Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-08-18 / 30. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 18. 1983. w Érdekességek a világsajtóból Pekingi jelentés szerint huszonegymillió gyermek jár a Kínai Népköztársaságban óvodába. Ez a szám mintegy tizenegy százalékos emelkedést jelent az 1981-es adatokhoz viszonyítva. (Zsenmin Zsipao) *** A jugoszláviai Skopje város egyik országútiján felállítottak egy automatikus forgalomszámláló gépet, amely a járművek szamát hivatott rögzíteni. A számláló gép adatai alapul szolgainak az útépítés tervezésére. (Borba) *** Egy ismeretlen fiatalember sötét római utcákon borotvával nyolc nőt sebesitett meg. Most a rendőrség' fantomkép alapján keresi a tettest. A római nők most óvakodnak elhagyott helyeken egyedül járni. (Corriera della Sera) *** Magasabbra nőnek a spanyolok. Egy nemrégen megjelent statisztika szerint a húszévesek átlagosan négy centiméterrel magasabbak, mint akik 1965-ben voltak húszévesek. Az átlag: 175 centiméter. *** Cosme, Tico, Kiko, Opal és Roxanne a neve azoknak a hurrikánoknak, amelyek ebben az évben a legnagyobb pusztítást végezték az Egyesült Államokban. A fentiekkel együtt eddig összesen negyvenkét hurrikánt Írtak össze. (Christian Science Monitor) *** Paolo Pinto olasz ügyvéd 26 óra es 33 perc alatt úszta át a Földközi-tengeren a Korzikától az Elba szigetig lévő távot, (n Tempo) *** Egy postagalamb március végén egy versenyen a dél-japáni Kyotóból startolt, hogy 300 mérföldet repüljön. A madár eltűnt s most Maláj-földön - hazájától 3000 mérföldre - találták meg. Egyesek szerint a nagy távolságot feltehetően hajón tette meg. (Neues Deutschland) *** Albrecht Dürer három fametszetsorozatáért csúcsárat, 500 ezer fontot fizettek a londoni Sotheby árverési csarnokban. Ez az összeg a legmagasabb, amelyet valaha is költöttek nyomatokért. (Sunday Times) *** A francia ügyvédi kamara egyik vezető tagját bíztak meg hivatalból, hogy védje Klaus Barbie-t, a lyoni hóhért a bírósági tárgyalásokon, amelyeket Lyonban tartanak majd meg. Az ügyvéd azonban a megbízást a napokban visszaadta. Egyelőre kérdéses, ki lesz Barbie ügyvédje. (Le Matin) *** Az igazságügy-minisztérium közlése szerint tavaly 25 millió lakásba törtek be. Különösen a nyarat használták ki a bűnözők. (Baltimore Sun) *** A marokkói kábítószer-csempészek uj módját találták ki árujuk Európába küldésére. Turistákat kémek meg arra, hogy vigyenek magukkal barátaiknak kis csomagot. Ebbe aztán kábítószert rejtenek. (Jeune Afrique) Az egyetlen megoldás New York város egyik hídja, a Throgs Neck Bridge rossz állapotban van és haladéktalanul javitasra szorul. Elismerte ezt a tényt a Városi Közlekedési Hivatal (MTA), amikor szerződést kötött a Carteret, N.J.-i Karl Koch Erectic Vállalattal. Tudatában volt az MTA annak, hogy a vállalat a hid javításához szükséges acélt Japántól és Dél-Koreától vásárolja. Egyes politikusok, köztük John C. Dearie, Bronx-i demokrata állami képviselő azonban elitélte az MTA határozatát, sürgetve, hogy a hid javításához szükséges acélt a Lackawanna, N.Y.-i Bethlehem Acélvállalattól rendeljék meg. Ez munkát adna számos munka- nélküli acélmunkásnak. Az MTA véleménye ezzel szemben az, hogy három és fél millió dollárt takarítanak meg a külföldi acél vásárlásával és az ö feladatuk a lehető legnagyobb megtakarítás^ eszközölni. A megtakarított 3.5 millió dollárt fel tudják használni a new yorki földalatti biztonságosabbá tételére. Ha Dearie képviselő véleménye érvényesülne, az valóban munkát teremtene - ideiglenesen - néhány munkanélküli acélmunkásnak. De csak ideiglenesen, ami nem oldaná meg sem az acélvállalat, sem az ország acélmunkásainak alapvető problémáját. A hid javításához es újjáépítéséhez szükséges acél megrendelése az amerikai vállalattól csak alátámasztaná a technikailag elmaradott üzemet és elodázná annak modernizálását, ami feltétlenül szükséges, hogy versenyképes legyen a világpiacon. Az ország acélipara strukturális válságban van. Képtelen versenyezni, mert Japán, Tajvan, a Német Szövetségi Köztársaság, Belgium es több más ország acélipara modernebb, technikailag fejlettebb, mint az amerikai acélipar. Semmi nem oldja meg ezt a kérdést mindaddig, amíg ezeket az acelüzemeket nem szerelik fel modern berendezéssel, mint oxigénkohök és folyamatos öntési rendszer. Minél tovább halasztják ezt a lépést, annál jobban elmaradunk a fejlett acéliparral rendelkező országok mögött. Minél tovább késlekednek a probléma alapvető megoldásával, annál tovább maradnak az acélmunkások százezrei munka nélkül. Az acelmun- kások érdeke az acélipar modernizálása. Ezt kell követelniük. Ha az MX-re költendó billióknak egy részét e célra használnák fel, hamarosan megoldódna nemcsak az acélmunkások, de minden más munkanélküli amerikai problémája. WASHINGTON, D.C. Az ev első felében a munkások bére, átlagban, 2.9 százalékkal emelkedett. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IKRA, COMTURIST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. Vágó Oszkár: DIPLOMÁCIA Előző írásomban Nicaraguáról szóltam. De, néhány évnyi eltolódással, hasonló körülményeket láthatunk El Salvadorban és Guatemalában. A különbség a múlttal szemben az, hogy ma, ami történik Közép- Amerikában, a teljes nyilvánosság előtt történik, még ha a sajtó torzított és egyoldalú képet nyújt is az ottani eseményekről. Másik különbség a múlttal szemben az, hogy a Reagan kormányzat idején sokkal nyíltabban és durvábban történik minden, mint előző elnökök idején. Ez a magyarázata annak, hogy Reagan katonai és diplomáciai működésének ellenzése napról-napra erősödik és gyarapodik. Joggal kérdezheti az olvasó, miért van ez igy? Régebben ezt úgy nevezték, hogy "gunboat diplomacy", vagy illedelmesebben, "dollar diplomacy." Mas szóval, politikai célokat ágyúnaszád-fenyegetéssel, vagy dollár-megvesztegetéssel elérni, ha valamelyik kis ország kormánya nem hajlandó az USA (azaz Wall Street) kívánságának behódolni. így kerültek hatalomra Latin - Amerika kis és nagyobb országaiban diktátorok és elnyomók, mind, az u.n. "amerikai érdekek" védelmére. Az USA külpolitikájának ilyen "bünlajstroma" nagyon hosszú. 1898. A spanyol-amerikai háború eredményeképpen felszabadultak a Fülöp-szigetek, Puerto Rico és Kuba a spanyol járom alól, csak hogy, letörve a függetlenségi mozgalmakat, USA bábkormányok járma alá essenek, hadihajók és tengerész-gyalogság segítségével. Kuba 1959-ben nyerte el függetlenséget. 1903. Katonai nyomással kényszeritették Kolumbiát, hogy engedje a Panama-csatorna építését, majd a kihasított területen létrehozták a Panama Köztársaságot és szerződést kötött az USA-val a csatorna örökös uralmára. Ezt a szerződést Panamával nemrégen revidiálták. 1912. US tengerész-gyalogság partra szállt Nicaraguában, kölcsönök behajtása céljából, es uralomra helyezte a véreskezü So- moza-dinasztiát. (Az amerikai katonaságot csak 30 év múlva vonta ki onnan Roosevelt elnök.) 1914. Az Atlanti Flotta hajói kikötöttek Veracruz-ban (Mexico), és megszállták a várost. 1915. US csapatok partra szálltak Haiti- ban, és barátságos kormányt helyeztek hivatalba. 1916. John J. Pershing, US tábornok behatolt Mexicóba és megtámadta Francisco (Pancho) Villa függetlenségi harcos csapatait. Ugyanaz évben, a US katonai kormányt helyezett uralomra a Dominikai Köztársaságban. 1954. A CIA áltál szervezett és vezetett erők megdöntötték Jacobo Arbenz haladó szellemű kormányát. A véreskezü diktatúra uralkodik ott ma is. 1961. USA inváziót rendezett Kubába, a Bay of Pigs öbölben, de ez csúfos kudarccal végződött. 1965. Lyndon Johnson elnök 14,000 katonát küldött a Dominikai Köztársaságba. 1973. A US kormány, a CIA utján, megdöntötte a demokratikusan megválasztott Salvador Allende haladó szellemű kormányát, és beültette Pinochet kormányát. Ezek csak a Karib-tenger térségében történt esetek. Érdemes idézni Smedley Butler tábornok 1931-ben mondott szavait: "Segítettem Nicaraguát tisztogatni a Brown Brothers nemzetközi bankház (folytatás az 5. oldalon)