Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-08-18 / 30. szám

Thursday, Aug. 18. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. —11 — ' 1 11 MÁTHÉ REZSŐ: ^ A VILÁG SORJA A KIÁLLÍTÁS ELMARAD A párizsi Le Monde rajza a chilei tünteté­sekről. Chilében a nép, többek között, edé­nyekkel való csörömpöléssel fejezi ki elé­gedetlenségét Pinochet diktatúrájával szemben. CHILEI RIPORT SANTIAGO, Chile. A Pinochet kormány elleni mozgalom vezetősége kijelentette, hogy folytatják a tömegtüntetéseket a kormány ellen augusztusban, amely szep­temberben egy hatalmas tömeggyülésben fog kicsúcsosodni. Az ellenzék vezetői a Pinochet-kormány gyengeségét látják abban, hogy a junta elrendelte a zárórát az ország két legna­gyobb városában, Santiagóban és Concepcion- ban. Meg énnél is jelentősebbnek tartják azt a tényt, hogy a nép már nem ijed meg a kormánycsapatok jelenlététől az utcákon. A záróra bejelentése ellenére, nagy töme­gek tolongtak a fővaros utcáin, különösen a szegény negyedekben, az úgynevezett "poblaciones" vidékeken. Másnap reggel az utcák tele voltak felforditott szeme­tesládákkal, letört faágak tömkelegével, az autógumik kilyukasztására hasznait dárdákkal, az u.n. "miguelitos"-okkal és felperzselt fákkal. Szemtanuk jelentese szerint a La Victoria nevű szegénynegyedben barrikádokat épí­tett a tömeg. A tüntetők kövekkel, üve­gekkel hajigálták meg a barrikádok ostro­mára küldött katonaságot. Pinochet fegyve­resei több helyen tüzet nyitottak a barriká­dok védelmezőire. Első jelentések szerint három személyt megöltek, számosán meg­sebesültek. A letartóztatottak száma 720 volt. Ezek egy részét az éjszakai kijárási tilalom megsértése miatt fogták el. Több külföldi is volt- köztük, ami miatt számos állam tiltakozását fejezte! ki. Pinocheték remélték, hogy a középosz­tálybeliek nem fognak csatlakozni a tilta­kozáshoz, de a legnagyobb meglepetésük­re az egész város visszhangzott a femedé- nyek csörömpölésétől, a "caceroles"-tól. Tíz évvel ezelőtt a középosztály Allende ellen tiltakozott ilyen módon. Ma épp oly lelkesen, talán még lelkesebben tüntetnek Pinochet diktatúrája és terroruralma ellen. ■ Az ellenzék reméli, hogy a szeptemberre, Allende meggyilkolásának évfordulójára tervezett monstre tüntetés döntő csapást fog mérni Pinochetre. Bukása elkerülhetet­len, ha nem szeptemberben, úgy az év végére, hangoztatják. DIPLOMÁCIA (folytatás a 4. oldalról) részére 1909-12-ben. Segítettem Mexicot es különösen Tampicot biztosítani az ameri­kai olajérdekeltségeknek 1914-ben. Világos­ságot hoztam a Dominikai Köztársaságba az amerikai cukorérdekeltségeknek. Segí­tettem Haitit és Kubát tisztességes hellyé tenni a National Bank pénzbeszedői részé­re. Segítettem egy fél tucat amerikai köz­társaság megerőszakolásában a Wall Street javára. JŐ dolgom volt; kaptam megtisztel­tetést, érméket, előléptetést." (NYT 8/21/31) Az 1789-ben kezdődött nagy francia forradalom az újabb történelem döntő eseménye volt, jelentőségéhez csak az októberi forradalom hasonlithatb. Francia- ország századokon át vezetett a kultúrában és a politikában, de 1789-ben ért el dicsősé­gének tetőfokára. A forradalom nem volt mentes véres kilengésektől, de mégis döntő­en előmozdította az emberiség szabadsá­gának fejlődését. Várható volt, hogy a franciák és elsősor­ban Párizs méltóan ünnepli az egész világ előtt ezt a dicsőséget, miképpen ezt a minap az ország elnöke bejelentette. Most azonban ezt a tervet - legalább egyelőre- elejtették, mert a francia jobboldal oly hevesen és gyülölködoen tiltakozott a ki­állítás ellen, hogy nem volt remény a szük­séges nemzeti egység biztosítására. Az ellenzék főképpen az ország súlyos pénzügyi helyzetével okolta meg tiltakozá­sát. De ez nemcsak a jobboldalt nem akadá­lyozza a roppant katonai kiadások megszava­zásában, amelyek évente felérnek azzal, amibe a kiállítás előreláthatóan kerülne. Mas a fóoka annak, hogy a francia reakció tiltakozott a kiállítás ellen, holott ez min­dig kész a gloire-t ünnepelni. Ez a politi­kai ellentét kétszáz év óta világszerte megnyilvánult a forradalom megítélésé­ben. A baloldal - és általában a haladók- mindig tisztelték a nagy francia forra­dalmat, habár az végül is a francia imperia­lizmusba torkolt, mig a jobboldal - konzer­vatívok és reakciósok - inkább a forrada­lom bűnei fölött szörnyülködött és elitélte az általa meggyorsított népi, szociális fejlődést, a tömegek előretörését. A törté­nettudósok is mindmáig megoszlottak néze­teik szerint. Hogy most a "hazafias" franci­ák el akarnak felejtkezni nemzetük legfőbb dicsőségéről, ez beleillik abba a képbe, Szerkesztőségünk három heti nyári munka­szünete folyamán - mondanunk sem kell - tovább torlódtak az események a világ minden részében, kivált a válságok gyűjtő­pontjaiban: Közép- és Dél-Amerikában, Közép- és Del-Afrikában, a Közép-Kele­ten, Ázsiában. Nagy horderejű fejlemények voltak természetesen itt, az Egyesült Álla­mokban is. Nem térhetünk ki az elől, hogy legalább tőmondatokban, sürgonystilusban rámutassunk némelyikre. A legfontosabbak- ra majd időnként visszatérünk, külön kom­mentárokkal. Sri Lankában (régebben Ceylon néven ismert volt angol koronagyarmat) a reakciós Jayawardene kormány uszítására kormány­csapatok és felelőtlen elemek szörnyű vérengzést vittek végbe a tamil kisebbség között. USA-ban a Népszámlálási Hivatal beje­lentette, hogy a szegényeknek tekinthető amerikaiak száma két és fél millióval növe­kedett Reagan áldásos kormányzásának második évében. Jelenleg 34 és fél millió amerikait tekintenek szegénynek. Ugyan­akkor egy másik kimutatás jelent meg, amely ^ szerint a munkanélküliek és a csak részidőt dolgozók száma elérte a 34 milli­ót, az összes munkaképes amerikai csaknem egyharmadát. Reagan két hatalmas hadiflottát vonul­tatott fel Nicaragua és Kuba megfélemli­amely az u.n. nyugati világon végig az ellentámadást, sőt az ellenforradalmat mutatja a felvilágosodás, a közszabadsa­gok, a szociális fejlődés ellen. A politikai irányváltozás - különösen nagy háborúk után - többszőr hasonlóan nyilvánult a múltban. Az első világháború után hatal­mas forradalmak rázták meg a világot, de csak az orosz forradalom győzelmét nem lehetett megingatni. Rövidesen kapi­talista fellendülés, ujgyarmatositás évei következtek, majd a fasizmusok diadala. A második világháború után ugyan a fasiz­mus megbukott, fontos szociális és alkot­mányos reformok létesültek,, főképpen Euró­pában, a gyarmatrendszert - legalább formálisan - felszámolták. A Szovjetunió és a többi szocialista állam nemzetközi jelentősége a legmagasabb fokra emelke­dett. De az utóbbi években - a gazdasági hanyatlás hatására is - a világpolitika iránya lényegesen változott. Európa három nagyhatalmát konzervatív kormányok vezetik - erősen szovjetelle­nes hangsúllyal - > Latin-Amerika számos országa ismét - vagy még mindig - nép­ellenes diktatúra alatt nyög. A világ semmi eredményt nem ér el egy­szer s mindenkorra. Minden sikert, minden haladást örökké védeni keR a gonosz múl­tat visszasóvárgók, a kizsákmányolás, el­nyomás, előjogok védői ellen. Amikor ma számos országban megölik es kínozzak a rabokat, az USA-ban 1050 fogoly ül a siralomházban, 20 és 50 milliónyi halottal dobálódznak az atomháború szószólói, a francia reakció e taktikai sikere újabb óvás a haladás és a humanizmus híveinek, hogy minden kockán forog, a mindennapi élet gondjai között, minden erővel védeni kell az ellentámadás ellen az emberi hala­dás eddigi eredményeit. téséve, amely elitélő visszhangot váltott ki nemcsak a környező latin-amerikai álla­mokban, hanem az Egyesült Államokban is. (Lásd első oldalas cikkünket "Figyelmez- tetesek" címen.) A pénzügyi világot és sok ezer kis- es középjövedelmű amerikait hatalmas csőd- hir rázta meg. A Washington állami köz­müvek által kibocsátott két és fél billió dolláros kötvény, amelynek órából egy uj atomerőmüvet akartak létesíteni, el­vesztette csaknem teljes értékét, amikor kiderült, hogy az atomerőműre nincs abban az államban szükség. Erről is fogunk majd részletesebben írni. Mindezeken ^ivül az amerikai népét különféle járványok, súlyos környezetvédő fejlemények (dioxin) tartották izgalomban és aggodalomban. Az AIDS-járvány, amely képtelenné teszi az emberi szervezetet a legcsekélyebb fertőzés leküzdésére is és amely igen gyakran halált okoz, valamint a legújabban észlelt pestis megbetegedések a nyugati államokban, megannyi jelenségnek tekinthető, amely arra mutat, hogy a pén­zes hatalomvágy által megszállt vezetőink újabb és újabb ingoványok felé terelik né­pünket. EJETROIT, Mich. Ez év júliusában 38 száza­lékkal több amerikai autót adtak el, mint az elmúlt év ugyanezen hónapja'ban. Az események nyoméban

Next

/
Thumbnails
Contents