Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-09-08 / 33. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 8. 1983. 0Ataáőiné Aiá/c VIETNAM? NEM VIETNAM? Napjainkban igen gyakran vetődik fel a fenti kettős kérdés, amikor Reaganék közép-amerikai és egyáltalán latin-amerikai külpolitikájáról van szó. Azt akarják ezzel a két kérdéssel az emberek kifejezni, hogy jelenlegi külpolitikánk megismétlése-e annak, ami Vietnamban ért minket? Tehát csődhöz, totális csődhöz vezet-e a sok ember, vér, pénz- és morális áldozat, amit jelenlegi vállalkozásunk követel majd tolunk? Vitathatatlan, hogy akik igenlően vetik fel igy a kérdést, azok nem remélnek semmi jót jelenlegi külpolitikánktól. Joggal kételkednek? Vagy indokolatlanul borulá- tók? Hadd mondjam el véleményemet az alábbiakban. t Vietnam óta óriási változások történték a világban, különösen, ha azt nézzük, mi történt e kalandunk kezdete óta. Akkor még a hatalom pozíciójában erezte magát minden felelős helyen úlo kül- politikusunk. Például a felig elvesztett, félig megnyert koreai háború után sokan ágy hitték, hogy van egy igen erős helyzetben lévő Dél-Korea a mi oldalunkon és Park elnök a mi jó emberünk. Azóta 6 életével fizetett elnyomó politikájáért. Utóda lépten-nyomon kénytelen engedményeket termi az egyre erősödő demokratikus erőknek. A Fulop-szigeteken gyengül ottani helytartónk ereje. Iránban a sah azidőben megdönthetetlenül erős bástyánknak tűnt. Ma a tőle remélt minden politikai-katonai segítség inkább ellenünk, mint értünk dolgozik. Ott befektetett milliárd és milliárd dollárunk? Ugyan kérem! Afrika? Hol van már a tavalyi ho? Hová lett Hailé Szelasszié és vele pribékjei? Már az utózengések is eltűntek és a bel- harcok a demokrata erők javára lényegében (de nem teljesen) meg is szűntek. Hol van Salazar Portugáliája és annak afrikai gyarmatai? Akárcsak a gyarmatosítók többi afrikai birtokai? Rhodézia nevére mar lassan-lassan alig emlékeznek az emberek. Itt okvetlenül meg kell említeni, hogy az angolok okosan csinálták, hogy elősegítették és nem akadályozták minden erővel az ott amú^yis elharithatatlanul bekövetkező (haladó) változásokat. Latin-Amerikáról felesleges sokat beszélni. A nép, a dolgozók, régen tudjak, hogy ki ott az igazi ellenség. De a Falkland- story szemetnyitogató volt a helyi elnyomóknak is. Visszatérve a kiinduló ponthoz: nyilvánvaló, hogy itt nem Reaganék választottak meg a követendő utat, hanem az események kényszeritették őket a választott cselekvésre. Az idejétmúlta ágyánaszád-diplomaciá- val akarják megakadályozni, hogy Latin- Amerikaban ellenállhatatlanul kifejlődjön a Wall Street es azok helyi ügynökei elleni tömegmozgalom es egyre több allam válasz- sza a szocializmus fele vezető utat. Koós Zoltán, Los Angeles,CaL TOMS RIVER, N.J. Egy barátom volt nálam Canadáböl a nyáron látogatóban és megszerette a Magyar Szót, olvasgatta és én megígértem, hogy megrendelem azt a részére. Kérem küldjék neki a lapot és az 1983-as Évkönyvet is és itt küldök érte 25 dollárt. P. Miszlay CL Akárcsak a vietnami háború _ vége felé, most ismét csillagsávos lobogóval födött koporsókat hordtak le amerikai hadirepülőgépekről a washingtoni repülőtéren: két amerikai katona holttest'et, akik a (libanoni véres polgárháborúban két tílz köze szorulva, gyilkos ágyátűz áldozatává lettek. *** Egy évvel ezelőtt Reagan elnök kijelentette, hogy ha a Beirutba küldött "béke- védő" csapatok támadásnak lesznek kitéve, akkor vissza fogja ( rendelni Őket. Ezzel szemben Shultz külügyminiszter most azt hangoztatja, hogy az USA ismét megkísérli a békét megteremteni e viszálytól marcangolt országban. Hogy miért sikerüljön az, ami egy év óta állandóan sikertelen volt, azt nem magyarázta meg Mr. Shultz. «** Mi juttatta csődbe Reagan egy évvel ezelőtt bejelentett "bekeprogramját?" Nyugati hírelemzőket idézve, a Christian Science Monitor megállapítja: "Nem fér kétség ahhoz, hogy Reagan politikai tervei a libanoni ingoványbán hiúsultak meg. Ugyanott, ahol Begin miniszterelnök hajója is zátonyra futott." *#* Santiago, Chilében ismeretlen tettesek megöltek a város katonai kormányzóját. *** A Challenger nevű űrhajó, melyen első ízben van jelen egy fekete űrhajós, felbocsátott egy hírközlő bolygót, amelyet az indiai kormány számára készítettek, *** A Kissinger által vezetett vizsgálóbizottság megkezdte a kihallgatásokat a középamerikai válság kérdésében. Az elsők között nyilatkoztak Vance és Haig, volt külügyminisztereké valamint Ford volt elnök. **• Ez év Labor Day ünnepnapján Detroit- ban, New Yorkban, Los Angelesben és az ország számos más ipari központjában a dolgozók százezrei tüntettek. Követelték a munkanélküli milliók munka'ba állítását és fogadalmat tettek, hogy minden lehetőt elkövetnek, hogy az 1984-es választások alkalmával Reagan elnököt mentesítsék az elnöki tisztségétől. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. New York,NY 1003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. "A Reagan kormány minden követ megmozgatott, hogy 'menedékhelyet' biztosítson egy szovjet diplomata 16 eves fiának, v Andrej Berezskovnak, aki állítólag levelet irt, melyben kijelentette, hogy itt akar maradni. Másnap meggondolta magát és hazament a szüleivel. A Reagan kormány két magasrangü külügyi tisztviselőt bízott meg az Andrew Berezskov ügy kivizsgálásával. Andrejnek haja szala sem fog meggörbülni hazatérésekor. Dennis Brutus dél-afrikai fekete költő ezzel szemben 12 évvel ezelőtt menekült el Dél-Afrika- ból, ahol hosszú ideig be volt börtönőzve es ahol a biztos halál vár reá. Itt Amerikában professzori állást kapott és tölt be egy egyetemen. A Reagan kormány most mindenáron deportálni akarja. A bíróságra vitték az ügyet bebizonyítani, hojgy Mr. Brutus nem érdemli meg a menedékjogot." Anthony Lewis, N.Y.Times,8.25. "Oda szeretek menni, ahol a katonák vannak." Weinberger, hadügyminiszter. * "Ha nem oldjuk meg az amerikai kormány hatalmas deficitjét, a magas kölcsönkamat problémáját, a tűrhetetlenül magas munka- nélküliséget, ha nem vetünk véget az egyre növekvő vámprotekcionizmusnak, ha nem fordítunk kevesebb időt és energiát a középamerikai helyzetre és többet a fegyverkezés korlátozására, akkor olyan világgazdasági válság fog bekövetkezni, amely meg rettenetesebb lesz, mint az 1931-es volt." Helmut Schmidt, volt német kancellár, öt volt állam- és kormányfő Vail, Colorado-i konferenciáján. ŐRSÉGVÁLTÁS JERUZSÁLEM. Begin miniszterelnök pályája befejezése, aka'rcsak annak kezdete, drámai es előre nem látható körülmények között megy vegbe: az ország több napig visz- szafojtott lélegzettel figyelte, hogy mi lesz a végleges döntés, ma- rad-e, vagy pedig ^ eltávozik közéleti pályájáról és ki lesz az utóda? 1 Yitzhak Samir 1 Közben már folyamatban van a számvetés Begin teljesítményeiről: t i / 1. ) Bekét kötött Egyiptommal, de a két ország között a viszony sohasem volt hűvösebb a mostaninál a nyugati parti telepítések és Libanon inváziója miatt. 2. ) Izrael "főellenségének" a PLO-nak a katonai szervezetet felgöngyölítették, de Izrael bennmaradt a libanoni ingoványbán. 3. ) Forradalmasította Izrael belpolitikai helyzetét, első Ízben hatalomra juttatva a nagyjából nincstelen szefárd tömegeket. 4. ) Az ország gazdasági helyzete a felszíni jólét mellett rendkívül súlyos, a tomboló 150%-os infláció következtében. Begin helyébe pártja vezetose'gé Samirt jelölte a miniszterelnökségre. TERJESSZE LAPUNKAT!
