Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-09-01 / 32. szám

8. Thursday, Sep. 1. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO Űrhaj óskongresszus lesz Budapesten BUDAPEST: Októberben itt tartja szoká­sos évi tudományos tanácskozását a Nem­zetközi Űrhajózási Szövetség (angol nevé­nek rövidítésével: IAF), s ugyanakkor itt ülésezik a Nemzetközi Űrhajózási Akadé­mia (IAA) és a Nemzetközi Világürjogi Intézet is. Megtiszteltetes - és persze nem könnyű feladat - a várhatóan ezer körüli részvevő­vel lezajló tudományos eseménysorozat megrendezése a hazai szerveknek, melyek közül a munka oroszlánrészét a meghívó MTESZ t központi asztronautikai szakosz­tálya vallalta. A kongresszuson elmondható előadásokat előzőleg nemzetközi bizottság bírálja el. Mivel, meg nem nyújtották be valamennyi előadás, szöveget, csak az ifjúsági szekció munkájában már most elért magyar siker­ről számolhatunk be. Itt 16 előadás fog elhangzani. Magyarok nyolc előadást nyúj­tottak be, és ezek közül a nemzetközi bizottság hármat elfogadott. Szerzőik: egyetemi hallgatók. Érdekes részvevő jelentkezett a kongresz- szusra: Hermann Oberth erdélyi (szász) származású, NSZK-beli tudós, az űrhajó­zás egyik Úttörője, s ma már élő klassziku­sa. Az immár 89 éves tudós Ciolkovszkijjal párhuzamosan levezette a rakétamozgás alapegyenletét, felismerte (1911-ben), hogy folyékony hajtóanyagú rakéták nélkül az űrhajózás lehetetlen. Több munkája (Rakétával a bolygóközi térbe, 1923.; Az űrhajózás útjai 1929) és több találmánya alapvető jelentőségű. Az idén lesz húsz éve, hogy elhunyt Kár­mán Tódor, az aerodinamika és a rakéta- technika egyik űttör'óje. ö volt a Nemzet­közi Űrhajózási Akadémia megalapítója és első igazgatója is (ebbe egyéni teljesít­ményeik ,és érdemeik alapján választják be a tudósokat; három magyar tagja van: Barta György, Marx György es Almár Iván). O alapította meg az Egyesült Államok egyik, máig is vezető űrhajózási intézmé­nyét, a Jet Propulsion Laboratoryt és en­nek egyik munkatársa, M. Summerfield professzor, Kármán egykori tanítványa kezdeményezte a megemlékezést. A kong­resszus megnyitásának napján több előadás hangzik majd el Karmáit Tódorról. PÁROLJÁK a világhírű kecskeméti barack- pálinkát. Az^idén az állami és a szövetke ­zeti szeszfőzdéken kivül 22 magánfőzde is , működik. Bár a sárgabaracktermés az idén sem volt gazdag, mégis mintegy száz- vagonnyiból lett cefre. A belőle nyert hi­res italt több helyütt eperfából készült hordókban érlelik. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IKKA, COMTURIST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közértén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. ARATÁS RÉÖEN ES MOST Száz ember helyett egy kombájn Péter-Pálkor pendült meg először több­nyire a kasza. A bandagazda az aratás idején kora hajnalban ébresztette a ruhás­tul alvó aratókat. A tábla sarkán néhány kaszás rövid rendet vágott, a férfiak köte­let sodortak a harmattól nedves gabonából. Az asszonyok, sem tétlenkedtek. Bögözték nagyméretű gereblyével járták - az előző napi tarlót. Amire keleten meglátták a nap aranysárga sugarait, már végeztek az aratas napi előkészítésével. Ezután következett a testet-lelket gyöt- ró munka. Hadrendbe álltak a kaszások, az ügyesebbjét előre szólította a gazda. Minden kaszás mögött marokszedő asszony hajladozott, fél-fél kévényi gabonát rakva a kikészített "kötelekre." A kötöző a kévét előbb térdével összenyomta, csuklóból Összefogta a kötél két végét, s azt ügyesen a kötél alá szorította. O volt a hatodik ember, akinek izzadsága csöppent a gabona szárára. Hatan alkották az uradalmakban bevált, legkisebb egységet, melyhez két kaszás, két marokszedö, egy kötélrakö és egy kötöző tartozott. A néhány holdas gazdák nem adtak ennyit a szervezésre, szükség sem volt rá, a családban mindenki azt tette, amit elbírt. FÁRADSÁG TIZEDÉRT A nap viszont egyformán barnította, szárította izzadt testüket. Inget, hosszú- nadrágot, az asszonyok meg harisnyát is viseltek. így védekeztek a tűző napsugarak, a bőrt karcoló gabonaszár és a por ellen. Munka közben lassan, kimérten távolodtak a dülőúttól. A tábla végén vállra került a kasza, szusszanásnyi szünet következett, amig a fekvÓ kévék között visszaballagtak. Egy irányban vágták a rendet, igy jutott elegendő tér a kaszásoknak. Hajnaltól késő estig egy holdon vágták, szedték marokba, kötötték kévékbe, hordtak kepékbe a gabo­nát. Az ügyesebb, erősebb kaszások, kivált­képpen, ha maguknak dolgoztak, másfél holdon is földre döntötték a kalászokat. A mostani tapasztalatok szerint ez ember- feletti teljesitmeny. A sovány, szegényes ennivaló még inkább azzá tette. Az urasá­gi birtokon többnyire főztek az aratóknak. Reggelire, uzsonnára a puszta kenyérhez mellévalót akkor vágott a bicska, ha otthon raktak valamit a tarisznyába. A törpebirto­kosok a nyárra spóroltak az ennivalóval. Félrerakták a füstölt szalonnát, a módosab­baknak sonka is jutott. Ismerték munkájukat, számukra ez az évi kenyérnekvalót jelentette. Időben ké­szülődtek is hozzá. Még kalászát sen. hány­ta a búza, amikor az aratók aláírták a szerződést. A két világháború közötti idők­ből maradt ránk a következő szerződés: "Nagy József tiszagyulaházi lakos megegye­zett Ferecz József kisgazdával, hogy búzá­ját learatja a következő feltételek mellett. Amennyiben jó termés van azon a terüle­ten, minden tizedik kereszt búzát munkája fejében megkapja. Amennyiben valamelyik földön hitvány vagy gazos búzát kell aratni, akkor holdankint egy mázsa búzát vagy annak árát kapja aratórész fejében. Az aratás megkezdésekor egy liter pálinka, egy kilogramm szalonna fizetést is kap. Amennyiben az arató nem végzi el a fel­vállalt aratást úgy, ahogy megegyeztek, a kialkudott aratórészt nem kapja meg." Az uradalmakban is tavasszal szervez­tek az aratást. Addigra fölsöpörték a kenyér- gabonát a padlásokon, megfogyatkozott az aratók reménysége, kevesebbért is vál­lalták a gyötrelmet. A feljegyzések szerint a barcsi járásban Aratás a századfordulón ... is tizedet kaptak az aratók, ha élelemről nem az uraság gondoskodott. Ha a vékony étket megfőzette, már csak tizenketted maradt az izzadóknak. A kisgazdáknál napszámban is lehetett aratni: a kaszások három-négy koronát, a marokszedök mas- fél-két koronát kaptak. HÁROMSZOR TÖBB BÚZA TEREM A keresztek összerakásával csak a tarlón fejeződött be a munka. Később következett a hordás. Fölszerelték a vendégoldalt a lovas kocsikra, Ökrös szekerekre, s a gazdak udvarán vagy az uraság szérűjén asztagba rakták a gabonakévéket. Melléje huzatták a cséplőgépet. Megkezdődött a cséplés. Dobja fölött görnyedt az etető, a törek- lyukban lányok testét csípte a por, a durva szövésű zsák férfiak vállát marta, miköz­ben magtárba, padlasra cipelték a termést. Az aratást és a cséplést többnyire ugyan­azok az emberek végezték. Péter-Páltól István királyig szenvedtek a következő évi kenyérért. Senki sem mérte föl, hányán fogtak kaszat, sarlót, a hordáskor, vasvillat. Csak követ­keztetni lehet, hogy a mezőgazdasági né­pességben alig volt ember, akinek keze ne érintette volna a gabonát. Eszerint a századfordulón 1 millió 700 ezer, husz- negyven esztendő múlva több mint kétmillió férfi, asszony aratott. Sokszor a gyerekek is segítettek. 1921-ben 1 millió 168 ezer hektáron, 1938-ban, az utolsó békeévben 1 millió 621 ezer hektáron, 1946-ban 1 millió 160 ezer hektáron takarították be a búza termését. A vetésterület alig változott azóta. Az 1971-1975 átlagában 1 millió 292 ezer hektáron vetettek búzát. Az idén 1 millió 355 ezer hektáron adott termést a búza. A termés mennyisege viszont többszörösé­re növekedett. Amig például 1921-ben másfél millió tonna búzát sem termeltek, s ez a szám évtizedekig lényegében válto­zatlan maradt, tavaly 5 millió 746 ezer tonnát hordtak magtárba. A két világháború között 11-16 mázsa búza termett hektáron­ként; 1961-ben, a szövetkezeti mezőgazda­ság szervezésének befejezésekor 19.1 má­zsa, tavalyelőtt 47 mázsa, tavaly pedig 44 mázsa. S ahogyan szaporodott a termés, úgy fogyatkoztak a tarlón izzadok. Most már csak kétszázezer ember dolga az aratás. Az államalapító István királyt együtt ünne­peljük az alkotmánnyal, de ekkor már senki sem foglalkozik az aratással. Kombájnosok, szállítók, szárítók addigra elfeledik a forró hétköznapokat. Hiszen ma már julius végé­ig rendszerint befejeződik az aratás.

Next

/
Thumbnails
Contents