Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-08 / 10. szám
Thursday, March 8. 1984. AMERIKAI MAGYAR RZO 5. Be rend T, Iván: Felzárkózás vagy lemaradás? Részletek az iró, A MAGYAR GAZDASÁGI HELYZETRŐL szóló értekezéséből Az 1983-as évvel olyan tizéves szakasz zárult le, melyben negyedszázados folyamatok törtek meg. E tizéves szakasz a véres chilei puccsal, egy újabb közel-keleti háborúval, az olajárak irracionális elszabadulásával kezdődött. Bar nem előzmények nélkül, de ez időtől a világgazdaság és a világpolitika ölelkező folyamatéi gyorsuló ütemben vezettek kedvezőtlenül egymásra torlódó kovetkezmenvekre. A világméretű infláció a második olajrobbanás révén fokozódott. Világhatalmak éltek át kétszámjegyű pénzromlást, s nem egy országban háromszámjegyü infláció tombolt. Amire a világ gazdaságtörténetében még nem volt példa: az infláció a legfejlettebb országokban gazdasági stagnálással (stag- fláció) kapcsolódott Össze. A világtörténelem legnagyobb konjunktúrája ért véget. A leggazdagabb országokban minden tizedik ember elveszítette állását. Japánban és az Egyesült Államokban 15-18 százalékos reálbércsökkenés következett be, s olajtermelő "nagyhatalmak" jutottak csődbe Nigériától Mexikóig. A szocialista gazdasagok addig gyors növekedése is erősen lefékeződött. Néhányan fizetéskeptelenné váltak, s fontos cikkekre vezettek be adagolást. Veres és vértelen hatalomátvételek, inváziók, "természetessé" vált kivételes állapotok követték egymást. Olvastuk és féltük a híreket Chiléről, Iránról és Grena- dáról, Afganisztánról és Lengyelországról, rakétatelepitésekról és tárgyalások megszakadásáról. A rosszra fordult 'jó* A félelmetes körkép hátterén saját múlt évtizedünk békében telt el. Többet vásároltunk, szállodák sorával gazdagodtunk, hidakat korszerűsítettünk. Közben azonban nálunk is hatalmas és kedvezőtlen változások játszódtak le, mindenekelőtt azok, amelyek kívülről szakadtak ránk. A fütó- és nyersanyagok, a fejlett technika világpiaci áremelkedése ráfizetésessé tette külkereskedelmünket. Eleinte mintha nem érzékeltük volna e változásokat. Abban az évben - 1974-ben -, amikor külkereskedelmi ráfizetésünk először volt igazán nagy mérvű, 15 százalékos általános mun- kasbéremelesre került sor. Változatlanul tartottuk a gyors, évi öt-hat százalékos növekedést, s ennek megfelelően emelkedett a beruházás és a behozatal, ami évről évre meghaladta az exportot. A vállalatok és a lakosság a mind drágábban vásárolt olajat és árukat azonban jóval olcsóbban kapta meg: az állam ismét mind több dotációt épített az árakba, védőfalat huzva a hazai gazdaság és a külvilág gazdasága közé. A sok látszólagos jó azonban a béremeléstől a gyors növekedés fenntartásáig és a világpiaci infláció határainkon történő feltartásáig, valóságos rosszra fordult. Az uj helyzetben a megszokott régi utón' jártunk tovább. (Nem nagy vigasz, de tény, hogy a világ legtöbb országa hasonlóan reagált.) A gyors növekedéshez szükséges importemelkedést, azonban finanszírozni lehetett, mivel bőséggel hiteleztek nekünk. A hetvenes évek elején még többletet mutató fizetési mérlegünk viszont mind passzívabbá vált, és tartozásaink fölgyülemlettek. A veszteségek a zord világgazdasági közegben, a váltóállítás késedelmei mellett hatalmasra duzzadtak. Tiz év alatt nagyjából egy év során megtermelhető nemzeti jövedelem értéke veszett el. Berend T. Iván Az elhalasztott lehetőség A világgazdaságból reánk züdűlt, hatalmas és részben elkerülhetetlen veszteségeket áthidaló hitelek pajzsként is szolgálhattak volna, ha védelmük alatt átrendezzük sorainkat, visszaszorítjuk ami az ( uj árviszonyok között ráfizetésessé vált, és kiépítjük, ami előnyös. Ez az igazodás azonban csak ólomlábakon cammogott előre. Az alkalmazkodási szolgáló mechanizmusokat ugyanis, melyeknek kiépítése 1966-1968-ban megindult, éppen 1972-1973- tól gyengítette, hatástalanította a szocializmus elveinek féltése jegyében fellépő kritika. A szocializmus ilyen "védelme" azonban újból megmerevítette gazdaságunk működését, elerötlenitette a vállalatok alkalmazkodási reflexeit. Nem a reformból, hanem annak megtorpanásából, az átalakulás-alkalmazkodás elmaradásából halmozódtak fel a gazdaság súlyosbodó gondjai. A jóra fordító 'rossz' 1979-re megérlelődtek a felismerések. Nem gyorsan múló, ciklikus tőkés válság mellettünk elhömpölygő hullámairól van csupán szó, hanem tartós, a szocialista gazdaságokat is erőteljesen befolyásoló uj világgazdasági közegről. Ha ehhez nem alkalmazkodunk, harmadszázados, áldozatos munkával elért előretörésünk eredményeit rombolnánk le, s esnénk vissza korábbi elmaradottságunkba. Egyensúlyteremtő megszorítások nélkül mégis lehetetlen lenne az uj nekilendülés. Hogy mit sikerül elérni, hogy a korlátozás "rossz" valóban jóra fordithatö-e, az a politikától és a társadalmi cselekvésektől függ. Első számú nemzeti ügy A tét nagy. A helyosztó időkben országok lendülnek mozgásba a nemzetek ország- utjan - előretörhetnek és leszakadhatnak. Ez jó néhányszor megtörtént már. Portugália például az ipari forradalom vízválasztójánál maradt végzetesen le: a XIX. század folyamán Európa három leggazdagabb országa közül a három legszegényebb közé csúszott. Az igazodni ugyancsak képtelen Törökország nagy birodalomból elmaradott országgá vált. Nem egyszerűen a nagyobb darab kenyérről van szó, hanem napjaink legfőbb nemzeti ügyéről, lépéstartásról vagy elmaradásról, nemzeti történelmünk következő szakaszának meghatározásáról. Reform és szocialista tudatzavar Milyen határig fogadható el a jövedelem- szóródás növekedése? A kistulajdon vagy egyeni kiegészítő tevékenység nem rombol(folvtatás a 8. oldalon) ÁREMELÉSEK- Gocze Tibor riportja BUDAPEST. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közölte, hogy a kormány felhatalmazása alapján az Országos Anyag- és Árhivatal az 1984. évi terv előirányzásával összhangban január 23-tol több termék fogyasztói árat felemelte A hús és húskészítményeket atla^ 21 százalékkal, a növényi alapú tartosipari termékeket átlagosan 20 százalékkal, a sört átlagosan 15 százalékkal, a háztartási tüzelőolajat 20 százalékkal, az éjszakai aramot 50 fillérrel, az épitöanyagféleségeknél a cement és cserep árát 30 százalékkal, a téglaféléket 20 százalékkal, a személy- gépkocsik fogyasztói árát 6-7 százalékkal emelték. A fogyasztói árintezkedesekkel összhangban központi szociális juttatást növelő intézkedésekre is sor került. Január 1-tól havi 70 forinttal emeltek a 2800 forintot meg nem haladó nyugdijakat, úgyszintén 70 forinttal magasabb lett a nyugdijak legkisebb Összege, a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározó összegű szociális ellátás. Január l-től gyermekenként havi 70 forinttal emelkedett a családi és a gyermekek után járó j jövedelem - pótlék. A gyermekgondozási j segélyt szinten 70 forinttal kiegészítették. Természetesen - mint a világon mindenütt - az árak kényszerű emele- senek senki sem örül, de ez az élet szükségszerű velejárója. így az állam tudta továbbra is biztosítani a bőséges áruellátást, a választékossagot és nem kell sorban állni fogyasztási cikkekért, vagy élelmiszerért. Esetleg mozi vagy színházjegyért! Az áremelkedés óta sem vettem észre, hogy kevesebb vásárló lenne az üzletekben. Az intézkedés főképpen a nyugdíjasokat és a kisjövedelműeket érinti a legjobban. A Népszabadság 1984. február 2-i számában az olvasói levelek között Szedlák Szilárd irta Szilvásváradról: "Én a problémát elsősorban abban látom, hogy a lakosság egyötöd része nyugdíjas, gyakran munkaképtelen ember, aki már nem tudja a nyugdiját valami kis mellékessel pótolni. Sok olyan van közöttük, akit a betegség ledöntött a lábáról. S bár igaz, hogy az idős ember kevéssel beéri, az a baj, hogy olykor már erre a kevésre is alig-alig futja. Hogy mennyi az a 70 forint, amit most a 2800 forint alatti nyugdíjasok kapnak, azt nem is firtatom. Csak hát a magam 2200 forintjával elgondolkodom, mit is tudok én majd ebből a 70 forintból pótolni?" Az olvasói levelet azzal egészíthetem ki, hogy a Tanácsoka szociális segélyek évi keretét országos viszonylatban felemelték, s igy az arra rászorulók több juttatásban részesülhetnek. És napirenden van mindenütt az Öregek napközi otthon- rendszerének kialakítása, ahol minimális téritéssel étkezhetnek és szórakozhatnak.
