Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-07-21 / 29. szám
Thursday, July 21. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Tasnády T. Almos: I SunójKU áfMuaeC I Hágai nyilatkozat, londoni kereszteshadjárat. HÁGA. A holland fővárosban a múlt hét végén különböző országokból több, mint őtven akadémikus és politikus jött össze, hogy megbeszélje a közép-amerikai és a karibi térség problémáinak megoldásához vezető alternativa lehetőségeit. A hágai nyilatkozatként ismertetett összefoglalóból kitűnik, hogy a felszólalók közül többen elitélték az amerikai kormány magatartását és rámutattak ____ arra, hogy amennyiben az USA külpolitikájában nem történik azonnali és alapvető változás, még ez évben sor kerülhet a nyílt háború kirobbanására. Az amerikai elnök "Caribian Basin Initia- tive"-je a hágai kongresszus szerint a ko- lonializmus uj formájaként elítélendő, mivel nem tartalmaz komoly ellenmegoldást egy uj politikai és gazdasági rend felépítéséhez. Tim Draimen (Kanada):- "Ez a kezdeményezés elsősorban a régi struktúrák megőrzését szolgálja." Véleménye szerint úgy tűnik, hogy az amerikai kormány napról napra kevésbé érti meg, hogy mi történik Közép-Amerikában. Xabier Gorstiaga nicaraguai küldött csodálkozását fejezte ki afölött, hogy amig az Egyesült Államok egyfelől annyira "fél" tőlük, másfelől a hatalomátvétel után Nicaragua legnagyobb kereskedelmi partnere maradt; vajon mi okozza Washington görcsös merevségét? A hágai megbeszélések során arról is szó esett, hogy az amerikai kongresszus mindinkább elhatárolja magát az elnök destabilizációs kísérleteitől és közeledik ahhoz a meggyőződéshez, hogy a konfliktus és a válság befejezésének egyetlen eszköze csakis a párbeszéd lehet. "Ha nem kerül sor párbeszédre - mondta Gorstiaga- a világra zúduló szenvedés beláthatatlan." LONDON. Az angol fővárosban ugyanakkor egészen másfajta összejövetelre került sor. Thatcher asszony választási győzelmének ünneplése ürügyén megalakult a Nemzetközi Demokratikus Unió (IDU), az európai kereszténydemokraták es a világ anti- szocialistáinak szövetsége, a szocialista internacionálé konzervatív ellenlábasa. Thatcher asszony szerint: "Ennek az uniónak a születésénél máris számíthatunk 150 millió ember együttérzésére és az uj szövetségünk behálózza az egész világot." A londoni ünneplés legjelentősebb amerikai vendége Bush elnökhelyettes képviselte a republikánus pártot, mig Franciaországból Chirac (Mitterrand legfontosabb ellenfele), az NSZK-ból Kohl kancellár és Franz- Jozef Strauss, továbbá a dán és a norvég miniszterelnökök mellett más ismert politikai személyiségek színezték a társaságot. A háziasszony nem csinált titkot abból, hogy az unió kezdeményezése főképpen a Szovjetunió ellen irányul, mert "egy hatalom, amely nem osztja a mi nézeteinket, megpróbálja aláaknázni az életformánkat, mi azonban megmutatjuk, hogy a szabadság szelleme túléli a legsúlyosabb tiraniz- musokat is." A londoni ünnepi szónokok mind a szabadság eszményével hadakoztak. Bush kijelentette: "A demokrácia az egyetlen olyan politikai szisztéma, amelyik minden egyes személy értékével számot tart." (Mint például Salvadorban és Guatemalaban - Szerk.) Tasnády T. Almos TERSÁNSZKY JÓZSI JENÓ VÉGRENDELETE Huszonöt évvel ezelőtt találkoztam először Tersánszky Józsi Jenövei. Abban az időben nem kényeztették, ezért jövedelmének jelentősebb részét a rádióban elhangzó müveinek honoráriuma jelentette. Regényeit dolgoztam át hangjátékká és hol róla, hol Írásaiból válogatott egyórás műsorokat készítettünk a megértőbb szerkesztőkkel. A munka ürügyén összeszoktunk, sokat voltunk együtt, megismerhettem életét. Tudtam, min dolgozik, merre jár. Mókázott mindennel és mindenkivel, soha senkit meg nem bántott. Ilyen derűs képet hagyott maga után mindenfelé és nem engedett senkit tragikus perceinek titkába pillantani. Nevettetett, miközben szakmai ijiyomorgattatását, politikai szu- tyongattatasat takargatta. Kellemetlenkedtek Tersánszkynak? Maga igazolására szólították föl? Színvallásra akarták kényszeríteni, feledve azt, hogy visszafelé az időben szinte karnyújtásnyira még az életét kockáztatta jószerivel idegenekért. Üldözötteknek készített hamis igazolványt, nem késlekedett a nyilasok házába menni, hogy onnan valakit kimentsen. Olyan természetesen tette ezt, mintha borért menne. Egyszer bombázás közben indult beszer- zóutra. Egy friss bombatölcsérből emelkedett kifelé, amikor a másik gödörből elö- bujó iróbarátjával találta szemben magát.- Hova megy, Jenő?- Borért. És te?- Borért. Együtt mentek tovább. Ismeretségünk során soha nem f dicsekedett érdemeivel. Nem szólt féléiméiről sem, csak néhány rám hagyományozott kéziratában találkoztam velük. Voltak félelmei? Igen* Egy kis füzetlapon is erről ír. Berza László. (1944.) December 4. Ssie Idemásolom azt a végrendeletet, amelyet már rég hordok zsebemben. Tehát lám.- Nincs kizárva, hogy a mai törvénytelen magyar kormány elvetemültségében még a kapcabetyárságot is felülmúló pribékjei megölnek. Ürügyük van rá. Feleségem, akivel huszonnégy évet töltöttem közös és egymást támogató munkában, a szégyen- teljes és törvényellenes magyar kormány- rendelet értelmében rosszul, vagyis 1944. márc. 22-ike után keresztelkedett ki rom. kath. vallásuvá zsidóból. Eddig a Horthy kormány 570.000 sz. alatt kiadott mentesítése vedte Őt annyira, hogy keserves verítékkel és becsülettel szerzett lakásunkon velem lakhatott. Ez a védelem nov. 15-ével lejárt az újabb rendelet értelmében is, nejemnek tőlem, csillaggal a mellen, a gettóba kell költöznie holnapután estig. Két szememmel győződtem meg arról a szörnyűségről, ho^y zsúfoljak össze a Szálasi kormány hóhérai a külföldi védettségű zsidókat. Hát még a magyar, nem védett árja-párokat hová szándékoznak dugni! f t Elhatároztam tiszta esszel es csorbítatlan akarattal, hogy a tőlem feleségemet elhurcolni akaró közegeknek ellenállok. Ha közülük csak egyet is lelövök, akkor azt a példát adom magyar sorsosaimnak, mit most már egyetlenül erkölcsösnek Egy lap a füzetbe tartok. Szálasi vérebeinek viszont nem adok alkalmat, hogy lefülelésem alkalmával nejemmel együtt rajtam a szokásos megkinoztatást elkövessék. Elég adag cián van birtokomban, hogy csak hullámon elégíthessek ki beteges vérszomjukat. Hogy miért nem választom a bujkálás ésszerűbb és jelenleg általános módját a törvénytelen és embertelen rémuralom rendelkezéseivel szemben? Első okául jeleztem, hogy elviselhetetlen már nekem az a birka bárgyuság és gyávaság, amellyel magyar sorsosaim a német-bérenc orgyilkosok parancsára mozognak. Tehát, mint az egész világháborút végigküzdótt katona, kötelességemnek érzem, hogy az igazi magyarellenesség ellen, legalábbis végső soron példaadó gesztussal éljek. Minden jel szerint összegyűjtött munkáim, különösen a külföldi kiadásokat számítva, jelentős hagyatékot 1 képviselnek halálom és nejem, törvényes haszonélvezőm halála után! Ez a hagyaték, miután gyermekeim nincsenek, a vérrokonaimra szállana. Jelen sorokkal azonban tiszta tudattal es ép értelemmel másként végrendelkezem hagyatékom felöl, mintsem érdemteleneknek jusson. Maradjon hagyatékom a svéd vöröskeresztre azzal a kikötéssel, hogy jövedelméből mindenha csakis nyomorgó és bárhol élő magyar gyermekeket támogasson, nem véve ki soraiból a magyar zsidókat sem. Ez a vegrendelkezésem akkor is teljes érvényű marad, ha netán én és feleségem a mai magyar szörnyűségeket átvészelnénk. Vagyis halálom és feleségem halála után minden vagyonom a svéd vöröskereszté (!) a fönt kikötött céllal. Szokás ilyen levelet bizonyos ünnepélyes szólamokkal kezdeni és fejezni be. Magam részéről bár életemben nem formaságokkal, hanem Istenben soha meg nem tántorodott hittel maradtam igazi jó keresztény, jelen sorokat mégis átokkal végzem az áldás helyett, éspedig következőképpen. Legyenek átkozottak örökre ennek az árnyékvilágnak urai^ az Egyesült Nemzetek, Anglia, Amerika, es a Szovjet, ha valaha is, politikai vagy hasznossági okokból meg- tantorodnak vagy kifáradnak ennek a mérhetetlen tömegű gonosztettnek a megtorlásában, amit a német nácik, ezek a dühöngő őrültek és a magyaroknak hozzájuk méltó és rajtuk csüggő, másik végletben, az elme és akaratgyöngesegben, még szolgai pribé- keskedesben buzgolkodó hjtvány töredéke, a magyar nácik elkövettek. Amen! Tersánszky József Jeni
