, hadseregük iránti fele­lősségérzettel eltöltött hadvezérek - vizs­gálják nem kevesen újra meg újra, s már a kérdés feltevése is sok mindent elárul. A dokumentum tengernyi, mindenki talál benne támaszt érveihez, s nemegyszer a legtörtenelmietlenebb kérdéshez: mi lett volna, ha? Ahhoz azonban, hogy ki­ki megalkossa a maga Ítéletét, ismernie kell a meg- (és el-) itélendöket, márpedig a szabadságharc katonai vezetéséről tudo­mányos, átfogó monográfia még nem szüle­tett. Ezért is úttörő jelentőségű és megszüle­tésének pillanatától kezdődően a korszak­kal foglalkozó vagy csak iránta érdeklődő számára nélkülözhetetlen az a kézikönyv, amelyet nemrégiben adott közre a Zrínyi katonai kiadó. Sokesztendös, hihetetlenül alapos és aprólékos kutatásai nyomán irta meg könyvét Bona Gábor történész, Tábor­nokok és törzstisztek a szabadságharcban cimmel. Mintegy ezerharminc tábornok és a korabeli katonai terminológiával törzs­tisztnek nevezett őrnagy, alezredes és ezredes adatait gyűjtötte össze a szerző, s megvizsgálta a szabadságharc különböző szakaszaiban a folytonosan átszervezett és átcsoportosított magasabb egységek parancsnoki karának alakulását is. Ezt a szinte minden történelemkönyvnél, lexikon­nal vagy sematizmusnál, azaz tiszti címtárnál izgalmasabb olvasmányt (amelyet természe­tesen nem lehet letenni, hiszen minden oldalán újabb ismerős név -tűnik fel, hite­les és részletes életrajzi adatokkal) alap­vető tanulmány vezeti be. A legtöbb érdeklődőben alighanem az a kérdés vetődik föl legelőször, kik is ve­zették a honvédsereget, lánglelkü forradal­márok vagy véletlenül odasodródott katona­emberek. Már az aradi vértanuk névsorá­Bem József tábornok Görgey Artur tábornok Klapka György tábornok Lenkey János tábornok nak olvastán feltűnik, mennyi az idegen nevű és anyanyelvű közöttük: Aulich Lajos, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Poeltenberg Ernő és Schweidel József németek, illetve osztrákok, Damjanich János szerb, Knézich Károly horvát, de említhetnénk rajtuk kívül a lengyel Bemet, Dembinskit és Wysockit, az angliai Guyon Richardot, az olasz Monti ezredest, s meg sokáig volna folytatható a sor. A gondos statisztikák azt mutatják, hogy a honvéd­sereg vezetőinek 68.8 százaléka volt magyar. 15.5 százalékuk német és osztrák, s nem kevés lengyelt, szerbet, horvátot is talá­lunk köztük. Döntő többségük katonai isko­lát végzett, ahol szélsőségesen Habsburg-hü nevelést kapott. Mivel gyermekkoruk óta családjuktól, hazájuktól távol éltek - elő­ször a "cögleráj"-ban, majd helyőrségükben nyelvükben németté, felfogásukban és gondolkodásmódjukban többnyire a dinasztia, a birodalom egységének, nemzetek feletti eszméjének fenntartás nélküli támogatói­vá váltak. Nincs azon csodálkozni való, amit Bona Gábor ir, hogy a honvédsereg parancsnokainak többsége a szabadságharc idején egymással németül érintkezett, s e nyelven íródott a hadműveleti utasítá­sok, hadiparancsok és napiparancsok zöme is. Ezt nem csupán a korabeli magyar kato­nai szaknyelv hiányosságai indokoltak, s az, hogy sok volt a magyarul nem tudó nem magyar tiszt, de az is, hogy a magya­rok között is számosán akadtak, akik a cs. kir. seregben eltöltött szolgálati idő alatt részben vagy teljesen elfelejtették anyanyelvűket. Görgei Artur és Lenkey János például hétéves korukban kerültek a tulni utásziskolába. 1848-ban újra kellett tanulniuk magyarul, de szívesebben beszel­tek németül, mert ezen a nyelven jobban tudták kifejezni magukat. Tanulságos forgatni Bona Gábor müvét, olvasgatni, ki honnan jött, milyen társadal­mi helyzetből, neveltetésből került a honvéd­ségbe, hogyan s miért tartott ki a vállalt ügy mellett vagy hagyta el a piros-fehér- zöld lobogót. A törzstisztek és tábornokok utóélete is rendkívül érdekes; huszonket­tőt kivégeztek, tizenkettő fogságban halt meg, 266 fő több éves várfogságot szenve­dett, 132 egy éven belül amnesztiát kapott, huszonhármukat közlegényként besoroz­tak a cs. kir. hadseregbe, legtöbbjüket cim- és rangvesztésre ítéltek. Nem keve­sen emigráltak, s nevüket ott találjuk az elkövetkező évek forradalmainak, felszaba­dító harcainak katonái között. KA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Előfizetés: 1 évre $ 18.- 5 évre $ 10.­Kanadába és Európába egy évre $ 20.­Megújitásra: $.................... Naptárra: $....................... Név:......................................................... Cim:....................................................... / Varos:....,.........................Állam:.......... Zip Code:............... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003.

Next

/
Thumbnails
Contents